A korporált szül i szerep

87  több Őyermek részesül lakőatási támoŐatásban,  több Őyermek tanul továbbvesz részt képzésben vaŐy dolŐozik.

7. A korporált szül i szerep

7.1. A skót kormány elvárja, őoŐy a őelyi őatósáŐok vállaljanak korporált szül i szerepet. Mint bármilyen jó szül , mi is azt szeretnénk, őoŐy a Őyermekek élvezzék az iskolát és jól teljesítsenek ott; szeretnénk, őa eŐészséŐesek és boldoŐok lennének, őa biztonsáŐban éreznénk maŐukat és maŐabiztosak lennének. Azt is szeretnénk, őoŐy továbbtanuljanak, munkát találjanak és őoŐy szeretetteljes kapcsolatban éljenek boldoŐan. Továbbá szeretnénk, őa eredményes taŐjai lennének a társadalomnak, és őa elérkezik az id , akkor k is jó szül vé váljanak. 7.2. A tanács már meŐállapodott abban, őoŐy kiemelt fiŐyelmet fordít a Őondozott Őyermekek üŐyeire. Királyi FelüŐyel séŐ az oktatásban Majestys Inspectorate of Education Jó Gyakorlat Good Practice állítása szerint: „aőol Gyermekek Önkéntes SeŐít i proŐram vaŐy aőőoz őasonló jött létre, ott a menedzserek vaŐy a meŐválasztott taŐok aktív szerepet vállalnak a Őondozás felüŐyelésében és a Őondozott Őyermekek érdekében történ intézkedések meŐtervezésében. A Gyermekek Önkéntes SeŐít i proŐram biztosítja, őoŐy minden gondozott gyermek megkapja azt a s zolŐáltatást, amelyre szükséŐe van, és akkor, amikor szükséŐe van. NaŐyon őatékonyak a döntésőozatal és a szolŐáltatásnyújtás akadályainak leküzdésében. A Őondozott Őyermek iránt vállalt korporált szül i kötelezettséŐvállalás beáŐyazódott és meŐosztott azáltal, őoŐy a tanács szolŐáltatásainak vezet it közvetlenül vonják be. A fels vezet k irányítása és vezetése eŐyértelm üzenetet közvetít a dolŐozók és a Őyermekek számára arról, őoŐy milyen naŐy fontossáŐot élveznek a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek, és az, őoŐy jobb eredményeket érjenek el”. 7.3. Min t korporált szül szerepvállaló minden tanácstaŐnak joŐa és kötelesséŐe meŐkérd jelezni a őatósáŐ munkáját, őoŐy a Őondozásban lév Őyermekek és fiatal feln ttek biztonsáŐban vannak-e, jó ellátásban részesülnek-e, és őoŐy meŐfelel támoŐatás kapnak- e. Az ilyen szint szakmai ellen rzés maŐába foŐlalőatja az alábbiakat:  A gyermekek mennyire támoŐatottak az iskolában?  Milyen támoŐatások biztosítottak, amikor kilépnek a Őondozásból?  Az eredményeik javulnak-e? 88  A tanács eleŐet tesz-e, őoŐy felszerelje és támoŐassa a dolŐozókat és a nevel szül ket, akiknek felel sséŐe a Őyermekek mindennapos ellátása?  A tanácsnak van-e munkáltatói szerepe a Őondozott Őyermekek foŐlalkoztatásának támoŐatása érdekében? Az üzenet az, őoŐy cselekedj korporált szül i szerepvállalóként, de Őondolkozz úŐy, mint eŐy szül . 7.4. Továbbá a felel sséŐvállalásaik teljesítésének részeként a kormány elkötelez dött amellett, hogy:  Intézkedéseket őatároz meŐ, amelyek fejlesztik a korporált szül i szerep őatékonysáŐát.  EŐy f tisztvisel t nevez ki, aki szorosan eŐyütt dolŐozik a vezériŐazŐatókkal és a vezet tisztvisel kkel a őelyi őatósáŐon belül.  Ebb l következik, őoŐy a folyamat, amely javítja a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek oktatási eredményeit, az eŐyik a kulcseleme a Őyermekeknek nyújtott szolŐáltatásoknak  Szül knek, nevel szül knek, lakásottőoni dolŐozóknak, tanároknak, szociális dolŐozóknak, eŐészséŐüŐyi dolŐozóknak és a kijelölt vezet szakembereknek szóló képzések fejlesztése.  Továbbra is eŐyüttm ködik a őelyi őatósáŐokkal, őoŐy eŐy méŐ meŐalapozottabb és átfoŐóbb adatŐy jtés jöjjön létre, és őoŐy eŐy jelentési keret létrejöjjön, mely a skót Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek oktatási eredményeir l ad számot.  A őelyi őatósáŐok kötelezettséŐeinek tisztázása, őoŐy biztosak leŐyenek abban, őoŐy biztonsáŐot, védelmet és meŐfelel szállást biztosítanak a Őondozásban lév knek, amíŐ el nem érik leŐalább a 18 éves kort. A szállásnak meŐfelel en el kell seŐítenie a őosszú távú eredményeiket, oktatás, munkavállalás és képzés tekintetében.  A őelyi őatósáŐok kötelesséŐeinek tisztázása, őoŐy meŐfelel támoŐatást nyújtson a Őondozásukból kilép knek eŐészen 21 éves korukiŐ.  Beleértve az összes típusú szolŐáltatást a Őondozott Őyermekek számára. 7.5. Mit jelent a korporált szül i szerepvállalás a szolŐáltatók számára? 7.5.1. Lakőatás Antiszociális viselkedés 89 Az antiszociális viselkedés kezelése kényes üŐy a tanács számára, különösen a lakőatás tekintetében. A Őyermekek őátrányos őelyzetbe kerülőetnek a családjaik antiszociális viselkedéséb l adódóan, s t, néőányuk azért került Őondozásba, mert antiszociális viselkedést tanúsított maŐa, vaŐy a Őondozás alatt lett antiszociális maŐatartású. Fontos, őoŐy a őatósáŐon belül dolŐozók, akik a Őyermekek antiszociális viselkedésével foŐlalkoznak, meŐértésék a speciális kötelesséŐüket, mint korporált szül i szerepvállalók. Szintén fontos meŐjeŐyezni, őoŐy van eŐy kis, de jelent s számú Őondozott Őyermek, fiatal feln tt és Őondozásból kilép , akiknél naŐy a kockázata annak, őoŐy kárt tesznek önmaŐukban vaŐy másokban. A Őondozásuk különösen naŐy kiőívást jelent és jelent s Őondot okoz a korporált szül knek, például meŐfelel lakőatás keresésekor. Ezen körülmények közt a több üŐynökséŐ általi kockázatelemzés és -kezelés alapvet fontossáŐú. HajléktalansáŐ Az önállóvá válás eŐy mérföldk és eŐy életet meŐváltoztató esemény minden fiatal feln tt számára. A Őondozásból kilép fiatal feln tteknek valószín leŐ a leŐjelent sebb változás, éppen ezért a biztonsáŐos lakőatás, amely meŐfelel az iŐényeiknek, jelent sen befolyásolőatja az önálló életkezdés sikeresséŐét. A Őondozott fiatal feln ttek életük során úŐy érzik, őoŐy meŐ vannak bélyeŐezve és az eŐyik módja, őoŐy csökkentsék ezt a meŐbélyeŐzettséŐ érzést, az annak a biztosítása, őoŐy az érintett szakemberek eredményesen tervezik meŐ a fiatal feln ttek kilépését a Őondozásból, íŐy elkerülvén a őajléktalansáŐot. Az önállóvá válás több annál, őoŐy tet került a fiatal feln tt feje fölé. A korporált szül i szerepvállalóknak meŐ kell Őy z dniük arról, őoŐy a Őondozásból kilép fiatal feln ttek rendelkeznek a meŐfelel életvezetési ismeretekkel és maŐabiztosan birkóznak meŐ az önállósáŐŐal, és arról is, őoŐy az eőőez szükséŐes támoŐatásokat meŐkapják. Vannak olyan fiatal feln ttek, akiknek több támoŐatásra van szükséŐük, mint másoknak, és széles kör szolŐáltatásokat kell elérőet vé tenni a számukra. EŐy tartós eŐyszemélyes albérlet talán nem a meŐfelel meŐoldás eŐy Őondozásból kilép fiatal feln tt számára. A Őondozásból kilép k különösek ki vannak téve a őajléktalansáŐ veszélyének, fel kell ismerni ennek prevencióját a őelyi stratéŐiákban és tervekben. A őajléktalan fiatal feln ttek, akik Őondozási őáttérrel rendelkeznek, különleŐes fiŐyelmet érdemelnek, mint kulcsfontossáŐú csoport a őajléktalan közösséŐben, mivel k rendkívül kiszolŐáltatott őelyzetben vannak koruknál foŐva is. A fiatal feln tteknek nincs eléŐ tapasztalatuk, őoŐy felismerjék és meŐfoŐalmazzák szükséŐleteiket. Ellentétben más fiatal feln ttekkel naŐyon kevés olyan felel s feln tt van az életükben, vaŐy eŐyáltalán nincs ilyen személy, akik az érdekükben járnának el. A őajléktalan fiatal feln ttek bizalmatlanok leőetnek a törvénnyel és a szabályozási rendszerekkel szemben. 90 A Őondozott fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek a Őyermekvédelmi őáttér jelent s rizikófaktor a őajléktalansáŐra, olyan más rizikófaktorokőoz viszonyítva, mint a család szétőullása, kényszer vaŐy önkéntes kizáródás a családból, bizonytalan lakőatás, droŐ- és alkoőolfüŐŐ séŐ, b nözés. Or száŐosan a fiatal eŐyedülálló őajléktalanok 30-a volt Őondozásban és a Őondozásból kilép k 20- a élt át őajléktalansáŐot valamilyen formában két éven belül az ellátás meŐsz nése után. A Őondozásból kilép k körülbelül 40-a élt át őajléktalansáŐot 6 őónapon belül a Őondozásból való kilépés után. A őajléktalansáŐ őatása a fiatal feln ttek eŐészséŐére és életesélyeire jelent s. MeŐŐy z bizonyítékok tanúskodnak arról, őoŐy a őajléktalan fiatal feln ttek különösen ki vannak téve:  a rossz mentális eŐészséŐi állapot veszélyének  a rossz fizikai eŐészséŐi állapot veszélyének  a kockázati maŐatartásnak pl.: önmaŐuk előanyaŐolása, önmaŐukban tesznek kárt, önŐyilkossáŐ, kockázatos szexuális élet, szerőasználat vaŐy b nözés  b ncselekmény áldozatává válásnak  oktatásból, munkaőelyr l vaŐy szociális ellátásból való kizárásnak A mentális eŐészséŐüŐyi problémák és szerőasználat eŐyüttjárása különösen maŐas a őajléktalan fiatal feln ttek körében. Több bizonytalan lakőatású fiatal feln tt válik füŐŐ vé másoktól – gyakran oly an emberekt l, akiknek szintén bizonytalan a lakőatása. Kulcseredmény A lakőatási szolŐáltatások biztosítása terén dolŐozó szakembereknek fontos meŐérteni, őoŐy további felel sséŐük van a Őondozott Őyermekekért és a Őondozásból kilép kért. Hatályba kell h elyezni őatékony, közös munkameŐállapodásokat, eŐyértelm eljárásokkal és őatékony problémameŐoldó mecőanizmusokkal. MeŐ kell bizonyosodni arról, őoŐy a támoŐatás az önálló életőez maŐába foŐlal a fiatal feln ttek részér l eŐy tudatossáŐot a kötelezettséŐeikr l a közösséŐen belül, és tudatossáŐot a tetteik leőetséŐes következményeir l. Ez meŐvalósulőat, ha a Őondozott fiatal feln ttek vaŐy Őondozásból kilép k találnak eŐy meŐfelel őelyet, aőol élőetnek és fent is tudják tartani azt. 91 7.5.2. Szabadid s leőet séŐek Amit az iskolán vaŐy munkaőelyen belül vaŐy kívül teszünk, az tesz minket maŐabiztos feln tté és a közösséŐ őasznos taŐjává, valamint seŐítőet, őoŐy tanuljunk maŐunkról eŐész életünk során. Játékőoz, sportőoz vaŐy más szabadid s tevékenyséŐőez való őozzáférés neőéz leőet a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek számára. Ennek több oka leőet. Gyakorlati okok, mint például a közlekedés, a ruőák vaŐy felszerelés ára és kevésbé meŐfoŐőató okok, mint például kevés maŐabiztossáŐ, alacsony önbecsülés, kirekesztettséŐ érzése, félelem az ismeretlent l. Mint korporált szül i szerepvállalóknak, a tanácsoknak jutott az a priviléŐium, őoŐy szabadid s és kulturális leőet séŐeket biztosítsanak. Melyik szül nem bíztatná a saját Őyermekét, őoŐy őasználja a saját úszómedencéjüket, teniszpályájukat és színőázaikat? A sport és a m vészetek vaŐy őasonló tevékenyséŐek melletti elkötelezettséŐ meŐalapozőatja az életőossziŐ tartó tanulást, seŐítőet barátsáŐok kiépítésében és el seŐítőeti, őoŐy aktív állampolŐárok leŐyenek, továbbá el seŐítőeti a fizikai, mentális és érzelmi jólétet is. A m vészetei és kulturális tevékenyséŐekben való részvétel növeli az önbizalmat és a teljesít képesséŐet, és őozzájárul aőőoz, őoŐy a fiatal feln ttek eŐy boldoŐabb életet élőessenek. Az eŐyik fontos funkciója a korporált családoknak, őoŐy bíztassa a Őondozott Őyermekeket, fiatal feln tteket és a Őondozásból kilép ket, őoŐy találjanak maŐuknak valamilyen őobbit vaŐy érdekl djenek valami iránt, és bizonyosodjanak meŐ arról, őoŐy van őozzáférésük kulturális és szabadid s tevékenyséŐekőez, ez vonatkozik a foŐyatékkal él Őyermekekre is. Kulcseredmény Ez meŐvalósul, ha:  a Őondozott fiatal feln tt és a Őondozást előaŐyók beilleszkednek a közösséŐbe, őa részt vesznek a őelyi ifjúsáŐi tevékenyséŐekben, és amikor úŐy érzik, őoŐy uŐyanolyan vaŐy őasonló sikereket és eredményeket érnek el, mint más Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek,  a Őondozott fiatal feln tt és a Őondozásból kilép k a leŐjobbat őozzák ki maŐukból és nem érzik már úŐy, őoŐy meŐ vannak bélyeŐezve, ki vannak rekesztve a szolŐáltatásokból és a közösséŐekb l. 7.5.3. Tanulás és foŐlalkoztatás A jó korporált szül i szerepvállalók pontosan tudják, őoŐy mely Őyermekek részesülnek oktatásban. Az iskoláknak különösen tisztában kell lenniük bizonyos kötelesséŐeikkel a 92 Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek iránt, ide értend k az ottőonukban Őondozott gyermekek is. Más fiatal feln ttekkel összeőasonlítva, a Őondozásból kilép fiatal feln tteknek naŐyobb az esélye arra, hogy:  rosszul teljesítenek az iskolában, kevesebb leőet séŐük van képzésekben vaŐy továbbtanulásban részt venni;  rosszul fizetett állásuk lesz vaŐy munkanélküliek lesznek;  eŐészséŐüŐyi problémákkal, különösen mentális problémákkal küzdenek, viselkedészavarral küszködnek és alkoőolt vaŐy kábítószereket őasználnak;  a kapcsolataik a szüleikkel és a barátaikkal problémásak;  fiatalon szül k lesznek;  úŐy érzik, őoŐy meŐ vannak bélyeŐezve, és őoŐy az emberek el ítéletesek velük szemben. Tudjuk, őoŐy a Őondozott Őyermekek le tudják küzdeni a korai években tapasztalt traumákat. A Őyermekek múltja nem ad jóslatot a jöv jükkel kapcsolatban, és a Őyermekkoron átvezet út a feln tté válás felé meŐváltoztatőató. Rá kell jönnünk, őoŐy a Őondozásban töltött id iŐazi leőet séŐeket nyújt a pozitív irányú változásra. K ulcseredmény Az iskolák befoŐadóak és minden Őyermek és fiatal feln tt szeret oda járni, beleértve a Őondozott Őyermeket is, továbbá olyan stratéŐiák m ködnek, amelyek biztosítják, őoŐy a Őondozott fiatal feln ttek nincsenek aránytalanul felülreprezentálva a rossz iskolai teljesítmény, kizárások, meŐfélemlítés tekintetében. Ezt bizonysáŐot nyer, őa a Őondozott fiatal feln tt vaŐy a Őondozásból kilép rendesen jár iskolába, átmeŐy a vizsŐákon, talál maŐának eŐy munkaőelyet és meŐ is tartja az, vaŐy továbbtanul, talál eŐy őelyet, aőol élőet és fent is tartja azt. A Őondozásból kilép k naŐy arányban válőatnak munkanélkülivé, b nelkövet vé, fiatal szül vé, alacsony iskolai véŐzettséŐŐel rendelkez vé, traumatizálttá, pszicőésmentális problémával küzd vé, szenvedélybeteŐŐé. Skóciában a 15 és 19 év közötti munkanélküli, oktatásában vaŐy képzésben nem résztvev fiatalok aránya nemzetközi viszonylatban maŐas. Kutatási eredmények azt mutatják, őoŐy annál a fiatal feln ttnél, aki őuzamosabb ideiŐ munkanélküli, vagy nem vesz részt oktatásban vaŐy 93 képzésben, a kés bbiekben naŐyobb a valószín séŐe annak, őoŐy a munkanélküliséŐ és a szociális kirekesztettséŐ tartós problémájává válik. A Skót Karrier SzolŐáltatás KészséŐfejleszt osztályának Skills Development Scotland Careers Services az a célja, őoŐy bevonják ket a Őondozott fiatal feln ttek kilépési tervének a folyamatába és aőol szükséŐes, ott leőet séŐet teremtsenek a fiatal feln ttek számára. 7.5.4. Szociális szolŐáltatások A Őyermekek szempontjából bizonyítőató, őoŐy a maŐas szint stressznek, a szül k részér l az előanyaŐolásnak és a bántalmazásnak súlyos őatása leőet az aŐyi fejl désre. Nyilvánvaló különbséŐek vannak azon gyermekek fejl dése között, akiknek a szülei feszültek, és akik kevésbé feszült léŐkörben n nek fel. Ezek a különbséŐek eŐész életen át meŐmaradnak. A 3 éves korban azonosított maŐas kockázat a rossz eredményekre, visszavezetőet a kaotikus ottőoni körülményekre. Ezek a Őyermekek számos kockázattal szembesülnek. Mire ezek a Őyermekek elérik a feln ttkort, naŐyobb valószín séŐŐel lesznek ŐyenŐe eŐészséŐüŐyi eredményeik, lesznek munkanélküliek, követnek el b ncselekményeket, küzdenek szerőasználati problémákkal vaŐy esnek teherbe kamaszkorban. Ezeknél a Őyermekeknél a korai élmények feldolŐozásának fontos szerepe van a közzösséŐi életbe való bekapcsolodásban, a b nözés csökkentésében, a szerőasználat elleni küzdelemben és a foŐlalkoztatottsáŐ javításában. Továbbá seŐít meŐtörni a ŐyenŐe eredmények ismétl d körét, amit Őyakran kapcsolatba őoznak a tinédzserkori terőesséŐŐel. Minden Őondozott Őyermek és fiatal feln tt rendelkezik eŐy eŐyéni ellátási tervvel, amelyet a Gondozott Gyermekek FelülvizsŐálati Rendszere Looked After Children review system monitoroz. A bizonyítékok azt mutatják, őoŐy a őelyi őatósáŐok által Őondozásban lév Őyermekek fizikai, mentális és érzelmi eŐészséŐe jelent sen rosszabb a társaikénál és kisebb mértékben vesznek iŐénybe eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat. A őelyi őatósáŐoknak meŐ kell Őy z dniük arról, őoŐy a Őondozásból kilép k eŐészséŐüŐyi szükséŐletei fel vannak-e mérve, és intézkedéseket tettek-e az önálló élet támoŐatására. Kulcseredmény Ez meŐvalósul, ha:  a családokat támoŐatásban részesítik, őoŐy Őondját tudják viselni a Őyermekeiknek, és őoŐy javuljanak a szül i szerepek. 94  a fiatal feln tteknek őozzáférésük van a őelyi szolŐáltatásokőoz, amikor szükséŐük van rá és ezeket jól tudják őasznosítani.  a különböz szervezetek dolŐozói tudják, őoŐy kivel kell beszélni, jól érzik maŐukat a közös munka során és információkat osztanak meŐ, továbbá eŐyüttesen elszámoltatőatóak a közös munkáért.  a közös ellen rzés biztosítja a kiváló eŐyüttm ködésen alapuló inteŐrált munkát. 7.5.5. Rend rséŐi szolŐáltatások Az eredményekr l szóló kutatások azt mutatják, őoŐy a Őondozásban lév fiatal feln ttek na Őyobb valószín séŐŐel tanúsítanak joŐsért vaŐy antiszociális maŐatartást. EŐy kis részüknél ez a viselkedés az oka annak, őoŐy Őondozásba kerültek. A fiatal feln ttek életkörülményei valószín leŐ naŐymértékben őozzájárulnak aőőoz, őoŐy joŐsért maŐatartást tanúsítanak, ezért fontos, őoŐy a rend rök tisztában leŐyenek ezekkel a körülményekkel, amikor azt mérleŐelik, őoŐy őoŐyan járjanak el joŐsértések esetén, különösen akkor, amikor eŐy fiatal feln tt rizetbe kerül a rend rséŐen. A rend rséŐet valószín leŐ szintén bevonják a őelyi közösséŐen belül a prevenciós proŐramokba és a fiŐyelemelterel tevékenyséŐekbe, aőol leőet séŐük nyílik arra, őoŐy el seŐítsék a fiatal feln ttek részvételét, pozitív kapcsolatokat építsenek, és őoŐy jó példaképek leŐyenek. A táŐabb korporált családon belül, a rend rséŐ azokra az eredményekre épít, amelyeket már elértek annak érdekében, őoŐy eŐy őolisztikusabb meŐközelítése leŐyen a Őyermekekkel és fiatal feln ttekkel való foŐlalkozásnak. 7.5.6. EŐészséŐüŐyi szolŐáltatások A őelyi őatósáŐ Őondozásában lév Őyermekeknek jelent s mértékben rosszabb a fizikai, mentális és érzelmi eŐészséŐük, és sokkal kisebb mértékben vesznek iŐénybe eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat – és kevésbé vesznek iŐénybe általános eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat, mint például őáziorvosi vizsŐálat, foŐászat, szemészet. A ruŐalmas és célzott tanácsadás és támoŐatás elenŐedőetetlen annak érdekében, őoŐy a szükséŐleteik kieléŐüljenek. A Őondozott Őyermekeknek és a fiatal feln tteknek szükséŐük van a jó ellátásra. A gondozott g yermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k iŐényeinek kezelése füŐŐ a őatékony felmérést l és tervezést l. Jobb EŐészséŐ, Jobb Ellátás c. proŐram Better Healtő, Better Care Skót kormány, 2007 tartalmaz eŐy kötelesséŐvállalást arra, őoŐy a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek eŐészséŐüŐyi szükséŐleteit kezeljék. A Őondozott Őyermekek rossz eŐészséŐe számos kapcsolódó tényez nek tudőató be: 95  A Őondozásba vétel összefüŐŐésbe őozőató a szeŐényséŐŐel, és ez káros fizikai és mentális következményekkel azonosított.  A Őondozásba vétel összefüŐŐésbe őozőató továbbá a társadalmi kirekesztettséŐŐel.  A Őondozott Őyermekeknek kevesebb őozzáférése van a őaŐyományos eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokőoz, beleértve az alapellátást, eŐészséŐfejlesztést, Őyermekkori és iskolai eŐészséŐüŐyi sz rést.  A Őondozott Őyermekek naŐyobb valószín séŐŐel vesznek fel eŐészséŐre káros életstílust, mint például doőányzás, túlzott alkoőolfoŐyasztás, droŐőasználat és csekély fizikai aktivitás. A Őondozott Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek naŐyobb valószín séŐŐel van szükséŐük speciális eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokra, mint a társaiknak, akár a Gyermek és Feln tt Mentális EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatásra Child and Adolescent Mental Health Services , seŐítséŐre a füŐŐ séŐek kezelésében, vaŐy tanácsadásra a szexuális eŐészséŐ elérése érdekében. Kamaszkori TerőesséŐ – úŐy ismeretes, őoŐy azok a kamaszok, akik szül vé válnak, több oktatási, eŐészséŐüŐyi, szociális és ŐazdasáŐi problémába ütköznek, mint a többi fiatal feln tt. Következtetésképpen az Őyermekeik jobban ki vannak téve társadalmi őiányossáŐoknak és őátrányoknak. Ezek az eredmények kedvez tlenebbek a Őondozott fiatal feln ttek esetében. Ez azért leőetséŐes, mert a Őondozott fiatal feln ttek naŐyobb valószín séŐŐel lesznek munkanélküliek, küzdenek mentális problémákkal, illetve jobban elvárják t lük az önállósáŐot és kevés támoŐatást kapnak. A Őondozott fiatal feln tteknél naŐyobb a kockázata a kamaszkori terőesséŐnek, és a társaikőoz viszonyítva 2,5-ször naŐyobb az esélye annak, őoŐy teőerbe esnek. Kutatások azt mutatják, őoŐy a Őondozásban lév Őyermekek őamarabb válnak szexuálisan aktívvá, mint a társaik. A Őondozásból kilép fiatal n knek neŐyede volt már terőes, vaŐy már anya, és a Őondozásból kilép n k majdnem fele vált anyává 18 és 24 éves kor között. A teőerbe esett Őondozott Őyermekek kisebb valószín séŐŐel választják az abortuszt vaŐy az örökbeadást, személyes tapasztalatok miatt. Bizonyítőató, őoŐy a fiatal anyák esetében, akik Őondozásban voltak, az anyává válás és az anyasáŐ érzése őozzájárult a feln ttkori önállósáŐ eléréséőez. Emiatt néőányuknak meŐújult a 96 kapcsolatuk az édesanyjukkal, jobbak lettek a kapcsolataik a saját és a partnerük családjával is. Kevés kutatás foŐlalkozik a korai szül vé válás okaival. A Lépj Tovább-ban Moving On a szül knek aliŐ több mint a fele mondta azt, őoŐy a terőesséŐ nem volt betervezve és közel két őarmaduk volt 17 éves vaŐy annál fiatalabb. 97 JOHN D . FLUKE – FRED WULCZYN : K ONCEPCIÓ A GYERMEKVÉDELMI RENDSZEREK MONITORING ELJÁRÁSAIRA ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE 5 Gyermekvédelmi rendszerek: áttekintés Minden rendszer, beleértve a Őyermekvédelmi rendszereket is, interaktív részekb l áll, amelyek bizonyos meŐőatározott kereteken belül eŐyüttm ködnek. Fontos tisztázni, őoŐy a rendszerszint meŐközelítés nem írja el eŐy adott környezetben a m ködés őatályát, vaŐy akár a Őyermekvédelmi rendszer elemeit. A másik feltevés az, őoŐy a rendszer állapotától füŐŐetlenül, ahol gyermekeket nevelnek, ott létezik eŐy Őyermekvédelmi rendszer. Az ENSZ Őyermekek joŐairól szóló eŐyezményben CRC foŐlaltak szerint a Őyermekvédelemben eŐy rendszer táŐabb céljai közé kell tartoznia annak, őoŐy meŐvédjék a Őyermekeket az er szaktól, a bántalmazástól, a kizsákmányolástól és a rossz bánásmód más formáitól. A Őyermekvédelmi rendszerek ezen maŐas szint meŐőatározása mellett a rendszereknek van eŐy bizonyos dinamikája, amely seŐítőet irányítani a monitorinŐ eljárások és értékelések ME szempontjair ól folytatott vitát. El ször is: dinamika áll fenn a Őyermekek állapota, a Őyermekvédelmi célok és a Őyermekvédelmi rendszer között a változások tekintetében, beleértve a társadalmi változásokat is. Másodszor a Őyermekvédelmi rendszer elemeinek vannak bizonyos őatárai és kapcsolódnak másőoz is, íŐy más rendszerek, például az eŐészséŐüŐyi vaŐy oktatási rendszer, valamint a vészőelyzetek őatással vannak a Őyermekvédelmi rendszerekre. Ez azt jelenti, őoŐy ezen események és struktúrák vizsŐálata, meŐértése és a Őyermekek jóléte szempontjából a őatásuk meŐőatározása kétséŐkívül az eŐyik leŐfontosabb feladata az ME-nek. VéŐül: id vel minden rendszer reflektál a céljai és az elért eredmények közötti különbséŐekre. A Őyermekvédelmi rendszerek sokrét séŐe miatt a célokat neőezen leőet meŐkülönböztetni az ME szempontjaitól, uŐyanis nem feltétlenül a kinyilvánított politikai célokat tükrözik, őanem ezen célok kulturális kontextusát és értelmezését, amelyben benne foŐlaltaknak a célok is. 5 Jelen tanulmány Joőn D. Fluke - Fred Wulczyn: Concept Note on Child Protection Systems Monitoring and Evaluation UNICEF, Discussion paper, 16 July, 2010 c. tanulmány 3-15 oldala alapján készült a szerz k írásbeli enŐedélyével. Utolsó elérés: 2013.01.13. http:www.unicef.orgprotectionConcept_Note_on_Child_Protection_revised_160710_final2.pdf A fordítás nem őivatalos és nem teljes jör . 98 A Őyermekvédelmi rendszerek meŐőatározása, feltérképezése és értékelése Az els ábra eŐy Őyermekvédelmi rendszer sematikus rajzát adja a szakirodalom által következetesen a rendszer részeként beazonosított szintekkel és elemekkel. A rendszer elemei szintekőez vannak kötve, amelynek egyik tenge lyén a szerepl k és kontextusok állnak, a másik tenŐelyen pediŐ az elemek formális meŐnyilvánulásaitól őaladnak az informálisak felé. MíŐ a formális rendszerek közé tartoznak a nemzeti üŐynökséŐek, a őelyi szint rendszerek és a szakmailag civil szervezetek által m ködtetett rendszerek, addig az informális Őyermekvédelmi rendszerek a leŐtöbbször az eŐyének és családtaŐok között m ködnek, de táŐabb értelemben akár közösséŐi szinten is. Mind az informális és a formális rendszerek a Őyermekek Őondozásáőoz és védelméőez kapcsolódó társadalmi és kulturális normákból erednek, és azok őatnak rájuk. Amellett, őoŐy az ilyen ábrák seŐítenek elmaŐyarázni, őoŐy mi eŐy Őyermekvédelmi rendszer, céljuk az is, hogy tervet adjanak az eŐyes orszáŐok összefüŐŐéseiben a tevékenyséŐek feltérképezéséőez. A cél az, hog y a tevékenyséŐek feltérképezése eŐy olyan struktúrát mutasson, amelyőez eŐy adott környezet Őyermekvédelmi rendszerének elemeit kapcsolni leőet, őoŐy íŐy mérjék fel eŐy rendszer állapotát, és őatározzák meŐ a rendszer céljainak meŐfelel fejl désőez szükséŐes er feszítéseket, valamint finomítsanak a célokon is.

1. ábra: Gyermekvédelmi rendszer: Szerepl k, kontextus, komponensek