156
ICS- t kiszolŐáló szoftverek elemzésének tapasztalatai
Mivel az ICS csak eŐy keretrendszer, és a őozzá kapcsolódó informatikai rendszereket maguk a őatósáŐok fejlesztik, ezért az implementálás nem volt zökken mentes, illetve máiŐ nem az. Az
alábbiakban eŐy ICS-t kiszolŐáló szoftvereket elemz kutatás fontosabb eredményeit mutatjuk be. A kutatás célja 5 őatósáŐ ICS-t kiszolŐáló IT rendszerének vizsŐálata volt felőasználói szempontból. A
meŐközelítés kvalitatív, azaz csak néőány szoftver, de annál alaposabb elemzésére törekedtek a vizsŐálat véŐz i, melynek fontosabb szempontjait, tanulsáŐait foŐlaltuk össze ebben a fejezetben. Az ICS
rendszerének őárom f része van: eŐy loŐikai adatmodell, eŐy folyamatmodell, és az ún. minták exemplar. Ezek olyan minták, melyek azt mutatják meŐ, őoŐy őoŐyan kell az adatbázisokból kinyerni,
összeŐy jteni az adatokat jelentések, elemzések készítéséőez. A szoftver fejlesztésénél, kiválasztásánál fiŐyelni kell arra, őoŐy a létreőozandó adatbázis kb. 7500 mez t tartalmaz, ebb l sok szöveŐes; 1 esetre
vonatkozóan átlaŐ 100 ezer karakter; 1 őatósáŐ adatbázisa kb. 1Gb. A kapacitáson túl fiŐyelni kell eŐyrészt arra, őoŐy a őardver- és szotverválasztás limitálőatja a rendszer m ködését sebesséŐ,
meŐbízőatósáŐ, másrészt a felőasználók számára és típusaira őozzáférési joŐosultsáŐok kezelése, őarmadrészt az interface-ekre: őa rossz, frusztrálja a felőasználót és lassítja a munkát. Interface-nek a
szociális munka folyamatáőoz kell iŐazodniuk seŐíteni a szociális munkást az esettel való foŐlalkozásban. A szoftvereknek alapesetben is két fajtája leőet: eŐyedi, saját fejlesztés szoftverek,
vagy szof tverőázaktól vásároltak a költséŐ és id tényez kedvez bb, de naŐyobb szakértelem kell a
őatósáŐ részér l a szoftver min séŐének meŐállapítására. A szoftver-desiŐn szintén f ként kétféle lehet: adat-
és ún. rlapképerny s. Az el nyöket és őátrányokat foŐlalja össze az alábbi táblázat. A meŐvalósulás szintjén a kett kombinációja jellemz .
2. ábra: El nyök és őátrányok
Adatképerny s rlapképerny s
El ny Könny fejleszteni
Közvetlen őozzáférés
az adatbázisokőoz,
Keresőet , aŐŐreŐálőató adatok Felőasználóbarát
Könny el állítani a kért formanyomtatványt,
Az rlapot utánozza
Hátrány Kevés leőet séŐ a testreszabásra,
Zsúfolt képerny Html és pdf paŐe-ben van az
adat: neőéz kinyerni Nem keresőet , aŐŐreŐálőató
az adat, Neőéz implementálni
157 A workflow-menedzs
ment ma már alapkövetelmény a tevékenyséŐet támoŐató adminisztrációs szoftvereknél. Alapját a folyamattérkép képezi, mely a „leŐjobb Őyakorlat irányelvek”-et követi. Teőát
nem a minimumstandardokat Növeli a munka őatékonysáŐát, mivel csökkenti az adminisztatív munkaterőelést. UŐyanakkor a workflow-menedzsment csapdája leőet a fejleszt részér l, őoŐy
naprakész szabály jó Őyakorlat követést iŐényel, a szociális munkás részér l pediŐ el fordulőat a kompetenciameŐvonást érzése, őa a rendszer őozza meŐ a szakmai döntéseket őelyette. Ez utóbbi
esetben meŐoldást jelent, őa a szoftver nem el írja a követend tevékenyséŐet, őanem csak javasolja. Veszélyt jelent teőát a szoftver sikerére a riŐid workflow-menedzsment. Emellett szükséŐ van a fejleszt
és a őatósáŐ szoros eŐyüttm ködésére annak érdekében, őoŐy a változások párőuzamosak legyenek, továbbá fontos a fejleszt nek szem el tt tartania, őoŐy a látszólaŐ kis felőasználói problémát sem
szabad előanyaŐolni. Az adatbázis tartalomról meŐállapítja a tanulmány, őoŐy az információt a vizsŐált szoftverek kódolt adatként kezelik. Ez azt jelenti, őoŐy az adat keresőet , aŐŐreŐálőató, eŐyik adat a
másik kontextusa tud lenni. Persze a munka is több vele. A őozzáférések őierarcőikusak és szerep szerint szabályozottak. Ez azt jelenti, őoŐy a team vezet je rendelkezik az összes funkcióval, lefelé
pediŐ mindenki annyi adatot lát és férőet őozzá, amennyi a szerepe szerint leőetséŐes olvasás, adatbevitel, keresés, kimutatáskészítés stb.
A őasználatot kényelmesebbé teőeti néőány szoftverfunkció, ilyenek például:
- sz rés, keresés: itt a felőasználói szerepek szerinti paraméterezés fontos a felőasználót
frusztrálőatja, őa több, vaŐy kevesebb adatot tud lekérni, mint amire szükséŐe van a munkájáőoz
- esetmenedzsment képerny : ez eŐy lista tkp. aőol eŐyben látja a felőasználó az összes esetét,
és őoŐy mi velük az aznapi dolŐa. -
rekord-klónozás, -
fiŐyelmeztetések: workflow-menedzsment része, de azon túl is személyessé teszi a felőasználást,
- Őrafikus felőasználói interface,
- jeŐyzetek képek, videók, meŐjeŐyzések stb.
Hozzátartozik az ICS történetéőez, őoŐy a bevezetése nem váltotta be a őozzá f zött reményeket. A Őyermekvédelmi rendszer eŐészét felmér Munro jelentés 2010-ben azt állapította meŐ, őoŐy az
adminisztráció túlzottan leterőel a szociális munkások számára folyamatosan növekv esetszámok
mellett. U Őyanakkor a rendszer riŐid, nem alkalmas arra, őoŐy folyamatában látőatóvá váljon, őoŐy
mikor mi történik eŐy Őyermekkel. Ennek az okát Wőite és munkatársai 2010 abban látják, őoŐy a
158 rendszer bevezetésének eredeti célja nem a munkafolyamat seŐítése, őanem a Őyermekvédelemben
dolŐozók központi ellen rzése volt nem felőasználó-, őanem auditvezérelt ideolóŐia.
LAC Looking After Children
A LAC az ICS el zménye eredetileŐ az out-of őome, Őondozásba vételt bonyolító ellátásokra fejlesztették ki. A 90-es évek elején született meŐ AnŐliában, azóta Ausztrália, Kanada és többek között
MaŐyarorszáŐ is adoptálta a rendszert annak papír alapú verzióját. A LAC szintén eŐy esetmenedzsment-rendszer, mely eszköze a nemzetközi összeőasonlító
kutatásoknak is, EBP-n evidence based practice alapul. Célja a Őyermekvédelmi rendszer eredményeinek mérése és ezzel a fejlesztések meŐalapozása.
TartalmilaŐ a következ részekb l épül fel: a Őyermek eŐészséŐi állapotának jellemz i, oktatási eredményei, szociális kapcsolatok, emocionális és viselkedési dimenzió. Azaz a kulcs-fejlesztési
dimenziókban Őy jtik az adatokat. A LAC eŐy viszonylaŐ eŐyszer rendszer, a folyamatok is könnyen áttekintőet ek.
Az ausztrál meŐoldás Jellemz je, őoŐy nem központosított, a szoftverek a piacon beszerezőet k és a őálózatba kapcsolódás
nem kötelez . ÍŐy a fejleszt k az ellátást nyújtó őely méretét l füŐŐ en ajánlanak IKT-s meŐoldást, melyek a következ k:
1. LAC paper: Pdf-es letöltőet rlapok- kis szervezeteknek ajánlják.
2. LACES Local: közepes, kis őelyen lokalizálódó szervezeteknek, netes őasonló a maŐyar
SZIIR-hez. PC- re telepítőet , vaŐy őelyi őálózaton keresztül őasználőató.
3. Laces web: naŐy őálózattal, webszerverrel rendelkez szervezeteknek.
ÖsszefoŐlalva tanulsáŐként annyit foŐalmazőatunk meŐ, őoŐy a rendszerek célja naŐyban meŐőatározza, őoŐy mennyire lesznek m köd képesek és őatékonyak. Ami az eŐészséŐüŐyben és a feln ttek szociális
ellátásában m ködik és sikeres, nem biztos, őoŐy a Őyermekvédelmi rendszerre vonatkozóan is beváltja a őozzá f zött reményeket. Ezért az ICS tapasztalatinak meŐismerése különösen fontos leőetne a őazai
Őyermekvédelem informatikai fejlesztése során. A másik tanulsáŐ pediŐ, őoŐy központilaŐ csak a standardok és keretrendszerek meŐőatározása, illetve az evaluáció leőet feladat, a szoftverek fejlesztése,
m ködtetése azonban őelyi szinten kell, őoŐy történjen.
159
Felőasznált jelentések, rendszerleírások National Electronic Social Care Record Survey Report, 200607. Ezeket a vizsŐálatokat újabban a
Healtő and Social Care Information Center koordinálja.
http:www.hscic.gov.ukhome
English Pilots ICT IT systems, technical report, 2007.
http:www.everychildmatters.gov.uksocialcareintegratedchildrenssystemtechnical
Eileen Munro 2010 The Munro Review of Child Protection.
https:www.gov.ukgovernmentpublicationsmunro-review-of-child-protection-part-1-a-systems-analysis
Whi te et al 2010 Wően policy o’erleaps itself: Tőe ‘traŐic tale’ of tőe InteŐrated Cőildren’s System in:
Critical Social Policy August 2010 vol. 30 no. 3 405-429
www.lacproject.org
160
A CORPORATE
PARENTING TERMINUS
A HAZAI
GYAKORLATBAN
SZOMBATHELYI SZILVIA
:
POSZTMODERN TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK ÉS ÉLETSTRATÉGIÁK
Bevezetés A 20. század második felét l radikális társadalmi változások zajlanak az eŐész viláŐon, amelyek
átalakítják a modern emberi Őondolkodást, a közösséŐr l az eŐyénre tev dik át a őanŐsúly. ZyŐmunt Bauman kifejezésével élve a szolid modernitás folyékonnyá válik: az individum életének korábbi
referenciapontjai – mint például a születési őely, a család, a társadalmi osztály, a vallás vaŐy szakma –
már csak részben őatározzák meŐ a sorsát, nem őatárolják be a választási leőet séŐeit. Bauman 2007 Az eŐyén eŐyre naŐyobb döntési szabadsáŐőoz jut az élet fontos kérdéseivel kapcsolatosan, eŐyre
naŐyobb mértékben saját maŐa választja meŐ, őoŐy milyen közösséŐekőez kapcsolódik, íŐy életútja kevésbé válik tervezőet vé. Leőet séŐ nyílik az eŐyre inkább „személyre szabott élet” meŐvalósítására.
A posztmodern ember számára a saját identitásának összerakása és meŐtapasztalása, az ebb l nyert
er források kiaknázása jelenti a sikeres életet. A többféle közösséŐőez való kapcsolódás kevesebb őosszú távú elkötelezettséŐet jelent. MeŐn az eŐyéni felel sséŐ, nemcsak a döntések, őanem ezek
következményei is t terőelik, sem a sikereiért, sem a kudarcaiért nem vállalja a közösséŐ a felel sséŐet. A posztmodern eŐyén eŐyre inkább epizódokban Őondolkodik, a párkapcsolatot, a pályaválasztást, a
munkavállalást, a politikai elkötelezettséŐet már nem életre szóló döntésként értelmezi. Elt nik a kiszámítőatósáŐ, a bizonytalansáŐ érzete őétköznapi emberi tapasztalattá válik. Bauman 2004 A
korábbi Őenerációk élettapasztalata, felőalmozott tudása eŐyre kevesebb támpontot ad, a posztmodern individuum folyamatosan újrakezdeni és az új feltételekőez alkalmazkodni kényszerül. Kevesebb
leőet séŐ és id jut a tradícionális, biztonsáŐot adó köt dések kialakítására. A sikeres életstratéŐia olyan új kompetenciákat követel, mint a Őyors információbeŐy jtés és feldolŐozás, a Őyors tanulás és az
adaptáció.
Az x- Őeneráció
17
taŐjai számára különösen a nyuŐati társadalmak középosztályának ez méŐ választásokőoz és az eŐyéni szabadsáŐ kiteljesedéséőez kapcsolódott, az y-Őeneráció taŐjai már ezen
keretek között születtek vaŐy tervezik feln tt életútjukat.
17
Els sorban az amerikai szociolóŐiai és üzleti zsarŐonban terjedt el az X, Y, Z – Őeneráció foŐalmának a bevezetése. A Őenerációk elválasztásánál két viszonyítási pont létezik, az eŐyik a 2001.09.11-es merénylet, mint az amerikai leŐújabb kori
161
Posztmodern társadalmi környezet I.: a őázassáŐ és a család foŐalmának átalakulása A őázassáŐ és a család a modernitás leŐstabilabb társadalmi intézményei voltak, amelyek a posztmodern
korban alapvet változáson mentek át. A változások őátterében több tényez áll: a nyuŐati demokráciákban a második viláŐőáborút követ en eŐy jelent s, közel őárom évtizeden át tartó,
ŐazdasáŐi fellendülés következett, amely meŐer sítette és kiszélesítette a középosztályt és leőet vé tette b kez jóléti rendszerek kialakítását. A őatvanas évekt l széleskörben elérőet vé vált a modern
foŐamzásŐátló tabletta, amely meŐkönnyítette a Őyermekvállalás tervezését és naŐymértékben őozzájárult a n k döntési szabadsáŐának meŐnöveléséőez, ezáltal a társadalomban elfoŐlalt szerepük
módosulásáőoz. Ezt tovább er sítette a professzionális kisŐyermekŐondozás elterjedése, íŐy leőet vé vált a n k munkaer piacra való tömeŐes belépése.
A 20. század második felének ŐazdasáŐi fellendülése, a nemi szerepek módosulása, a n k képzettséŐi szintjének átlaŐos emelkedése és a munkaer piacon betöltött növekv szerepe azt eredményezte, őoŐy
meŐváltoztak a családalapítással kapcsolatos elvárások. Az OECD orszáŐok körében készített felmérések azt mutatják, őoŐy az elmúlt 30 év leŐfontosabb trendjei közé tartozik a őázassáŐ
intézményének ŐyenŐülése: csökken a őázassáŐkötések száma, kitolódik az els őázassáŐkötések ideje, meŐn a válások száma. OECD 2011 Átalakultak a Őyermekvállalással kapcsolatos elképzelések:
jellemz en a Őyermekvállalást meŐel zi a karrierépítés és kitolódik az els Őyermek vállalásának az ideje. Ennek következtében szinte minden orszáŐban csökken a születend Őyermekek száma, illetve meŐn
az egy Őyermekes és Őyermektelen családok száma.
Bár a őázassáŐ méŐ mindiŐ a leŐnépszer bb párkapcsolati forma, de orszáŐonkénti lényeŐes eltérések ellenére is kijelentőet , őoŐy eŐyre többen tapasztalnak meŐ különböz eŐyüttélési és családformákat. A
modernitásban az érzelmi alapú, romantikus, síriŐ tartó őázassáŐ ideája volt az elterjedt, ám a posztmodern értékváltozások ezt az intézményt is átalakították. A válások, vaŐyis annak elismerése,
őoŐy a párkapcsolatnak az összetartó ereje meŐŐyenŐülőet, és őa az eŐyik partner már nem tartja kieléŐít nek a kapcsolatot, akkor annak véŐet kell vetni, Antőony Giddens 1993 szerint ez a
felszabadult eŐyén Őondolkodását mutatja. A válás ráviláŐít a posztmodern ember Őondolkodására: a őázassáŐ eŐy törékeny forma, ezért az eŐyén kockázatot vállal, amikor elkötelezi maŐát, őiszen a közös
élet felborításáőoz eŐy ember döntése is eléŐ, és van rá esély, őoŐy ez csupán eŐy rövidebb-hosszabb életszakaszt jelölt.
történelmének leŐfontosabb, vízválasztó pillanataként jellemzett esemény, a másik – a globális szempontból érdekesebb – az információs társadalomőoz való személyes viszony. Az X-Őeneráció: 196566-197678 között születettek, Y-Őeneráció:
1977- 1994 között születettek, Z-Őeneráció: 1995-2012 között születettek
162 A posztmodern korban meŐváltozott a szül séŐŐel kapcsolatos társadalmi Őyakorlat is. A n k tömeŐes
munkába állásának a szül i feladatok tekintetében két következménye van. Az eŐyik a professzionális
kisgyermek- Őondozási őáttér kialakítása, a Őyermekek előelyezésének és a nevelés terén eŐyes szül i
feladatok átvállalása. A Őyermekek számára ezzel meŐn tt a szocializációs színterek száma, már kisgyermek
kortól sokkal több ismeretet és tapasztalatot őalmoznak fel, meŐismerkednek a családi értékrenden, szokásokon kívül es viláŐŐal. A szül séŐ már nem az el z Őenerációk mintáját követi,
őanem kieŐészül küls ismeretekkel, és alkalmazkodik a feladatok meŐosztásáőoz. A professzionális nevelési ismeretek nem kizárólaŐ a szakmai közeŐet célozzák meŐ, őanem a média közvetítésével már a
szül ket is. A Őyermeknevelés eŐyre kevésbé maŐánüŐy, a szül k renŐeteŐ szakirodalommal és ezeken keresztül renŐeteŐ elvárással találkoznak a Őyermek nevelését illet en. Mivel a korábbi modell, vaŐyis az
el z Őenerációtól való tanulás kevésbé jellemz és kevésbé őatékony őiszen más környezetben kell meŐfelelni ezért szül i képesséŐekben, a szül i feladatokban és a módszerekben való elbizonytalanodás
fiŐyelőet meŐ. A másik következmény eŐy felemásabb folyamat. MíŐ a korábbi modellben a Őyermeknevelés, különösen a korai id szakban az anyára őárult, addiŐ a n k munkába állásával a nemi
szerepek módosulása is várőató, a szül i szerepek nem röŐzítettséŐe, a férfi-, az apaszerep átŐondolása, mind a férfi-n i oldalról, mind az állam oldaláról.
A családmodellben való töredezettséŐ felborítja a korábbi klasszikus családmodelleket és leőet vé teszi több kapcsolati modell meŐtapasztalását, meŐnöveli a kapcsolatőálókat és a szocializációs tereket. 2007-
ben az OECD orszáŐokban a Őyermekek eŐyőarmada született őázassáŐon kívül. Ez a jelenséŐ els sorban azokban az orszáŐokban népszer , aőol a Őyakori az eŐyüttélés. A Őyermekek 15-a n fel
elvált szül k mellett és ez szám várőatóan emelkedni foŐ. Növekedik az újraőázasodó párok, családok száma, ez 2007-ben a gyerekek 10-át érintette. OECD 2011 A őázassáŐ-család eŐyséŐe a válások
ŐyakorisáŐa miatt már nem érvényes, és a család folytonossáŐa fennáll a válás után is. A Őyakorlatban ez meŐjelenik például a közös ŐyermekfelüŐyelet olyan rendszerének a kialakításában, aőol a Őyermek őeti
váltásban tölt eŐy őetet az édesapjánál eŐy őetet az édesanyjánál, íŐy meŐosztva tényleŐesen a Őyermek Őondozását és az azzal kapcsolatos felel sséŐet.
Posztmodern társadalmi környezet II.: a munka viláŐának az átalakulása A munkaer piac leŐújabb kori átalakulásának két leŐfontosabb motorja a Őlobalizáció és az informatika
térfoŐlalása. A munkaer -piaci szempontok alapján a Őlobalizáció több naŐy átalakulást eredményezett. EŐyrészt maŐában foŐlalja a multinacionális céŐek költséŐőatékonysáŐ elvének érvényesítése céljából
történ földrajzi települését. Másrészt ezen keresztül eŐy Őlobális szervezeti kultúra adaptálását, például az anŐol nyelv méŐ naŐyobb mérték elterjedését. Harmadrészt idetartozik a brain drain-nek vagy
163 human capital flight-
nak őívott jelenséŐ, vaŐyis els sorban a fejl d viláŐból a fejlett orszáŐokba tartó képzett munkaer áramlás.
A diŐitális forradalom els őulláma alatt renŐeteŐ középszint munkakör meŐszünt és számos, informatikáőoz vaŐy proŐramozásőoz kötőet szakma jelent meŐ. Az informatikai tudás beépült a
leŐtöbb munkakör betöltéséőez szükséŐes kompetenciák közé. Azonban úŐy t nik, a tecőnolóŐiai fejl dés munkaer piacra Őyakorolt őatásainak méŐ csak a kezdetét látjuk. A diŐitális eszközök eŐyre
komplexebb feladatokat látnak el és eŐyre szervesebben épülnek be a mindennapi életbe. Ezzel eŐyütt el ször csak a tevékenyséŐeket, majd munkaköröket is átvesznek, elérve olyan területeket is, amelyek
eddiŐ klasszikus feőérŐalléros állásnak számítottak. A leŐkiszolŐáltatottabb területek általában az alacsonyabb fizetési kateŐóriájú állások illetve azok, amelyek jellemz en jól automatizálőató
tevékenyséŐekb l állnak telemarketinŐ, könyvelés, irodai munkák, kereskedelem, járm vezet k, eŐészséŐüŐyi tecőnikusok. Frey és Osborne 2013, akik azt vizsŐálták, őoŐy a diŐitális fejl dés, őoŐyan
őat az eŐyes szakmákra, azt találták, őoŐy két évtizeden belül a jelenleŐi szakmák 47-a el foŐ t nni. Az eŐyén oldaláról nézve a fenti jelenséŐek eŐy olyan környezetet teremtenek, amely meŐváltoztatja a
korábbi munkavállalói stratéŐiákat. A karrierutakra is a töredezettséŐ a jellemz , kevésbé az eŐyirányú, vertikális karrierépítés, Őyakoribb a őorizontális munkaer -piaci mozŐás, a többszöri szakma- és
munkaőelyváltás. A sikeres munkaer -piaci szereplés a változó környezetőez, munkaer -piaci elvárásokőoz való alkalmazkodást és ruŐalmassáŐot kíván meŐ, és íŐy az életen át tartó fejl dés, tanulás
képesséŐét. Továbbá maŐának a szaŐŐatottsáŐnak, Őyakran az aktív-inaktív id szakok váltakozásának az elfoŐadását, ami ellentétben áll a 20. század második felének tapasztalataival és elvárásaival. A tanult
szakma vaŐy a véŐzett munka íŐy elveszíti referencia szerepét, inkább eŐy epizódot jelöl az eŐyén életében. Amennyiben Őyakori a munkaőelyváltás a őosszú távú foŐlalkoztatási szerz désekkel
szemben eŐyes áŐazatok a rövidtávú, projektre való alkalmazásokat részesítik el nybe ez nem csupán a kiszámítőatósáŐot neőezíti meŐ az eŐyén számára, de maŐát a munkaőelyi közösséŐőez való köt dés,
lojalitás kialakulását is.
Posztmodern társadalmi környezet III: közösséŐek és az eŐyén viszonya A posztmodern kor leŐújabb szakasza már nem a nyuŐati, kapitalista foŐyasztói társadalomőoz
kapcsolódik, őanem a diŐitális korőoz, illetve ennek következményeként a Őlobalizáció kiteljesedéséőez. A diŐitális kor maŐába foŐlalja a tecőnolóŐiai fejl dést, el ször a számítóŐépek, utána az Internet
beépülését a mindennapokba, a munkaőelyt l kezdve a szabadid iŐ, az információőoz és tudásőoz való őozzáférés átalakulását, a kommunikációs csatornák fejl dését, a foŐyasztói szokások meŐváltozását és
a közösséŐi szervez déseket. A posztmodern jelleŐzetesséŐei, mint a pluralizmus, a bizonytalansáŐ, a
164 töredezettséŐ, az autoritások meŐkérd jelez dése, az eŐyén központúsáŐ elutasítása, mind új lendületet
kaptak a diŐitális forradalom következményeiként.
Zygmunt Bauman 2004- es leírása szerint a folyékony modernitásban, aőol meŐŐyenŐül a tradícionális
közösséŐek szerepe, az eŐyén ún. ruőatári közösséŐekőez cloakroom communities csatlakozik. Ezek egy-
eŐy esemény, performance, élmény köré szervez d közösséŐek, amelyekőez eŐyszer és költséŐmentes a csatlakozás, nem kíván meŐ érzelmi invesztációt, elkötelezettséŐet a közösséŐ felé a
taŐjaitól, és eŐyszeri, rövid id re szól. Ez a definíció a social network jelenséŐ robbanása, a közösséŐi őálók elterjedése el tt történt, és íŐy korrekcióra szorul. Az internet alapvet en őárom területen indított
el forradalmi változást, amely az összes társadalmi szintéren meŐjelent: az els a kommunikáció felŐyorsítása és őatékonyabbá tétele email, chat, skype a második a különböz médiatartalmakőoz való
őozzáférés fényképek, zene, filmek, őírek a őarmadik pediŐ az önkifejezés eszközei a bloŐok. Ezen a őárom területen Őenerált változásokat feler sítette és meŐsokszorozta a 2004-ben alapított Facebook
illetve a többi, jelent séŐükben kisebb, specializálódott közösséŐi őálók, mint pl. a ŐooŐle+, a twitter, a
linkedIn. MeŐváltozott alapvet en a Őlobalizmus mértéke, az eŐyén és a közösséŐe kapcsolata, a maŐánélet és a közüŐy viszonya, az önkifejezés és az identitás leőet séŐei. A Őlobalizmus ebben a
kontextusban azt jelenti, őoŐy több millió ember a földrajzi őelyzetét l, id t l füŐŐetlenül kapcsolódik eŐy platformőoz, lépőet eŐymással kapcsolatba. Bekapcsolódtak olyan csoportok is, amelyek általában
kevésbé aktívak, pl. n k, id sek, vaŐy földrajzilaŐ a fejlettebbnek mondott orszáŐoktól távolabb es k. A közösséŐi őálók az eŐyén oldaláról nézve leőet vé tesznek eŐy újfajta szabadsáŐérzetet, őiszen fizikai
őelyváltoztatás nélkül kapcsolatba kerülőetnek számos más individummal, szabadon lépőetnek be közösséŐekbe, könnyebben kifejezőetik véleményüket. UŐyanakkor ezzel párőuzamosan neŐatív
jelenséŐek is el kerülnek. Az eŐyik ezen közösséŐek referenciapontonként való m ködése, a „valós”
face-to- face közösséŐekkel való összekeverése. Ezek a platformok arra ösztönzik a belép ket, őoŐy
minél többmindent meŐosszanak maŐukról, a valósáŐban uŐyanakkor naŐyon neőéz kontrolálni a kikerült információkat.
Az Y Őeneráció az els korosztály, amely az információs társadalomban szocializálódott és az élettapasztalataikban valamint kompetenciáikban íŐy alapvet en eltávolodik vaŐy meŐel zi az el tte lév
Őenerációt. A posztmodern Őyermekek számára az eŐyik leŐfontosabb kiőívás az internet által közvetített valósáŐ őatárainak meŐértése:
- az információs pluralizmus kezelése, az információk feldolŐozása
- az internetes közösséŐek szabályainak és jelleŐzetesséŐeinek a meŐértése
- a Őlobalizmus, a kulturális pluralizmus elfoŐadása
165 A world wide web olyan őatárokat nyit ki az eŐyén számára, amely korábban elképzelőetetlen volt, vaŐy
ezen ismeretek meŐszerzése rendkívül költséŐesnek min sült. Az internet eŐy kontrollálőatatlan információözönt jelent, aőol a keresésre releváns tartalmak kisz rése szintén speciális tudást kíván meŐ.
A diŐitális kor el tt ez az információáradat sokkal könnyebben volt kontrollálőató: eŐyrészt a földrajzi, pénzbeli, nyelvi akadályok eleve meŐőatározták, őoŐy milyen forrásokőoz leőet őozzáférni, másrészt a
társadalom felépítése, m ködése meŐőatározta, őoŐy az eŐyes szaktudás kinek volt a monopóliuma. Természetesen már a média, el bb a könyv, az újsáŐok, majd a rádió és a televízió, meŐváltoztatta ezt a
őozzáállást pl. Őyermeknevelési tanácsok, laikusoknak joŐi eseteket bemutató m sorok, dokumentumfilmek, b nüŐyi sorozatok és meŐkérd jelezte az eŐyedül érvényes iŐazsáŐokat, de az
internet azzal, ho Őy lecsökkentette az információ-őozzáférés költséŐeit méŐ jobban meŐnövelte a
őozzáférőet információkat, de kevés támpontot ad arra, őoŐy eldöntőessük az információ valósáŐtartalmát. A szül k és az oktatás számára teőát az eŐyik leŐnaŐyobb kiőívás „a viláŐ dolŐaiban
való eliŐazodás” kiterjesztése eŐy általuk is neőezen átlátőató területre.
A második naŐy kiőívás az internetesinformációs jelenlét lényeŐének a meŐértettése. A közösséŐi őálókon való részvétel soőasem teljes, mindiŐ eŐy szeletet mutat az eŐyénb l, uŐyanakkor az
információkat kikerekítjük a saját értékrendünk és a viláŐról alkotott tudásunk alapján. Az interneten szervez d közösséŐek uŐyanúŐy fontos referenciapontot jelentőetnek, mint a valós face-to-face
közösséŐek s t eŐyrészüknél van átfedés pl. osztálytársak, munkatársak. NaŐyobb szabadsáŐot jelentenek sokszor az önkifejezésben, íŐy akár naŐyobb nyomást tudnak kifejteni az eŐyénre, mindez
különösen fontos ez a Őyermekek és a tinédzserek körében.
A őarmadik a Őlobalizmusőoz kapcsolódó kompetenciák kifejlesztése. Ez maŐában foŐlalja az információk közötti váloŐatást, de uŐyaníŐy eŐy naŐfokú nyitottsáŐ és ruŐalmassáŐ elsajátítását. A
munkaer piac Őlobális meŐjelenése azt is jelenti, őoŐy a posztok betöltése nem csak őelyiek számára leőetséŐes, őanem a viláŐ bármely pontjáról, abban az esetben, őa a jelentkez rendelkezik nem csupán
az elvárt képesséŐekkel, őanem képes őatékonyan kommunikálni és beilleszkedni eŐy Őlobális szervezeti kultúrába. A kompetenciák elsajátításában a fels oktatás diŐitális átalakítása élenjár, őiszen eŐyre több
tradícionális naŐy eŐyetem kínál online kurzusokat és online meŐszerezőet diplomákat, ezzel a tudás földrajzi kötöttséŐeit tovább csökkentve.
166
Felőasznált irodalom
Bauman, Z. 2004: Identity. Cambridge: Polity Press.
Bauman, Z. 2007: Liquid Times. Living in an Age of Uncertainty. Cambridge: Polity Press. Giddens, A. 1993: The transformation of Intimacy: Sex, Love, and Erotism in modern societies,
Stanford Calif.: Stanford University Press.
Frey, C. B. – Osborne, M. A. 2013: The Future of Employment: How Susceptible are Jobs to
Computerisation. „Macőines and Employement” worksőop. 13.11.2013. utolsó elérés: 2014.02.22. http:www.oxfordmartin.ox.ac.ukdownloadsacademicThe_Future_of_Employment.pdf
OECD 2011: Doing Better for Families. OECD Publishing. utolsó elérés: 2014.02.22.
http:www.leavenetwork.orgfileadminLeavenetworkLinks_publicationsOECD_DoingBetterFor Families_2011.pdf
167
PAPHÁZI TIBOR
:
ÁLLAM ÉS CSALÁD A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSBAN
A Őyermekvédelmi intézményrendszer statisztikai áttekintése
Alábbi tanulmányunk folytatása annak a munkának, amely a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben kezd dött el a Őyermekvédelmi statisztikák feldolŐozásával. Ennek eredménye az NCSSZI
folyóiratának, a Kapocsnak 2008-as évzáró számában jelent meŐ,
18
és eredetileŐ az akkor meŐújuló, minisztérium által kiadott Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2006-os adattárának lett volna
bevezet tanulmánya.
19
Célja lett volna, őoŐy a Őyermekvédelmi szakma ideŐenkedését valamelyest oldja a statisztikai feldolŐozásokkal kapcsolatban, ráviláŐítva az adatok felőasználásában rejl információs
szükséŐletek bizonyos kieléŐítőet séŐre, és jelen tanulmány is tulajdonképpen ennek az iŐénynek az eredménye. A KSH-n kívül nem naŐyon születnek a Őyermekvédelem területén adatfeldolŐozásra épül
publikációk.
20
Ennek oka els sorban abban van, őoŐy a Őyermekvédelemr l az OrszáŐos Statisztikai Adatfelvételi ProŐram OSAP keretében Őy jtött adatok els sorban az adatok Őy jtésével foŐlalkozó
őivatalban érőet ek el a további feldolŐozás és elemzés számára.
Tanulmányunk az állam és a család meŐkülönböztetőet séŐének vizsŐálatát célozza a Őyermekvédelemben, különösen a Őyermekvédelmi szakellátásban, az OSAP vonatkozó adatainak
felőasználásával a „Jó szül -e az állam” kutatási kérdéskörőöz kapcsolódóan. Természetesen az állam, mint szül metaforáját ezeknek az adatoknak a vizsŐálata direkt módon nem minden esetben foŐja
meŐviláŐítani, különösen a Őyermekjóléti alapellátások terén. Ha azonban úŐy tesszük fel a kérdést, őoŐy az állami szerepvállalásnak milyen leőet séŐei vannak a Őyermekvédelem területein, az állam őoŐyan
próbál Őondoskodni azokról a Őyermekekr l, akik a Őyermekvédelem valamelyik intézményével valamilyen módon kapcsolatba kerültek, őoŐyan iŐyekszik el seŐíteni a szakellátásból a nevel szül i
18
Papőázi Tibor – Szikulai István: Gyermekvédelem és statisztika. Kapocs 2008. 39. 90-104. http:www.ncsszi.hukapocs- folyoirat-1_12kapocs-2008-2_23kapocs-vii.-evf.-evzaro-szam-283929-4_107
19
Ld. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet – dr. Papőázi Tibor szerk.: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2006. SZMI- SZMM Budapest, 2008. http:www.ncsszi.huadatbazisok-1_27
20
Említsük meŐ, őoŐy a Őyermekvédelemmel kapcsolatos OSAP adatszolŐáltatásokőoz általában kapcsolódik valamilyen elemz KSH publikáció is, az eŐyes, adatokat tartalmazó kiadványokban pl. MaŐyar statisztikai évkönyv, Szociális
statisztikai évkönyv történ adatmeŐjelenítéseken kívül is. Ld. pl. Gyermekvédelem. Statisztikai Tükör 200710. 2007. április 16.;Gyermekvédelmi jelz rendszer, 2010. Statisztikai Tükör 201142., 2011. június 22.; Állami Őondoskodástól a mai
ŐyermekvédelemiŐ. KSH, 2012. május; A kisŐyermekek napközbeni ellátása, 2012 – Bölcs dei Őondozási díjak. Statisztikai Tükör 201358., 2013. július 29.
168 családba kerülésüket, akkor már több támpontot is találunk az adatok között. A tanulmányban
felőasznált összesített alapadatokat külön táblázatos mellékletben bocsátjuk az érdekl d k rendelkezésére.
A Őyermekvédelmi statisztika jelleŐzetesséŐei
Az állam a Őyermekvédelmi feladatait részben az önkormányzatokon keresztül teljesíti, a Őyermekvédelmi intézményrendszerben lév k ellátása jórészt önkormányzatok által fenntartott
fér őelyeken biztosított. Ez alól kivételek is vannak, ilyen pl. a családi napközi, itt azonban az ellátott Őyermekek száma naŐysáŐrendileŐ kevesebb, mint a őasonló célokat szolŐáló bölcs dékben 1. tábla.
1. tábla: EŐyes Őyermekvédelmi intézmények fér őelyeinek száma, fenntartók szerint, 2011.
Fenntartó Gyermekotthoni
fér őelyek Bölcs dei
fér őelyek Családi napközi
fér őelyek száma
száma száma
Önkormányzat
a
8066 84,4
33805 95,4
1092 17,5
EŐyőáz, eŐyőázi intézmény 774
8,1 215
0,6 547
8,7 Alapítvány, közalapítvány
148 1,5
792 2,2
1831 29,3
EŐyesület 0,0
0,0 699
11,2 EŐyéni vaŐy társas vállalkozás
0,0 109
0,3 723
11,6 Nonprofit
ŐazdasáŐi társasáŐ,
központi költséŐvetési intézmény 564
5,9 529
1,5 1340
21,4 EŐyéb intézmény
0,0 0,0
21 0,3
Összesen 9552
100,0 35450
100,0 6253
100,0
a Települési, meŐyei f városi, kisebbséŐi önkormányzat, önkormányzati intézményfenntartó társulás, többcélú kistérséŐi társulás.
Az OSAP véŐeredményben az állam érdekl désének statisztikája, amelyeket a KSH törvényi felőatalmazás alapján, kötelez jelleŐŐel Őy jt be az adatszolŐáltatóktól. Az állam tudni szeretne az
intézményeir l, látni szeretné, őoŐy a joŐszabályokban röŐzített intézményrendszer m ködik-e. A Őyermekvédelem statisztikája alapvet en a Gyvt.-őez iŐazodik, azokról az intézményekr l,
ellátástípusokról próbál mennyiséŐi visszajelzést adni, amelyeket a törvény meŐteremt. A visszajelzés eszköze az állami statisztikai szolŐálat, amely azonban számos eŐyéb őasonló teend je mellett a törvény
által meŐjelenített Őyermekvédelmi intézményrendszerr l is csak korlátozottan képes adatokat Őy jteni, őiszen a beŐy jtőet tények száma szinte véŐtelen, a feldolŐozási kapacitás viszont véŐes. A
Őyermekvédelmi intézményrendszer saját maŐa is Őy jt adatokat, viszont szintén els sorban kapacitásproblémái miatt ezek rendszeres feldolŐozása, közzététele tudomásunk szerint nem történik
meŐ. ÚŐy is meŐfoŐalmazőatjuk, őoŐy a Őyermekvédelmi intézményrendszer, bár m ködése során renŐeteŐ tényt, ismeretet röŐzít, ezek naŐy része azonban nem válik adattá, nem meŐy át egy olyan
értelmez , definiáló folyamaton, amelynek a véŐeredményeképp a tényb l mennyiséŐi jellemz kkel
169 bíró, számszer sített foŐalmi entitás válna.
21
Kedvez tlenül érintette a Őyermekvédelemmel kapcsolatos feldolŐozó munkák leőet séŐét a számos szervezeti változás, íŐy pl. az, őoŐy a korábban az NCSSZI-
ben lév szociális és Őyermekvédelmi módszertani bázis őivatali keretek közé őelyez dött át, és az új szervezeti struktúrában a módszertani munka elmélyítéséőez méŐ nem volt meŐfelel id .
A Őyermekvédelem körébe tartozó OSAP adatok jelleŐér l és módszertani őátterér l már korábbi tanulmányunkban sem mulasztottunk el tájékoztatni, mindezek keveset változtak annak meŐjelenése
óta. Az adatokat a KSH állítja el , de csak a fontosabbakat teszi közzé táblázatos formában kiadványaiban, els sorban az évkönyvekben. Az intézménysoros adatok átvételéőez szervezetek közti
meŐállapodás, feldolŐozásukőoz meŐfelel szoftveres őáttérre van szükséŐ. Intézményenként aŐŐreŐált adatokról van szó, az eŐyes személyek Őyermekek adatai ebb l nem nyerőet k ki, és els sorban az
intézmények változásainak nyilvántartását mutató változókat tartalmaznak pl. fér őelyekre, ellátottakra, foŐlalkoztatottakra. Az eŐyes Őyermekeknek neme, életkora is csak csoportosítottan áll rendelkezésre.
Továbbra is őiányoznak költséŐadatok, amelyek az eŐyes intézmények ráfordításait mutatnák.
A KSH módszertani bázisán el állított adatok – mivel uŐyanazokkal a módszertani keretekkel készülnek eŐy szakmailaŐ felkészült, professzionális szervezetben –, pontosak, teljes kör ek,
ellen rizőet ek, összeőasonlítőatóak és meŐbízőatóak, ennek ára viszont, őoŐy a statisztikai apparátus er s szervezeti koordinációját követelik meŐ, ami viszonylaŐ lassúvá, neőezen változtatőatóvá teszi az
adatok közlését. Az adatŐy jtés és adatfeldolŐozás említett erényei eŐyütt iŐen lényeŐesek az id soros adatok feldolŐozásánál, mert biztosítják, őoŐy sok év adatai összevetőet k leŐyenek. Ha azonban az
érvényesséŐ kérdését vizsŐáljuk – őoŐy valóban azt mérjük-e az egyes fogalmakkal, amit valójában mérni szeretnénk –, a kép nem minden esetben eŐyértelm , Őondoljunk pl. arra, őoŐy a bántalmazás
eŐyes kateŐóriái mennyire fedik át eŐymást valójában, vaŐy a Őyermekjóléti szolŐálatok eŐyes szakmai tevékenyséŐei pl. seŐít beszélŐetés és tanácsadás mennyiben jelentőetnek közös őalmazt, azaz
tartalmazhatnak- e közös elemeket. Ez azonban már túlmutat a statisztikán, amely csak a
Őyermekvédelmi intézményrendszer által kidolŐozott foŐalmakat képes adatszer en meŐjeleníteni. A Őyermekvédelmi szakma eŐyik neőézséŐe, őoŐy olyan foŐalmakkal kénytelen sok esetben dolŐozni,
amelyek nem könnyen operacionalizálőatók, mint pl. a veszélyeztetettséŐ foŐalma, amelynek értelmezése mindiŐ valamelyest maŐában őordja a szubjektivitás veszélyét, bár a részletez bontások ezt
tompítőatják. A statisztikai feldolŐozás említett módszertani erényei viszont biztosítják, őoŐy a veszélyeztetett Őyermekek számáról mindiŐ leŐyen adat, a veszélyeztetettséŐ mindenkori
21
Ld. Nagy Katalin – Papőázi Tibor: „A kiskorú a lakásottőonban jól érzi maŐát…” Macis lapok kitöltésének vizsŐálata.
Kapocs, XII. évf. 1. 40-56.
170 értelmezőet séŐének meŐfelel en, amely ennélfoŐva úŐy fejezőet ki, mint a szakmai értelmezések
eŐyfajta esszenciája. Az OSAP adatokból az állam által kiadott joŐszabályok szerint kialakított intézményrendszer elemi
tényez i, ezek számszerinti alakulása ismerőet k meŐ els sorban, mint az ellátottak, fér őelyek,
f oŐlalkoztatottak száma, alapvet en területi, a települést l a réŐióiŐ tartó bontásokban, kieŐészülve
természetesen az adott intézményrendszerre vonatkozó speciális kérdéskörökkel. A már említett visszajelz funkció mellett az intézményrendszer statisztikákkal való meŐraŐadásának célja möŐött az a
szándék is meŐőúzódik, őoŐy a rendszeresen, azonos módszertani bázison felvett adatok id beli meŐjelenítéséb l olyan többletinformáció is kirajzolódőat, amely meŐismerése seŐíti az
intézményrendszer fejlesztését, és amelyeket az elsziŐetelt, szórványos, eŐy-eŐy évre korlátozódó adatelemzések nem, vaŐy nem kell en mutatnának. VizsŐálatunk ezért alapvet en id sorban mutatja be
a Őyermekvédelmi statisztika adatait. Mivel a korábbi tanulmányunk 2006-os évvel zárva tekintete át az adatokat, ezért jelenleŐi írásunk kiindulási ideje 2007, utolsó éve 2011 lesz, mert újabb adatok a meŐírás
idején nem álltak rendelkezésre. Az adatok jelleŐében és a Őy jtött adatok körében is viszonylaŐ kevés a változás, ezek a minisztériumi szándékokon túl köt dnek a Őyermekvédelmi törvény módosulásaiőoz is.
A kis lépésekben történ változást részben az is maŐyarázza, őoŐy a nem kell en meŐalapozott változtatási törekvések az adatok id soros feldolŐozását, az eredmények értelmezését neőezítenék vagy
leőetetlenné tennék. Mindezek következtében elemzésünk szükséŐképpen tartalmaz őasonlósáŐokat korábbi tanulmányunkkal.
Gyermekjóléti alapellátások és a veszélyeztetettséŐ
A statisztikai kérd ívek célja teőát, őoŐy a költséŐvetési forrásokat véŐs soron naŐymértékben biztosító állam tájékozódőasson az intézmények m ködését érint leŐfontosabb kérdésekr l, illetve
összeŐezőesse az ezeket érint leŐfontosabb tényez ket. A Őyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos statisztikai kérd ív els sorban azoknak az ellátástípusoknak mennyiséŐi kiterjedtséŐére kíváncsi, amelyet
a Őyermekvédelmi törvény
22
meŐteremtett az állami Őondoskodás céljainak meŐfelel en. Ezek az ellátástípusok a Őyermekjóléti szolŐálat, a családi napközi, a őázi és a családi ŐyermekfelüŐyelet, a
őelyettes szül , a Őyermekek és a családok átmeneti ottőona. Ide tartozik a bölcs de is, mint a Őyermekek napközbeni ellátásának intézményei, amely jelent séŐénél foŐva külön statisztikai kérd íven
kerül számbavételre, ezért külön teszünk róla említést.
22
1997. évi XXXI. törvény a Őyermekek védelmér l és a ŐyámüŐyi iŐazŐatásról Gyvt.. A 2013. 09. 01. és 2013. 11. 14. között őatályos szöveŐ.
171 Bármennyire is iŐyekezett a joŐalkotó állam, őoŐy leőet leŐ minden elképzelőet életőelyzetre
differenciált ellátástípusokat teremtsen meŐ, ezek közül els sorban a Őyermekjóléti szolŐálatokkal kapcsolatosan teremt dnek statisztikailaŐ mérőet nek t n kérdések, ebben a mennyiséŐi ellátottsáŐban
eŐyik f mutató az ellátott Őyermekek száma. Ebben a körben nemcsak az ellátott Őyermekekre, foŐlalkoztatottakra, vaŐy aőol releváns fér őelyek számára kérőet k adatok, őanem a biztosított
szolŐáltatásokról, szakmai tevékenyséŐr l részletesebben is, valamint a bántalmazás tényének röŐzítőet séŐér l is. A kérd ív id beni fejl dést is mutat, amennyiben az eltelt években mindiŐ
meŐjelennek az újabb ellátástípusok, amennyiben röŐzítőet k voltak a velük kapcsolatos adatok. Az ellátástípusok továbbra is b vülést mutatnak: 2012. 01. 01-én lépett őatályban az alternatív napközbeni
ellátásról szóló rendelkezés a Gyvt.-ben 44A §, 2013. 01. 01-t l pediŐ a biztos kezdet Őyerekőázról szóló törvényőely 38A §. Ez utóbbiakra a rendelkezésre álló leŐutóbbi KSH felvételek méŐ nem
tartalmaznak adatokat. VeszélyeztetettséŐ
IŐazában a Őyermekjóléti alapellátásoknak a foŐalomkörébe tartozik a Őyermekek veszélyeztetettséŐének kérdése, azonban ez a 1210-es OSAP adatŐy jtésben kerül feldolŐozásra, amely a ŐyámüŐyi
intézményrendszerre irányul. MaŐuk az OSAP kérd ívek nem definiálják a veszélyeztetettséŐ foŐalmát, a statisztika nem tudja, nem akarja átvenni a szakmai szerepl kt l a definiálás problémáit, ezért a
veszélyeztetettséŐ a ŐyámüŐyi tisztséŐvisel k meŐítélésének, kialakult Őyakorlatának meŐfelel en
23
értelmezőet . A törvény sem jelent eŐzakt támpontot a foŐalom kibontásáőoz, a normaszöveŐ szerint veszélyeztetettséŐ: olyan – a Őyermek vaŐy más személy által tanúsított – maŐatartás, mulasztás vaŐy
körülmény következtében kialakult állapot, amely a Őyermek testi, értelmi, érzelmi vaŐy erkölcsi fejl dését Őátolja vaŐy akadályozza.
24
A Őyermekvédelmi statisztikában meŐjelen veszélyeztetett Őyermekek száma alatt teőát mindazokat a Őyermekeket értenünk kell, akiket a ŐyámüŐyi
intézményrendszer meŐítélése szerint a fejl désükben Őátoltak, méŐőozzá aminek oka valamilyen cselekvésben, mulasztásban vaŐy körülményben rejlik.
A veszélyeztetettséŐ statisztikai adatait vizsŐálva mindenekel tt azt állapítőatjuk meŐ, őoŐy tárŐyév utolsó napjára számított veszélyeztetett kiskorúak száma 2007 óta naŐyjából a 200000 f körüli szinten
stabilizálódik évente. Viszont 2000 óta el ször a 2011. év az els , amikor több a tárŐyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorú, mint a nyilvántartásból törölt, ami esetleŐes értelmezési és
23
Szöll si Gábor szerk.: Gyermekjóléti alapellátás. SeŐédanyaŐ a szociális szakvizsŐáőoz. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, 2004. 82. o.
24
1997: XXXI. tv. 5. § n pont.
172 számbavételi kérdések felmerülése mellett jelentőeti a veszélyeztetettséŐ kiterjedésének növekedését is.
Ezt alátámasztőatják a védelembe vétel adatai. MíŐ a tárŐyévben nyilvántartásba került védelembe vett kiskorúak száma 2000-r l 2006-ra 63,0 -kal n tt, 2007-r l 2011-re a növekedés további 49,6 -os,
azaz míŐ 2007-ben december 31-i adat szerint 19681 volt a nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma, addiŐ, eŐyenletes növekedés után 2011-ben már 29451 f . A növekedés 2009-r l 2010-re, illetve
2010- r l 2011-re a korábbi éveknél kiuŐróbb arányú, ezért feltételezőet en ebben az iskolai
mulasztásokkal kapcsolatos változásoknak is komoly szerepe leőet. A védelembe vettek száma, bár naŐysáŐrendileŐ kisebb maradt a veszélyeztetetteknél, lassan-lassan közelít a veszélyeztetettek
számáőoz, amennyiben 2007-ben méŐ 10,4-szer annyi nyilvántartott veszélyeztetett volt, mint védelembe vett, 2011-ben már csak 6,8-szer több. Másképp kifejezve, a veszélyeztetettekőez képest
eŐyre naŐyobb mérték a védelembe vettek részaránya: 2007-ben méŐ 9,6 volt a védelembe vettek aránya a veszélyeztetettekőez viszonyítva, 2011-ben már 14,6 . Miközben a tárŐyévben nyilvántartásba
vett veszélyeztetett kiskorúak száma 2007-2011 között évr l évre, a periódus véŐére 43,1 -kal n tt, azoknak a családoknak a száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek, aliŐ változott, csak 5,9
- kal emelkedett az id szak véŐére. Ez az emelkedés is csak a vizsŐált periódus utolsó, 2011-es évének
kiuŐrásának köszönőet , mert a veszélyeztetett Őyermekeket nevel családok száma 2007-2010 között viszonylaŐ eŐyenletesen, minteŐy 90000 körül inŐadozott, ami 2011-re meŐőaladta a 96 ezret. Ha a f bb
veszélyeztetettséŐŐel összefüŐŐ eŐyszer mutatókat áttekintjük, akkor mindeŐyik a veszélyeztetettséŐ növekedését mutatja
25
2. tábla. 2. tábla: VeszélyeztetettséŐi mutatók alakulása
Mutató 2007
2008 2009
2010 2011
Belép veszélyeztetettséŐi arány
a
19,1 21,1
24,2 25,7
27,8 Belép védelembe vételi arány
b
49,3 48,1
49,0 56,0
60,6 Teljes védelembe vételi arány
c
9,6 10,7
11,1 12,1
14,6
a A tárŐyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak száma osztva a tárŐyév XII. 31-én nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak számával, százalékosan kifejezve.
b A tárŐyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma osztva a tárŐyév XII. 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorúak számával százalékosan kifejezve.
c A tárŐyévben nyilvántartásba vett, védelembe vett kiskorúak száma osztva a tárŐyévben nyilvántartásba vett veszélyeztetett kiskorúak számával százalékosan kifejezve.
Akár az újonnan meŐjelen veszélyeztetetteket viszonyítjuk a meŐlév összes veszélyeztetettőez eŐy adott évben belép veszélyeztetettséŐi arány, akár a védelembe vettek körében járunk el uŐyaníŐy
belép védelembe vételi arány, 2007 óta növekv rátákat tapasztalunk, ami orszáŐosan a veszélyeztetettséŐ fokozódó meŐjelenésére utal. A védelembe vétel a veszélyeztetettséŐ eŐyfajta
elmélyülését fejezi ki, a védelembe vettek arányának említett növekedése a veszélyeztetettekőez
25
Több más, összetett mutatók kialakítására is leőet séŐ volna az adatokból, kell en meŐalapozott mutatók kidolŐozásáőoz azonban szükséŐes volna az adatokat röŐzít őivatalok ezzel kapcsolatos eljárási Őyakorlatának ismerete, az érvényesséŐi
kérdések tisztázása.
173 viszonyítva teljes védelembe vételi arány uŐyancsak ennek eŐyik, ŐyámőatósáŐi nyilvántartáson alapuló
mutatójának tekintőet . Mindez jelentőeti a őatósáŐi érzékenyséŐ növekedését is a veszélyeztetettséŐ körében, és az ezzel kapcsolódó meŐoldatlan problémáknak a kiterjedését is, s t, a kett eŐyüttes
őatásának meŐnövekedését is.
Ha a veszélyeztetettséŐ oktípusait vizsŐáljuk, mindenekel tt meŐállapítőatjuk, őoŐy az anyaŐi okból történ veszélyeztetettséŐ arányaiban tovább csökkent uŐyan a 2007-2011-es id szakban, de méŐ
mindig ez a legjel ent sebb tényez . Új tendencia az adatokban, őoŐy a maŐatartási okokból történ
veszélyeztetettséŐ 2010 óta már naŐyobb arányú, mint a környezetb l ered veszélyeztetettséŐ 1. ábra 1. ábra: Oktípusok arányai a veszélyeztetettséŐben, 2007-2011 .
B ántalmazás
2006- ban jelennek meŐ el ször a statisztikai adatfelvételekben a veszélyeztetettséŐőez kapcsolódóan a
bántalmazás kateŐóriái, ezzel összefüŐŐésben a ŐyámüŐyekkel kapcsolatos kérd ív azt kérdezi, őoŐy a tárŐyévben nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak közül mennyi azok száma, akik bántalmazás miatt
lettek veszélyeztetettek. LeŐnaŐyobb arányban az érzelmi bántalmazottak szerepelnek a veszélyeztetettek között, aztán következnek a testi, véŐül a szexuális bántalmazás miatt
veszélyeztetettek, számuk mindőárom kateŐóriában évr l évre csökken tendenciát mutat. UŐyanez a őelyzet az előanyaŐolás adatsorainál is, amelyek uŐyancsak csökken értékeket vesznek fel 2007-t l
2011- iŐ. Az érvényesséŐ kritériumai statisztikailaŐ ezekben az esetekben sem állnak rendelkezésre,
amib l az a következtetés vonőató le, őoŐy az eŐyes foŐalmak a Őyámőivatali eljárásban tölt dnek meŐ tartalommal.
174 2006 óta a Őyermekjóléti szolŐálatok is vesznek fel adatokat a bántalmazott Őyermekekr l,
differenciáltan aszerint, őoŐy családon belül, vaŐy kívül történt-e a fizikai, lelki, szexuális er szak, és aszerint is, őoŐy azt ki követte el. 2010-t l ez kieŐészült az előanyaŐolás fizikai, lelki kateŐóriáival is,
korábban a Őyermek súlyos előanyaŐolását a fizikai bántalmazásőoz sorolták. Bár az előanyaŐolás tekintetében az OSAP kérd ív utasítása részletes foŐalmi körülírást tartalmaz, mind a bántalmazás,
mind pediŐ az előanyaŐolás tartalmát a Őyermekjóléti szolŐálatok tevékenyséŐének meŐismert Őyakorlata alapján leőet értelmezni.
A 2007-2011- iŐ terjed id sor alapján az adatokból továbbra is els dleŐesen azt állapítőatjuk meŐ, őoŐy
a Őyermekjóléti szolŐálatoknál ellátott, bántalmazott Őyermekek között a családon belüli er szak jelent séŐe naŐyobb, mint a családon kívül elkövetett er szaké 3. tábla
3. tábla: Családon belüli és kívüli er szak aránya a Őyermekjóléti szolŐálatoknál ellátott bántalmazott Őyermekek körében
MeŐnevezés 2007
2008 2009
2010 2011
ÁtlaŐ
a
Fizikai bántalmazás Családon belül
80,6 74,5
78,6 75,7
79,9 77,9
Családon kívül 19,4
25,5 21,4
24,3 20,1
22,1 Összesen
100,0 100,0
100,0 100,0
100,0 100,0
Szexuális bántalmazás Családon belül
68,5 59,4
64,5 67,1
71,2 66,2
Családon kívül 31,5
40,6 35,5
32,9 28,8
33,8 Összesen
100,0 100,0
100,0 100,0
100,0 100,0
a 2007- 2011 évek.
A táblázat adatai alapján azt állapítőatjuk meŐ, őoŐy a vizsŐált évek átlaŐában a fizikai bántalmazás esélye 3,5-szer, a szexuálisé minteŐy kétszer naŐyobb a Őyermek számára a családon belül, mint kívül, a
Őyermekjóléti szolŐálatnál ellátott Őyermekek esetében.
Mind a családon belüli, mind pediŐ a családon kívüli er szak tekintetében jelent s csökkenést mutat a fizikailaŐ és a lelkileŐ bántalmazott Őyermekek száma. 2007-őez képest 2011-re 47,3 -kal csökkent a
családon belül fizikailaŐ, 31,0 -kal a lelkileŐ bántalmazott Őyermekek száma a Őyermekjóléti szolŐálatok adatai alapján, családon kívül 44,9 és 46,3 -kal mutatnak kevesebbet uŐyanezek az értékek.
Sokkal stabilabbak viszont a szexuális bántalmazás adatai a Őyermekjóléti szolŐálatok tapasztalatai szerint: családon belül évente szinte uŐyanannyit reŐisztrálnak a vizsŐált évek átlaŐában ez 243 f t
jelent, íŐy 2011-re mindössze 2,7 -kal csökkent az ily módon bántalmazott Őyermekek száma 2007- őez képest; családon kívül uŐyan 14,3 -kal, de ezek az értékek er teljesebb őullámzást is mutatnak. A
175 családon belüli er szak eseteiben kiemelked a szül i elkövetés aránya, a testvérek és eŐyéb rokonok
méŐ a szexuális abúzus eseteiben is kevésbé válnak bántalmazóvá, mint a szül k 4. tábla.
4. tábla: Családon belül bántalmazott Őyermekek körében a őozzátartozók részesedése a bántalmazásban
MeŐnevezés 2007
2008 2009
2010 2011
ÁtlaŐ
a
Fizikai bántalmazás esetei Szül által
85,9 84,9
85,7 81,5
84,1 84,4
Testvér által 6,5
7,1 6,9
8,1 7,6
7,3 EŐyéb
rokon, őozzátartozó által
7,6 7,9
7,4 10,4
8,2 8,3
Összesen 100,0
100,0 100,0
100,0 100,0
100,0 Szexuális bántalmazás esetei
Szül által 60,6
61,2 52,3
52,9 49,2
55,2 Testvér által
7,3 4,0
5,4 11,3
9,1 7,4
EŐyéb rokon,
őozzátartozó által 32,0
34,8 42,3
35,8 41,7
37,3 Összesen
100,0 100,0
100,0 100,0
100,0 100,0
A Őyermekjóléti szolŐálatoknál ellátott Őyermekek száma alapján számított értékek szerint. a 2007-
2011 évek.
Családi problémák jelentkezése a Őyermekjóléti szolŐálatoknál
A gy ermekjóléti szolŐálatra vonatkozó statisztikai adatfelvételben 2009-t l jelennek meŐ azok az adatok,
amelyek az ellátott Őyermekek számát is röŐzítik a kezelt problémák szerint. Ezek szerint 2009 és 2011 között átlaŐosan csak az ellátott Őyermekek 3,3 -át érintette a családon belüli bántalmazás problémája,
amely méŐ a szül i előanyaŐolással eŐyütt sem szerepel doboŐós őelyen, más kérdés persze, őoŐy az itt meŐjelen problémák csak a Őyermekjóléti szolŐálatok által érzékelt f bb Őondokat röŐzítik a őozzájuk
eljutott családok meŐnevezései közül. Tény viszont, őoŐy ezek között az els őelyen, leŐnaŐyobb arányban az anyaŐiak szerepelnek, akárcsak a korábbi években, ezután pediŐ sorrendben a
Őyermeknevelési és az életviteli neőézséŐek következnek 2. ábra és ez szintén meŐfelel a korábbi évek tendenciának.
176 2. ábra: A Őyermekjóléti szolŐálatoknál ellátott Őyermekek a f problémák szerint
Mindez a szolŐálatoknál meŐjelen problémáknak a tartóssáŐára, folyamatos újratermel désére utal, amit meŐer sítenek a Őyermekjóléti szolŐálatoknál Őondozott kiskorúak Őyermek- és fiatalkorúak
szabálysértési és b ncselekményi adatai is 5. tábla.
5. tábla: A Őyermekjóléti szolŐálatoknál szabálysértést és b ncselekményt elkövetett kiskorúak a Őondozás típusa szerint
Gondozás típusa 2007
2008 2009
2010 2011
Gyermek- és fiatalkorúak száma
Nem volt Őondozásban 5485
6353 6817
6154 5537
Alapellátásban Őondozták 4181
4433 4358
3913 3498
Védelembe vétel keretében Őondozták 2045
2171 2231
2327 2887
Szabálysértést és b ncselekményt elkövetett kiskorúak összesen
11711 12927 13406
12393 11922
Nem volt Őondozásban 46,8
49,1 50,9
49,7 46,4
Alapellátásban Őondozták 35,7
34,3 32,5
31,6 29,3
Védelembe vétel keretében Őondozták 17,5
16,8 16,6
18,8 24,2
Szabálysértést és b ncselekményt elkövetett kiskorúak összesen
100,0 100,0
100,0 100,0
100,0
Forrás: KSH, Szociális statisztikai évkönyvek, 2007-2011.
A szabálysértést és b ncselekményt elkövetett kiskorúak számának alakulása a vizsŐált id szakban eŐy félkörívőez őasonlítőató, amely 2009-ben veszi föl a leŐmaŐasabb értékét, majd csökkenni kezd, íŐy
2011-ben alig valamivel haladja meg a 2007- es értéket. Hasonló ívet írnak le ezen belül azoknak az
adatai is, akik nem voltak méŐ a Őyermekjóléti szolŐálattal kapcsolatban és azoké is, akik az alapellátásban már nyilvántartásba kerültek. A már védelembe vettek adatai viszont folyamatos
növekedést mutatnak, a 2007-es kiinduló érték 2011-re 41,2 -kal növekszik, azaz ennyivel többen
177 vannak azok a kiskorúak, akik a korábbi védelembe vételük ellenére szabálysértést vaŐy b ncselekményt
követtek el. Ez eŐyben úŐy is értelmezőet , őoŐy az alapellátásban történ Őondozás jelent visszatartó er t a szabálysértések és a b ncselekmények elkövetése terén, a védelembe vétel – miközben a
védelembe vettek száma emelkedik – ezeket a cselekményeket nem tudja meŐakadályozni, őolott „A védelembe vétellel a őatósáŐ tartós ellen rzése alá vonja a Őyermeket, eŐyidej leŐ a Őyermek seŐítésére
és ellen rzésére szociális szakembert rendel ki.”
26
A védelembe vételre nem is kerülőet sor, őa a probléma a család eŐyüttm ködésével meŐoldőató.
27
A őatósáŐ szül i eŐyüttm ködés, a szül k partnerként való kezelése nélkül teőát úŐy t nik, nem tudja a Őyermekekt l a veszélyeztetettséŐet
kell en előárítani, a kiinduló kérdésünkőöz visszatérve azt mondőatnánk, őoŐy a őatósáŐi kötelezés önmaŐában nem pótolja a Őondoskodást, a Őyermek leŐőatékonyabb védelme a családban képzelőet el,
különösen akkor, őa eőőez állami seŐítséŐnyújtás is kapcsolódik.
A rendelkezésre álló adatok azt sejtetik, őoŐy a Őyermekjóléti szolŐálatok er forrásőiányosak is a feladataik ellátását illet en. Örvendetesen, minteŐy ötödével n tt uŐyan a fels fokú szakirányú
szakképzettséŐ alkalmazottak száma a vizsŐált id szakban a Őyermekjóléti szolŐáltatás területén önálló Őyermekjóléti szolŐáltató, Őyermekjóléti szolŐálat, Őyermekjóléti központ, 2011-ben k adják már az itt
foglalkoztatottak 83,4 - át, szemben a 2007-es évben méŐ csak 70,7 -os arányukkal. De a f állású,
teljes munkaid ben alkalmazottak száma csak 5,8 -kal Őyarapodott, az összes foŐlalkoztatottak száma pediŐ ŐyakorlatilaŐ staŐnál. UŐyanakkor majdnem a fels fokú szakirányú szakképzettséŐ ekkel azonos
mértékben n tt a Őyermekjóléti szolŐálatok által kezelt problémák száma is 2007-r l 2011-re 17,1 - kal. Ez azt eredményezi, őoŐy nem eŐyenletesen uŐyan, de a fels fokú szakirányú véŐzettséŐ ek
kivételével Őyarapodott az eŐyes foŐlalkoztatotti kateŐóriákra jutó kezelt problémák száma is 6. tábla. A problémák meŐoldásáőoz szükséŐes munka- és id iŐényesséŐet a statisztika nem röŐzíti.
6. tábla: EŐyes foŐlalkoztatotti kateŐóriákra jutó kezelt problémák száma a Őyermekjóléti szolŐálatoknál
MeŐnevezés 2007
2008 2009
2010 2011
EŐy foŐlalkoztatottra jutó probléma 215
235 195
241 248
Egy szaki rányú fels fokú véŐzettséŐ re jutó
probléma 303
308 245
299 297
EŐy f állású,
teljes munkaid ben
foŐlalkoztatottra jutó probléma 278
307 248
300 308
Kerekített értékek.
26
Szöll si, i. m. 129.
27
Szöll si, i. m. 130.
178
Napközbeni Őyermekellátás és a foŐyatékkal él Őyermekek
Az állami Őondoskodó szerepvállalás leőet séŐeit a napközbeni Őyermekellátással kapcsolatos statisztikák is meŐviláŐítják, amelyek közül a bölcs dékkel kapcsolatos adatfelvételeknek van a
leŐnaŐyobb szerepük. Ezek alapján a leŐfontosabb bölcs dei mutatók intézmények, fér őelyek, beíratott Őyermekek száma tekintetében 2005 óta mutatőató ki emelkedés, de naŐyobb arányú b vülés
2010- t l érzékelőet , különösen a fér őelyteremtésben. 2007-r l 2011-re a m köd intézmények száma
23,9, a m köd fér őelyeké 42,2, a beíratott Őyermekek száma pediŐ 14,6 -kal n tt, a fér őelykapacitás b vülése teőát méŐ a beíratott Őyermekek számának növekedését is meŐőaladta.
Az adatok alapján meŐállapítőató, őoŐy az intézményteremtésben, fér őelyek b vítésében az állami, önkormányzati feladatvállasának a bölcs dék körében kiemelked jelent séŐe van 7. tábla.
7. tábla: Az önkormányzatok részvétele a bölcs dei ellátásban
MeŐnevezés 2007
2008 2009
2010 2011
M köd önkormányzati intézmények aránya 94,4
93,3 92,6
92,1 91,3
M köd önkormányzati fér őelyek aránya 96,6
95,8 95,4
95,6 95,4
Önkormányzati intézménybe
beíratott Őyermekek aránya
97,0 96,3
95,9 95,6
95,4
Települési, meŐyei, önkormányzat, önkormányzati intézményfenntartó társulás és többcélú kistérséŐi társulás által fenntartott bölcs dék. Forrás: KSH Szociális statisztikai évkönyv, 2011. 33. o. 4.4. tábla.
Az önkormányzati szerepvállalás teőát a bölcs dei ellátásban szinte kizárólaŐos: bár a m köd intézmények tekintetében mutatkozik eŐy csökken trend, az önkormányzati szerepvállalás méŐ 2011-
ben is 90 - on felüli, a fér őelyek és a beíratott Őyermekek körében pediŐ 95 -ot is tartósan
meŐőaladja. Miközben az elmúlt években a bölcs dékben a fér őelyek száma n tt, az itt előelyezett foŐyatékkal él Őyermekek száma csökkent, pediŐ a napközbeni Őyermekellátás intézményrendszerében
a bölcs dék azok, amelyek ezt a Őyermekcsoportot a leŐinkább képesek ellátni.
A KSH statisztikáiban 2006-iŐ nem voltak adatok a foŐyatékkal él k számáról a bölcs dékben, a korai fejlesztésekr l pediŐ 2007-ig. A bölcs dékben lév foŐyatékkal él Őyermekekr l teőát 2007 és 2011
között vannak jelenleŐ adatok, míŐ a korai fejlesztésben részesül kr l csak 2008 és 2011 között 8. tábla.
179 8. tábla: FoŐyatékkal él Őyermekek a bölcs dékben
MeŐnevezés 2007
2008 2009
2010 2011
Bázisév -