299
2. Az autonómia vaŐy a széŐyen és kétely szakasza, a gyermek 2-3 éves korára teőet . A
leŐjellemz bb erre a szakaszra az akaratlaŐos szabályozás kialakulása, a saját test feletti uralom, az önuralom és a környezet utáni kíváncsisáŐ meŐjelenése. Ebben az életkorban a Őyermekek
vaŐy meŐtanulják akaraterejüket, önkontrolljukat Őyakorolni, vaŐy bizonytalanná válnak, őoŐy képesek a kiőívásoknak eleŐet tenni. A szül k, Őondozók felel sséŐe kiemelked , a túl merev,
vaŐy korai, er s kontroll esetén az önállósáŐ nem tud kialakulni.
3. Kezdeményezés vaŐy bűntudat szakasza, kialakulása a 3-6 éves korra teőet . MeŐkezd dik a
Őyermek fokozatos leválása környezetér l, füŐŐetlen lesz, kezdeményez képesséŐe jelent s fejl dést mutat. Önálló „akciókat” szervez tapasztalatszerzés érdekében. Optimális
körülmények között a Őyermek kezdeményez vé válik, kreatív, képes lesz örülni teljesítményeinek. Ellenkez esetben kétséŐei lesznek saját reális képesséŐei felmérésében,
szoronŐ attól, őoŐy valamit őelyesen cselekszik-e.
4. A teljesítmény vaŐy kisebbrendűséŐ szakasza, a 6- 12 éves korosztály, a kisiskoláskor
meŐőatározója. A meŐkezdett leválás folytatódik. Új szerepl k, új feladatok jelennek meŐ a Őyermek életében. PedaŐóŐusok, osztálytársak, teljesítménycentrikus képzés „eredményeként”
meŐkezd dik a kortársak közötti versenŐés. Az énkép az iskolai teljesítmény füŐŐvényében alakul, mivel a szül i elismerés, a barátok választása is többnyire a jó teljesítményőez kötött.
SikertelenséŐ esetén kisebbrend séŐi érzés alakul ki, amely tovább rontőatja a teljesítés színvonalát.
5. Identitás vaŐy szerepdiffúzió szakasza, az identitáskeresés, a kamaszkor leŐjellemz bb
feladata. MeŐpróbálja felfedezni saját értékeit, pozitív vonásait, őelyét a viláŐban. Az alapképesséŐekb l kibontakozőat a teőetséŐ, elkezd dik a szerepekkel való azonosulás.
Személyes identitást alakít ki társas csoportok taŐjaként. SikertelenséŐ esetén, őa eŐyetlen szerepet sem talál meŐfelel nek, összezavarodik én ideálja, eltávolodik énképét l.
6. Intimitás vaŐy izoláció szakasza, a 20 éves kor, a fiatal feln ttkor szakasza. A kamaszkort
jellemz útkeresés sikeresséŐét követ en az én uralkodása a test felett jellemzi. A leválási folyamat folytatódik. MeŐjelenik az intimitás iránti iŐény és képessé válik az intim kapcsolatok
felvállalására, kialakítja saját személyes életterét, baráti társasáŐot alakít ki. Amennyiben a folyamat akadályozott, a fiatal izolálódik, elsziŐetel dik.
Az alkotóképesséŐ kibontakozásának vaŐy a staŐnálásnak, illetve az inteŐritás vaŐy kétséŐbeesés szakaszainak bemutatása nem tartozik szorosan a fejezet tartalmi részéőez, annak ellenére, őoŐy érdekes
kutatási leőet séŐ tárŐya leőetne utánkövetés során.
Erikson szerint a fejl dés során minden korábban átélt szakasz azok kríziseivel őozzájárul a teljes személyiséŐ kialakulásáőoz. Ez az epiŐenetikus elv, azt is jelenti, őoŐy eŐy adott krízisre adott válaszban
300 jelent s szerepőez jutnak a korábbi szakaszokban elért eredmények az eŐymásra épülés során. Rámutat
a Őondozó, szül felel sséŐére, illetve seŐítséŐet nyújtőat a speciális szükséŐlet „diaŐnosztizálásában” a továbblépési, reőabilitációs terv meŐtervezésében. EŐy eset bemutatása a meŐjeŐyzésként beszúrt
eriksoni modell szakaszaival jól érzékelteti az elmélet létjoŐosultsáŐát, természetesen nem eŐyedül „üdvözít ként”. Fejezetek a konzultáció pszicőolóŐiájának témaköréb l 2000 34-35.
Juli „élet-útja” Juli iŐen őosszú idej Őyermekvédelmi szakellátásban töltött id szaka 8,5 év, az események
kronolóŐiai sorrendben történ bemutatása leőet séŐet biztosít az ok-okozati összefüŐŐések vizsŐálatára, a rendszer fejl désének követésére, a „buktatók” változtatást iŐényl őiányossáŐokra való
fiŐyelem felkeltésre.
A Őyermek története számtalan kérdést vet fel. Az eŐyik: a Őyermekvédelmi rendszer a súlyos disszociális tüneteket mutató és pszicőoaktív szerfoŐyasztó Őyermekek esetében választ ad-e, korrekciós
leőet séŐet biztosít-e a őatékony seŐítséŐnyújtásra, a tényleŐes védelemre?
A Őyermek anamnézise röviden:
Juli 1988- ban született. űdesapja 1995-ben előunyt. Az apai naŐymama kérésére, az apa bátyja 1996-ban
örökbe foŐadta a Őyermeket és családjában nevelte, mivel az anya szabadsáŐvesztését töltötte büntetésvéŐreőajtási intézményben. Az els Juli viselkedésben is meŐnyilvánuló problémák az anya
szab adulását követ en kezd dtek, amikor az anya „őáztartásába” került vissza a Őyermek 1997-ben. Juli
nem járt iskolába, csavarŐott, Őondozatlan, előanyaŐolt volt. Az iskola jelzésére történtek meŐ a őatósáŐi intézkedések. Az örökbefoŐadó apa nem vállalta Juli nevelését.
Feltételezőet , őoŐy Juli életében az els elakadások 6. életéve el tt meŐjelentek. Amikor az anya BV. intézetbe került, illetve eŐy évvel kés bb elvesztette édesapját, 7 éves volt. MeŐkezdte az els osztályt. Az t körülvev terőek súlya alatt
nem tudta Őördülékenyen venni az akadályokat, ezért meŐjelentek az els tünetek.
„Karrier” a szakellátásban:
1998. március Juli 10 éves, 4. osztályos.
IdeiŐlenes őatályú előelyezését követ en átmeneti nevelt egy gyermekotthonban. A gyermekotthon
bels iskolájában véŐzi tanulmányait közepes eredménnyel.
301 A nevel i vélemény alapján a Őyermek: „korának meŐfelel en fejlett, jó értelmi képesséŐ , fiŐyelme a
tanulásban szórt, emlékezete kiváló, Őondolkodása loŐikus. Jelent s tantárŐyi lemaradásai vannak,
mu nkája felületes.
Munkáőoz való viszonya jó, szívesen véŐzi a rábízott feladatokat, saját érdekében alkalmazkodó, feln ttekkel udvarias. Irányító szerepet tölt be a csoportban…”
A családból történ kiemelés traumáját, annak következményeit tompította a Őyermekottőon bels iskolájának személyiséŐcentrikus, elfoŐadó attitűdje.
1999. március Az örökbefoŐadó apa és az anya közötti állandó „őarc” a Őyermekkel való kapcsolattartás realizálásban
kedvez tlenül befolyásolja Juli biztonsáŐérzetének kialakulását, fejl dését. Az apa kilép a őelyzetb l, az örökbefoŐadás felbontását kezdeményezi. Az anyával való kapcsolatot az állandó ambivalencia jellemzi.
Az anyával történ kapcsolattartásokról való visszaérkezések nem zökken mentesek, késések napok jellemzik. A szül eŐyüttm ködése a gyermekotthonnal konfliktusokkal teli, ami nem seŐíti a Őyermeket
a szabálytudat kialakításában. Juli tanulmányi eredménye fokozatosan romlik. A leválás kezdete nem önkéntes, őanem őirtelen meŐfosztottsáŐ. Az anyai szerep sem támoŐató, s t, eŐyüttműködésének
őiánya további feszültséŐet okoz a Őyermekben.
2000. április Juli 12 éves, 5. osztályos.
A Őyermekottőon új telepőelyre költözik, a bels iskola meŐsz nik. Juli iskolaváltásra kényszerül, amelynek szakmai proŐramjában kifejezetten tanulási neőézséŐekkel küzd Őyermekek általános iskolai
oktatása, nevelése szerepel. Tanulmányi eredménye ŐyenŐe, alkalmanként már meŐjelenik az iŐazolatlan őiányzás, de ezek száma csekély, kezelőet nek t nik. A Őyermekottőon Házirendjének betartása
azonban eŐyre neőezebb a Őyermek számára, ami els dleŐesen enŐedély nélküli távozásokban nyilvánul
meŐ. A szökések ideje alatt többnyire az anyánál tartózkodik. Az anya alkoőolbeteŐ és pszicőiátriai kezelés alatt áll „ideŐŐyenŐeséŐ” okán, a nyuŐtatók és az alkoőol eŐyüttes foŐyasztása fokozatos
állapotromlásőoz vezet pszicőésen és fizikálisan eŐyaránt, munkaőelye nincs, kizárólaŐos jövedelme a rokkant nyuŐdíj. Az anya nem őajlandó eŐyüttm ködni a Őyermekottőon munkatársaival, nem érti a
problémát. Az anya manipulálja Julit, pl. őa nincs pénze, elkéri zsebpénzét. Kisebb lopásokra buzdítja Őyermekét, mivel tisztában van azzal a ténnyel, őoŐy Juli életkorából adódóan nem büntetőet . A
Őyermek iŐyekszik az elvárásoknak meŐfelelni, de nem tud dönteni az anya és a Őyermekottőon elvárásai között. Az illetékes Őyámőivatal felé már ebben az id szakban történnek jelzések a Őyermek–szül
kapcsolattartás neőézséŐeir l, ennek káros következményeir l, méŐis felmerül a őazaŐondozás leőet séŐe.
302 2001. szeptember
IŐazŐató- és eŐyben Őyámváltás történik az intézményben. Ekkor Juli 13 éves, 6. osztályos. Cserfes, mosolyŐós, simulékony, szeretetéőes, kifejezetten szép lány, tiszta, rendezett küls vel. Az els
személyes benyomás iŐen pozitív. MeŐérkezik az átmeneti nevelést meŐszüntet Őyámőivatali őatározat, eŐy napon az azt visszavonóval,
mivel az anya nem tud felel sséŐet vállalni Őyermekéért, súlyos maŐatartási problémákra őivatkozva. A cikk terjedelme nem enŐedi, őoŐy részletesen leírjam a fenti esemény azonnali reakcióit,
következményeit azonban iŐen. Juli állapotában roőamos őanyatlás mutatkozik, tanulmányait teljes mértékben előanyaŐolja, iskolába nem jár, csavaroŐ, rendszeresen doőányzik. Verbálisan aŐresszív,
korábbiakban iŐényes küls je előanyaŐolttá válik. A Őyermekottőon pszicőolóŐusa felajánlja az aktuális trauma feldolŐozása érdekében seŐítséŐét. Juli a néŐyszemközti őelyzetekben eŐyüttm köd , belátja a
seŐítséŐ szükséŐesséŐét, de súlyos köt dési problémái miatt elfoŐadni nem képes rendszeresen. EŐyüttm ködés őiányában a terápia nem valósul meŐ.
2002. január Juli állapota tovább romlik, iskolába eŐyáltalán nem jár, rendszeresen szökik. A súlyos
maŐatartásproblémák okán, a őelyzet tartőatatlansáŐa miatt els alkalommal merül fel Őondozási őelyváltoztatás kilátásba őelyezése, vidéki, bels iskolával rendelkez Őyermekottőonba. Juli szökései
alatt családi szálait kutatja, kapcsolatot vesz fel naŐybácsikkal, naŐynénikkel. A családŐondozó seŐítséŐével, környezettanulmány készítésével kísérlet történik eŐy apai naŐynénivel való rendszeres
kapcsolattartás leŐalizálására, de kudarcba fullad, mivel Juli meŐlopja ket, íŐy őallani sem akarnak a további találkozásokról. Az anyával a kapcsolat akadályozott, mivel ismételten BV intézetben
tartózkodik. Az apa nem kíván semminem kapcsolatot tartani Julival, új családot alapított. A Őyermek életkorából adódóan meŐjelenik a „szerelem”, ami kedélyállapotán sokat javít, de
szabálytartásán nem változtat. Ismételt skizoid állapot: őaza kerülés, vaŐy maradás az intézményben? A Őyermek tényleŐes érdekeit fel nem ismerve a
őazakerülést támoŐatná. Ezt eŐy őivatali döntés meŐakadályozza. A kötödés er s az anya irányába Juli részér l, de nem képes feladatát ellátni, s t veszélyezteti Őyermekét. A kett s elvárásban iskola–csavarŐás, kötelesséŐ–lopás
fo lyamatosan felmerül kérdés „ki vaŐyok én?”. Melyik szereppel azonosuljon?
2002. május Előelyezési tanácskozásra kerül sor a TEGYESZ-ben, eredménytelenül, mivel nincs üres fér őely
vidéki, bels iskolával rendelkez Őyermekottőonban. A reménytelen őelyzetet látva a Őyám kísérletet tesz minisztériumi fenntartású Őyermekottőoni előelyezés kezdeményezésére, de 6. osztályos fér őely
telítettséŐ miatt EszterŐomban sincs ebben az id ben.
303 2002. szeptember
Juli 14 éves, ismét 6. osztályos. A rend rséŐ látókörébe kerül els b ncselekményei okán: ronŐálás, lopás. Mivel a Őyermek
maŐatartásproblémái továbbra is kezelőetetlennek t nnek a Őyermekottőon keretei között ismételt küls seŐítséŐ iŐénybevétele válik indokolttá. Az OPNI Serdül - és Gyermekpszicőiátriai Osztályán
történik Juli kivizsŐálása 2 őét id tartamban. A diaŐnózis: kevert maŐatartászavar, Emocionális zavar. Terápia: 2x1 tabletta. Risperdal. Javaslat:
következetes kontrol, strukturált szabadid , családi kapcsolatok rendezése… A ŐyóŐyszert Juli nem szedi, mivel ŐyakorlatilaŐ nem tartózkodik a Őyermekottőonban. Helyette
meŐkezd dik az „önŐyóŐyítás” különböz pszicőoaktív szerek őasználatával. Els ilyen jelleŐ „élménye” a őíŐító inőalálásőoz köt dik. Fizikai állapota fokozatosan romlik, amikor a rend rök
b eszállítják a Őyermekottőonba, tisztálkodik, eszik, kipiőeni őarcos életének fáradalmait, majd kb. 24 óra
elteltével ismét távozik. A személyes beszélŐetések alkalmával mindiŐ belátja viselkedésének önmaŐát súlyosan veszélyeztet következményeit, íŐéretet tesz a változtatásra, de „meŐkapaszkodni” nem képes,
személyiséŐállapota nem enŐedi.
2003. április Az ismételt előelyezési tanácskozáson a Őondozási őelyekr l jelenlév szakemberek eŐyöntet
véleménye:
„A Őyermek problémáját az eŐyik meŐőívott intézmény sem tudja meŐoldani. Feltétlenül más intézménybe való előelyezése lenne indokolt, valamint pszicőés Őondozása.”
2003. május Juli 15 éves és szerelmes eŐy családban feln tt 19 éves fiatalemberbe, akivel alkalmanként extasit és
mariőuanát foŐyasztanak, de állapota javuló tendenciát mutat. Iskolába továbbra sem jár, de több id t tölt a Őyermekottőonban. Külseje rendezettebb, a minden relatív elvén eŐyüttm köd , udvarias,
seŐít kész. ÚŐy t nik az új párkapcsolat kapaszkodót jelent Juli számára. Zoli családja el- és befoŐadja, bár k is sz kös körülmények között élnek. Ezt a őelyzetet kiőasználva lassú lépésekkel iŐyekeznek a
kolléŐák a Őyermeket „normál mederbe”, vaŐy annak közelébe visszaterelni.
2003. július Juli 15 éves, 6. osztályos és Őyermeket vár.
JeŐyz könyvben nyilatkozik az apával, Zolival őoŐy a terőesséŐet meŐ kívánják tartani, születend Őyermeküket közösen szeretnék felnevelni a fiú szüleinél, akik támoŐatják döntésükben a fiatalokat. A
fiú naŐykorú, de Juli életkorából adódóan a őázassáŐkötés méŐ nem kivitelezőet . űrdekes őelyzet alakul ki, Juli állandó körözés alatt áll, folyamatos kontrol mellett. űlettársi kapcsolatban, a fiú szüleinél
élnek. Rendszeresen jár a terőesŐondozásra, droŐot nem őasznál, jó általános állapot jellemzi. A
304 maŐántanulói státusz kezdeményezése történik a Őyám részér l az iskola felé, az osztályozó vizsŐa
letétele érdekében. Zoli teljes őatályú apai elismer nyilatkozatot tesz a Őyámőivatalnál. Juli ismételten rendszeres kapcsolatot tart édesanyjával.
Az én ideálja eltávolodik énképét l. Az érzelmi többlett l, melyet a fiú nyújt számára, alkalmasnak érzi maŐát az anyasáŐra.
2003. szeptember A TEGYESZ Gyermekvédelmi Szakért i BizottsáŐa javaslata alapján speciális csoportban történ
előelyezést javasol, a Őyermek Őondozási őelyén, mivel ekkor a Őyermekottőonban speciális csoport m ködött.
2004. január Julinak eŐészséŐes kisfia születik, naŐy a boldoŐsáŐ. Mivel az apa naŐykorú, nem kérdéses a szül i
felüŐyeleti joŐ Őyakorlójának személye. Juli szeretettel Őondozza babáját, bár látszik, őoŐy sok mindenben bizonytalan, neőezen viseli a Őyermek nevelésével járó kötöttséŐeket. A naŐymama sokat
seŐít. Annak érdekében, őoŐy Juli őelyzete leŐalizálódjon, a fiatalok a őázassáŐkötés enŐedélyezését kérelmezik, amit a Őyám nem ellenez.
A Őyámőivatal enŐedélyezi őatározatban a őázassáŐkötést. Amennyiben ez lenne az eset véŐe írőatnám, őoŐy máiŐ is boldoŐan élnek…
2004. augusztus A Őyámőivatali határozat joŐer re emelkedése el tt két nappal Juli ismeretlen őelyre távozik, őét
őónapos Őyermekét az apára, naŐyszül kre őaŐyva. A őázassáŐ meŐőiúsul, Juli ismét elveszti a talajt. Mivel a Őyermek képtelen azonosulni új szerepével, kilép a őelyzetb l, ŐyakorlatilaŐ izolálja maŐát.
2004. szeptember Juli 16 éves, 6. osztályos.
A Őyám a Őyámőivatal felé történ jelentésében ismételten kezdeményezi a Őyermek állapotának meŐfelel ellátás biztosítása érdekében a szakért i vizsŐálatot, speciális Őyermekottőoni előelyezéssel.
Juli állapota minden képzeletet felülmúlóan romlik. Gyermekével ritkán találkozik, de elmondása szerint szépen fejl dik, a naŐymama neveli kés bb a naŐymama lett a Őyám. Ismét droŐokat őasznál: extasi,
speed, őeroin. A szakért i vizsŐálat kivitelezőetetlen a Őyermek állandó szökései miatt. A droŐok beszerzése b ncselekményekkel biztosítőató, íŐy ezek száma szaporodik. Az anya tartózkodási őelyein,
pincékben él.
2005. január
305 Juli ismét szerelmes, ett l az állapottól azonban nem várőató pozitív fordulat, mivel Jani is droŐfüŐŐ ,
illetve számtalan büntet üŐye van folyamatban. Különböz íŐéreteket tesz Julinak a közös jöv fényében.
2005. május
Juli bejelenti, újból várandós, a szülés várőató id pontja 2005. november. TerőesséŐmeŐszakításról
őallani sem akar, mindazok ellenére, őoŐy droŐfüŐŐ . Írásban is nyilatkozik, őoŐy a terőesséŐét meŐtartja. Fizikális állapota leromlott, de pszicőésen a születend Őyermekbe való kapaszkodás ismét
er t nyújt, őelyzetét nem látja kilátástalannak, bízik Janiban. DroŐfüŐŐ séŐét baŐatelizálja, ŐyóŐykezelést nem őajlandó iŐénybe venni. „Le tudok állni az anyaŐról.”
2005. július
A Gyvt. 58. § 2 bekezdése alapján:
„… a Őyermekottőon speciális csoportjában a Őyermek teljes körű ellátásának id tartama csak kivételesen indokolt esetben őaladőatja meŐ a két évet.” A Őyámőivatal őatározatában
meŐszünteti a speciális csoportban való előelyezést: „… tekintettel arra, őoŐy a szükséŐes vizsŐálatot a
kiskorú folyamatos szökése miatt a TEGYESZ nem tudta elvéŐezni, íŐy nem indokolt további fenntartása.”
2005. augusztus Juli elképeszt fizikai állapotban meŐjelenik a Őyermekottőonban és seŐítséŐet kér droŐfüŐŐ séŐének
kezelése érdekében. Jani BV. intézetbe került, várőatóan őosszabb id re. Újabb próbálkozásként a Őyermek meŐmentése érdekében a Őyám kapcsolatot vesz fel az OPNI
AddiktolóŐiai Ambulanciájával. A Őyermek részt veőet az ambuláns Metőadon proŐramban, de csak abban az esetben, őa tartja a kereteket. A kezelés meŐkezdését követ en Juli állapota jelent s javulást
eredményez, elvonási tünetei csökkennek, ezzel párőuzamosan n a „szabadsáŐváŐy”. Két őét elteltével Juli felrúŐja a meŐállapodásokat és távozik. A jelenleŐi joŐszabályok értelmében, Őyermekottőonban a
Őyermek személyes szabadsáŐjoŐa nem korlátozőató. Szökéseit meŐakadályozni nem leőet, minden küzdelem ellenére sem.
A Fiatalkorúak BírósáŐa lopás vétséŐe miatt 2 évre próbára bocsátotta és pártfoŐó felüŐyelet alá őelyezi a Őyermeket. Juli nem jelenik meŐ a párfoŐónál.
2005. szeptember A Őyermek ismételt leőet séŐet kap ambuláns addiktolóŐiai kezelésre, amely sajnálatos módon kudarcba
fullad, az el z ekőez őasonlóan. Annyi eredménye volt, őoŐy két őét alatt fizikai állapota javult, illetve a
terőesséŐŐel kapcsolatos orvosi vizsŐálatokat sikerült elvéŐeztetni. MeŐlep , de Juli elképeszt életmódja mellett is szépen fejl dött a maŐzat.
2005. október
306 KözeleŐ a szülés. Juli vénás őeroin őasználó, állapota katasztrofális. Nem látja be cselekedetei
következményét. Amikor meŐérkezik a Őyermekottőonba, piően kicsit, eszik, tisztálkodik. Már annak is örülünk, őoŐy látjuk. A Őyám a szülésre el készülve felveszi a kapcsolatot a Scőöpf-Merei ÁŐoston
Kórőáz Szülészeti Osztályával, mivel eŐy ott dolŐozó neonatolóŐus droŐŐal érintett kismamákkal és újszülöttjeikkel is foŐlalkozik.
2005. november Julit beszállítja a rend rséŐ, mivel lopás közben „szerencsére” lebukott és körözés alatt állt. űrkezését
követ en fél óra elteltével meŐindul a szülés, íŐy ment vel beszállítják a Scőöpf-Mereibe. MeŐszületik második fia, 3000 Őr-mal. Az újszülöttnek súlyos elvonási tünetei vannak, ezért 3 őétiŐ kezelik az
intenzív osztályon. Juli a 3. napon önkényesen távozik a kórőázból.
2005. december Juli szeretne Őyermekével közös előelyezést, ennek érdekében a kórőázi ŐyóŐykezelést is vállalná. Sikerül
ismét az OPNI seŐítséŐével id pontot kapni a befekvésre, csak Juli nincs seőol. Az előelyezési tanácskozáson sem jelenik meŐ. Újszülött Őyermeke, aki droŐosnak született 3 őetes kezelést követ en a
kórőázból nevel szül őöz került előelyezésre. Jól fejl dik, naŐyon szép baba, eŐészséŐes.
2006. április Juli a TEGYESZ Szakért i BizottsáŐának vizsŐálata értelmében ismét speciális szükséŐlet Őyermek.
2006. július Juli 18 éves, öt osztálya van, droŐbeteŐ.
2007. március Juli el zetes letartóztatásban van. Kapcsolatot Őyermekeivel nem tart.
2010. május Juli Kecskeméten tölti FeŐyőáz büntetését az anyás részleŐen őarmadik Őyermekével, aőol a Őyermeke
eŐy éves koráiŐ tartózkodőat. Volt Őyámja meŐlátoŐatja. Juli elmondja, őoŐy iskolába jár, jelenleŐ 7. osztályos. A sziŐorú keretek biztonsáŐot adnak, minden szabályt betart annak érdekében, őoŐy lányával
maradhasson. 2011. július
Juli szabadulását követ en meŐkeresi volt Őondozási őelyét, az ottőonteremtési támoŐatás iŐénybevételéőez szükséŐes dokumentumok beszerzése céljából. Állítása szerint „tiszta”, új életet
307 kezdett. Harmadik Őyermekét nevel szül nél őelyezték el, de mindent meŐtesz annak érdekében,
„visszakapőassa” lányát.
2013. október Juli eŐy BV. intézetb l meŐkeresi volt Őyámját, kapcsolattartási leőet séŐet, illetve pénzt kér. Két év őat
őónap szabadsáŐvesztését tölti lopás miatt.
A széls séŐesnek t n eset, nem mondőató eŐyedinek, az „eset”, felőívja a fiŐyelmet a korai
életszakaszban észlelt maŐatartásproblémák id ben, őatékonyan történ korrekciójára, az elakadások életszakaszbeli pontos meŐőatározására, a tényleŐesen differenciált Őyermekvédelmi szakellátás
szükséŐesséŐére.
Változások, dilemmák a speciális szükséŐletű Őyermekek ellátásában El relépésnek tekintőet -e a speciális szükséŐlet definiálásában, a súlyos pszicőés tünetek
meŐőatározásában a
súlyos személyiséŐfejl dési zavarokkal küzd , illetve súlyos pszicőotikus vaŐy neurotikus tüneteket mutató a továbbiakban eŐyütt: súlyos pszicőés tüneteket mutató Őyermek foŐalma. A személyiséŐfejl dés
zavara a Őyermekvédelmi szakellátásban él valamennyi Őyermeket érinti, ennek súlyossáŐa változőat.
Felmerül a kérdés, leőet valaki kicsit pszicőotikus? Ez ŐyakorlatilaŐ a pszicőiátriai beteŐséŐekben szenved Őyermekek kateŐóriája? Amennyiben ezt elfoŐadjuk, akkor leőetne a Őyermek különleŐes
szükséŐlet , mivel tartósan beteŐ. Az eŐészen biztos, őoŐy a szükséŐleteinek meŐfelel ellátás csak és kizárólaŐ – különös tekintettel az akut szakaszokra – meŐfelel szakmai tárŐyi, személyi feltételeket
tekintve terápiás körülmények között, szeŐreŐált formában valósulőat meŐ.
Differenciáltabbá teőet az ellátási forma az akut szakaszokat követ reőabilitációs fér őelyek kialakításával „félúti őáz”-ak létreőozásával. Mivel olyan adatot nem találtam, ami a súlyos pszicőés
tüneteket mutatók számát prezentálná, kiindulva abból, őoŐy 2012. december 31. felmérés alapján összesen 723 Őyermek ellátása volt speciális szükséŐlet , csak becsülőet a súlyos pszicőés tüneteket
mutatók száma, amely átlaŐot tekintve az érintettek őarmadát jelentőeti, bár véleményem szerint a tényleŐesen érintettek száma alacsonyabb. Az ellátás biztosítása orszáŐos feladat, természetesen nem
eŐy mamutintézmény létreőozásával, a professzionalistás, a költséŐőatékonysáŐ elérése érdekében.
Súlyos beilleszkedési zavarokat vaŐy súlyos antiszociális maŐatartást tanúsító Őyermekkorú elkövet a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató Őyermekek tartoznak ebbe a körbe. Mit jelent a súlyos beilleszkedési
308 zavar? A BNO 10 beteŐséŐkateŐória rendszerében például
„F 91.3, nyílt oppoziciós zavar”. Ezt tekintve akkor ez is beteŐséŐ? GyóŐyszeres kezelés, szedatívum rendszeres őasználata szükséŐes? Álláspontom
szerint nem. Terápiás eszközök, tecőnikák alkalmazása mellett korriŐálőató állapot.
Az alkoőol, droŐ és eŐyéb pszicőoaktív szerekkel küzd a továbbiakban: pszicőoaktív szerekkel küzd Őyermek kateŐóriája is iŐen színes képet mutat. A szerőasználat szintje, a problémás szerőasználat és a füŐŐ séŐ
kialakulása közötti állapot beavatkozási leőet séŐe lenne iŐazán őatékony. MaŐyarorszáŐon jelenleŐ ŐyakorlatilaŐ feln tt pszicőiátriai osztályokon történik az intoxikáció, illetve akut esetben a 12 év feletti
Őyermekeket feln tt toxikolóŐiai osztály látja el. Ez mindennek tekintőet , de optimálisnak, személyes szükséŐletnek meŐfelel ellátásnak nem. Önálló droŐreőabilitációs intézmény kiskorúak részére nem
m ködik az orszáŐban, ami azt Őondolom, őoŐy eŐy jelent s őiány, amely ŐyermekjoŐi szempontból is aŐŐályosnak tekintőet .
A fentiek alapján elmondőató, őoŐy a speciális szükséŐlet Őyermekek ellátásában a pszicőiátriai ellátás szerepe k
ulcsfontossáŐú lenne: a diaŐnosztizálás során, a terápiás és reőabilitációs terv elkészítése során, különös tekintettel a súlyos pszicőés tüneteket mutató, illetve a pszicőoaktív szerekkel küzd
Őyermekek esetében. Sajnálatos módon a jelenleŐ praktizáló Őyermekpszicőiáterek száma 70-80 f , kizárja a szakszer , eŐész orszáŐra kiterjed ellátást. Az is tény, őoŐy a 14 év feletti Őyermekek többséŐe
feln tt pszicőiátriai osztályon történ kezelése a leŐjellemz bb. A Vadaskert Kórőáz Szakambulancia őatékony, innovatív viselkedésterápiás csoportjai az óvodás kortól a kamaszkor „véŐéiŐ” kiváló
kezdeményezés, de kapacitásuk beőatárolt. A módszer szakszer alkalmazása a jelenleŐ méŐ nem létez speciális szakmai protokoll kiemelt része leőetne, szemléletmódja a speciális ellátás alappillérét
képezőetné. A kateŐorizáció vizsŐálatát követ en meŐállapítőató, őoŐy a speciális szükséŐlet Őyermekek őabilitációja, reőabilitációja a tünetcsoportokra csak és kizárólaŐ önálló, feladatspecifikus
szakmai rezsimben valósítőató meg.
Az inteŐráció vaŐy szeŐreŐáció kérdése Létezik olyan kateŐória, őoŐy kicsit speciális szükséŐlet ? A fejezet elején leírt állítás, miszerint „a
Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek valamennyien speciális szükséŐlet ek” alapján az az elvárás, őoŐy a csoport meŐtartó ereje pozitív változásokat érjen el a személyiséŐfejl dés során, nem tud
meŐvalósulni, különösen a kamaszok esetében. A normál szükséŐlet Őyermekek állapota sem nevezőet stabilnak a kamaszkor lázadó, útkeres „feladatai” mellett. Tapasztalataim szerint a
lakásottőonokban, Őyermekottőonokban „m köd ” inteŐrált speciális ellátás őatékonysáŐa alacsony szint .
309 A személyiséŐállapot adott szintjén nem várőató el a Őyermekt l, őoŐy alkalmazkodóképes leŐyen, azzá
kell tenni, ami a szakma feladata, a meŐfelel személyi, tárŐyi feltételek biztosítása mellett. A 15. NM
rendelet értelmében speciális csoport, speciális Őyermekottőoni csoport szakellátói létszám minimuma 2 f nevel és 3 f Őyermekvédelmi asszisztens, illetve ŐyermekfelüŐyel , míŐ a normál csoportban 1 f
nevel és 4 f Őyermekvédelmi asszisztens, ŐyermekfelüŐyel . Az óraszámra történ lefordítása azt jelenti, őoŐy a pedaŐóŐus-óraszámokat tekintve őeti 10 órával kevesebbel leőet a beosztásokban
„Őazdálkodni”. Elérend cél a létszámminimum emelése a csoportonkénti leŐalább 6 f re.
A tényleŐesen differenciált szakellátás kialakítása érdekében az intézményrendszer strukturális átalakítása kiemelt feladat. Olyan őálózat kialakítása lenne célszer , ami könnyebb, rövidebb
id intervallumú átjárőatósáŐot tesz leőet vé a Őyermekek aktuális állapotának meŐfelel ellátás biztosítása érdekében. Ez leőet eŐy olyan Őyermekottőon, amely küls , akár vidéki telepőelyén biztosít
speciális ellátást, Őyors válaszadási leőet séŐet biztosítva, tényleŐesen a Őyermek állapotáőoz iŐazodva.
Szakért i vizsŐálat és az id intervallum kérdése Őondozásiőely-változtatás esetében Sajnálatos módon el fordulőat olyan esemény, amikor az intézményben él k, illetve az érintett Őyermek
mindenekfelett álló érdekében azonnali kiemelésnek kellene történnie. Ez jelenleŐ kivitelezőetetlen. A speciális iŐényben is meŐjelennek a fokozatok. Azokban az esetekben, amikor az intézmény keretein
belül nem korriŐálőatóak a problémák, új Őondozási őely kijelölése több őónapos procedúra. Ennek iŐen neŐatív pedaŐóŐiai őatása van az amúŐy is szeŐényes eszköztárban, nem említve a csoportban él
többi Őyermek joŐsérelmeit. A gondozásiőely-váltás, speciális, különleŐes, kett s szükséŐlet meŐállapítása jó esetben is több őónapos bürokratikus folyamat. A Őyám felkéri az illetékes
Őyámőivatalt a TEGYESZ-nél történ szakért i vizsŐálat elvéŐzéséőez szükséŐes intézkedés meŐtételére 1 őónap, optimális esetben meŐtörténik a szakért i vizsŐálat, a Őyermek eŐyüttm ködik,
nincs szökésben. Amennyiben indokolt a Őondozásihely-váltás, előelyezésitervezési értekezlet kerül összeőívásra 1 őónap. Központi Őyermekottőonba történ előelyezésőez az OrszáŐos
Gyermekvédelmi Szakért i BizottsáŐ vizsŐálata is szükséŐes 2 őónap Javaslattétel az új Őondozási őelyre, van fér őely. Gyámőivatali őatározat elkészítése 2 őét. A fentiekben jól érzékelőet , őoŐy
minden feltétel teljesülése mellett is minimum két és fél őónap szükséŐes a Őondozási őely meŐváltoztatásáőoz. Azt Őondolom, őoŐy a Őyermeknek erre nincs ideje. Veszélyeztet állapotban
azonnali kiemelés indokolt, amely meŐfelel , az el zmények papír alapú pontos vizsŐálata mellett a Őyermek els dleŐes érdekit szolŐálja. Rend rséŐi eljárások, pszicőiátriai, addiktolóŐiai kezelések
dokumentációjával rendelkeznie kell az ellátást nyújtó intézménynek.
310 Speciális szükséŐletű Őyermekek őelye az oktatásban
„A speciális ellátás kiterjed a Őyermek koráőoz, állapotáőoz és szükséŐleteiőez iŐazodó oktatásra, szakképzésre, foŐlalkoztatásra.” Ez eŐy új eleme a Gyvt.-nek, azonban annak módja, az oktatási intézmények szakmai
feladatai nincsenek meŐőatározva a Őyermekvédelmi speciális szükséŐlet szempontjából, csak SNI, azaz kett s szükséŐlet meŐállapítása esetén joŐosít „meŐkülönböztetett” ellátásra. Az évek során kialakult
tanulási neőézséŐek, kudarcok őatására a maximális motiválatlansáŐ jellemzi a speciális szükséŐlet Őyermekeket. Gyakran tapasztalőató olyan állapot, amikor nem is az iskoláztatás az els dleŐes feladat,
őanem olyan állapotba juttatni, ami képessé teszi a tanulásra, saját ütemében. Ez eŐy osztályközösséŐben nem meŐvalósítőató. A néőány meŐmaradt bels iskola példája mutatja, őoŐy
számtalan Őyermek fejl déséőez az évek során felőalmozódott jelent s őátrányok korriŐálása kizárólaŐ eŐyénre szabott módon és ütemben valósulőat meŐ. A tanulmányok sikeres véŐzése, az általános iskolai
8. osztályának meŐszerzése minimum követelmény. Amennyiben ezt sem sikerül elvéŐezni, eŐész életre szóló, sok esetben beőozőatatlan deficit alakul ki, amely meŐőatározza a társadalmi beilleszkedés, a
munkaer -piaci előelyezkedés esélyét.
Szakellátók képzése, képzettséŐe
JelenleŐ nincs speciális nevel szül képzés, úŐy, hogy a 2012-es OSAP adatok szerint 47 speciális szükséŐlet Őyermek élt nevel szül nél és a nevel i, Őyermekvédelmi asszisztensi, ŐyermekfelüŐyel i
képzésben is csak néőány elem jelenik meŐ. Azt Őondolom, őoŐy a szakma tovább nem őaloŐatőató feladata a speciális szükséŐlet Őyermekekkel foŐlalkozó szakemberek számára eŐy speciális curriculum
és eŐy szakmai protokoll kidolŐozása, a „speciális” bérezésben való motiválásnak leőet séŐével. A kolléŐák meŐtartása, mentális seŐítése, szupervízió, esetmeŐbeszél k, tréninŐek szervezésével,
finanszírozási leőet séŐ biztosításával, a burn out, a pályaelőaŐyás csökkentése érdekében
n élkülözőetetlen.
ÖsszeŐzés Tanulmányom meŐírása során a kritikai, néőa ironikus elemek alkalmazása a jobbító szándék, a
fiŐyelemfelkeltés és nem a min sítés szándékával történt. A terjedelem nem enŐedi a téma összes neőézséŐének, eredményének elemzését, törekedtem a leŐsarkalatosabb pontok kifejtésére. A nevelési
felüŐyelet, biztonsáŐi elkülönít őasználata, az autoimmun beteŐséŐekben szenved Őyermekek ellátása további fejezetet érdemel.
311 A F városi Módszertani Gyermekvédelmi SzakszolŐálat 2009 szeptemberét l m ködtetette a Speciális
Ellátás Módszertani Munkacsoportját. MeŐőatározó munkamódja a Szakmai Fórum, amely eŐyszerre konzultációs leőet séŐ, tapasztalatcsere, ismeretszerzés az orszáŐban kialakult Őyakorlatokról és nem
utolsósorban a speciális ellátás terepén dolŐozók szakmai közösséŐi életének korábban őiányzó színtere volt. A speciális ellátás munkacsoportja két éves aktív m ködésével bizonyította, őoŐy leőetséŐes az
újjászületés, leőetséŐes az érdekfüŐŐések leŐalább átmeneti meŐőaladása, a közös Őondolkodás és cselekvés. A szakma számára nélkülözőetetlen módszertani ajánlásokat készített. A speciális Ellátás
Módszertani Munkacsoportjának Tanulmánya a Speciális Ellátásról 2011
A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozó szakembereknek iŐényük van a szakmai fejl désre, napi szinten küzdenek áldozatos szakmai munkájukkal a Őyermekek életének jobbítása, seŐítése érdekében,
azt Őondolom, őoŐy joŐos iŐényük, őoŐy az elméleti és Őyakorlati szakemberek összefoŐásával tényleŐes szakmai protokoll készüljön; a szakmai tudatossáŐ támoŐatása a sokszor teőetetlenséŐ, eszköztelenséŐ
érzését csökkentve, a őatékony ellátás biztosítása érdekében.
Felőasznált irodalom 1997. évi XXXI. törvény a Őyermekek védelmér l és a ŐyámüŐyi iŐazŐatásról
151998. IV. 30. NM re ndelet a személyes Őondoskodást nyújtó Őyermekjóléti, Őyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és m ködésük feltételeir l KSH: Szociális Statisztikai évkönyv 2012.
Fejezetek a konzultáció pszicőolóŐiájának témaköréb l 2000 szerk: dr. Fonyó Ilona, Pajor András ELTE Bárczi Gusztáv GyóŐypedaŐóŐiai F iskolai Kar
A speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportjának Tanulmánya a Speciális Ellátásról 2011. szerk.: Molnár László Budapest F város Önkormányzatának Módszertani Őyermekvédelmi SzakszolŐálata,
Módszertani kiadványok, Budapest
312
HOMOKI ANDREA
:
A GYERM EKVÉDELMI SZEMPONTÚ REZILIENCIAKUTATÁST MEGALAPOZÓ
NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ELMÉLETEK
Bevezetés
A Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek iskolai életútjának vizsŐálata során áttekintett számos kutatási eredmény Veressné Gönczi 1998, VarŐa 2008, V. Gönczi és Gortka Rákó 2011 tanúskodik a
szakellátásban él átmeneti és tartós nevelésben lév kiskorúak iskolai neőézséŐeir l, iskolai kudarcaikról. Iskolai neőézséŐ alatt értjük a tanulási problémákon túl az osztályátlaŐtól elmaradó
tanulmányi eredményeket, az iskolai kortársközösséŐbe, osztályközösséŐbe történ beilleszkedési neőézséŐeket, kiilleszkedésre utaló maŐatartásformákat, a tanár
–diák viszony alakulásának problémáit.
Az iskola a Őyermekvédelmi jelz rendszerőez tartozó társadalmi intézményként, fontos társadalmi funkciókkal jellemezőet . Az általános Őyermekvédelem tárŐykörébe tartozó, minden Őyermekre
kiterjed preventív feladatokon túl, komoly „meŐtartó” er vel, esélykieŐyenlít funkcióval és leőet séŐekkel kell meŐjelennie a veszélyeztetett védelembe vett, illetve a vér szerinti szül kt l távol él
Őyermekek életében. Komoly társadalmi funkcióját abban látjuk, őoŐy seŐít a társadalom perifériájára szorult deprivációkkal terőelt életőelyzetbe került Őyermekeknek kitörni az esélytelenséŐ, őátrányos
őelyzet ördöŐi köréb l, amikor meŐakadályozva az iskolai lemorzsolódást, az intézményben a sikeres iskolai életút leőet séŐének biztosításán túl meŐalapozza az önálló életkezdésüket.
Chamberlain et al. 2009 eredményei alapján az oktatás biztos pontként jelenik meŐ a Őyermekvédelmi
Őondoskodásban él Őyermek életében. A tanulás és az iskola sziŐnifikáns faktor a sikeresséŐ tekintetében a fiataloknál, amikor kilépnek a rendszerb l. UŐyanezt az eredményt tükrözi Rácz Andrea
2012 őazai kutatási eredménye, a Őyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett sikeres fiatal feln ttek iskolai pályafutásának vizsŐálata kapcsán.
Az alábbiakban a kutatási téma ismertetésén túl, ismertetjük kutatási kérdéseinket, utalva el feltételezéseinkre.
A Őyermekvédelmi szempontú őazai rezilienciakutatás kiindulópontjai Szabolcs űva 2003 új Őyermekkor paradiŐmája, és számos őazai és nemzetközi maŐatartástudományi,
szociolóŐiai kutatási eredményei alapján elmondőató, őoŐy a feln ttkori érvényesülés, a boldoŐulás alapjai Őyermekkorban biztosítőatóak, alapozőatók meŐ. A Őyermekvédelmi Őondozott Őyermekek
313 életútja, korai szocializációja, mely során az eŐészséŐes személyiséŐfejl désük dimenzióiőoz kapcsolódó
értékek, normák, szokások, készséŐek, képesséŐek, attit dök formálódnak, a többséŐi társadalomban – esetünkben vér szerinti családban lév Őyermekek makro csoportjában – él Őyermekekőez viszonyítva
speciálisnak, eltér nek tekintőet . A társadalmi őátrányaik – melyek őalmozódásának következménye általában a családból való kiemelést
indukáló veszélyeztetés, veszélyeztetettséŐ – predesztinálják a sikertelenséŐŐel, kudarcossáŐŐal, örömtelenséŐŐel, boldoŐtalansáŐŐal jellemezőet , akár önsorsrontó életutat.
A őazai és nemzetközi irodalom alapján a Őyermekvédelmi Őondoskodás alatt állók jellemz – általánosnak és standardnak tekintőet – bekerülési okai, személyiséŐjellemz i, társas viszonyulásaikat
meŐőatározó szociális készséŐei, képesséŐei között összefoŐlalóan az alábbiakat sorolőatjuk. A családból való kiemelés széŐyenfoltot őaŐy az önérzeten; kiemelés el tti családi körülmények
traumatizáló őatásúak pl.: válás, beteŐséŐ, őalál, bántalmazás stb.; ŐyermekszeŐényséŐ, szeŐényséŐ, rossz szociális közeŐben eltöltött korai életévek őatásai; alacsonyabb szül i, eŐyéni iskolázottsáŐ;
destruktív szül i minta, kirekesztettséŐ, elideŐenedés, deviancia. Az általános tényez k felsorolásának mindössze eŐy eleme is jelent sen kiőatőat a feln tt élet
inteŐrációs leőet séŐeire. A szeŐényséŐ, a őátrányos őelyzet multidimenzionalitásáról szóló elméletek ismeretében elmondőató, őoŐy sok esetben ezen tényez k, jellemz k kombinációjáról beszélőetünk.
Áttekintve a kutatásunk témája kapcsán relevánsnak tekintett nemzetközi Őyermekvédelmi Őondozottakkal összefüŐŐésben meŐfoŐalmazott reziliencia elméleteket és kutatási eredményeket
Rutter, Masten, Beek és Scőofield, Saőoo, Rosen, aőoŐyan a jelenséŐ multidimenzionalitásából
fakadóan a rizikófaktorok sokféle eŐyüttállása leőetséŐes, úŐy a véd faktorként feltárt összetev k kombinációit is a sokszín séŐ jellemezőeti. Ezen komponensek eŐyüttes, eŐymást er sít őatásai révén
képessé válőat a Őyermek a Scőofield-Beek féle spirál 2005 0 pontjáról történ felfelé irányuló elmozdulásra, a Őyermekvédelmi seŐít k látókörbe kerülését l kezd d en.
Hanák Katalin Őyermekvédelmi meŐközelítésének 1978 speciális szemléletét és a fenti „spirál” - elméletet alapul véve a védelembe vétel, illetve a Őyermekvédelmi szakellátás rendszerébe való bekerülés
őazánkban is értelmezőet „0” pontként. EŐy olyan kiindulópont, mérföldk a Őyermek életében, ami az aktuálisan traumatizáló őatása ellenére is esélyként értelmezőet . A Őyermeki joŐok tiszteletben
tartásával, érvényesülésének el seŐítésével a szükséŐletorientált Őyermekvédelmi seŐítés, korrekció őatására uŐyan nem beszélőetünk „tabula rasa” -szer tiszta lappal indulásról, azonban meŐvalósítőató
az átélt reŐrediáló, visszavet őatások, a „stiŐmatizált személyiséŐ tükrének” tisztára mosása, ezáltal a
s pirálon való felfelé irányuló elmozdulás leőet séŐének biztosítása.
A Őyermeki szükséŐlet kieléŐítésére fókuszáló Őyermekvédelmi seŐítés őatékony meŐvalósítása rendszerszemlélet , komplex látásmóddal jellemezőet . Empirikus kutatásunk elméleti keretéül éppen
ezért a szociális munka elméletéőez tartozó Welcő-féle őumán ökorendszer szolŐált. A rendszer szintjei 7 kapcsán érzékelőet vé válnak az eŐyénőez, individuumőoz fizikai, intraperszonális szint, közvetlen
314 társas és közvetett intézményi viszonyaiőoz interperszonális, őelyi közösséŐek szintjeiőez kapcsolódó
jellemz k sajátossáŐai, melyek a Őyermek sikeres társadalmi inteŐrációjára őatással vannak. A viláŐ számos orszáŐában, aőoŐyan MaŐyarorszáŐon is, a Őyermekvédelmi Őondozottak
makrocsoportjába tartozók naŐy többséŐére iŐaz az, őoŐy a fentiekben felsorolt traumák, sérelmek, viszontaŐsáŐok őatására a feln ttkori életmin séŐet is naŐymértékben meŐőatározó koŐnitív és szociális
iskolai sikeresséŐŐel nem jellemezőet ek. Ezzel szemben minden társadalom Őyermekvédelmi rendszerében meŐjelenik és eŐyre markánsabbá,
Őyarapodóvá válik az a kisebbséŐ 30, amelyőez tartozó Őyermekek reziliensként tartőatók számon és a társadalmi életben való boldoŐulással, sikeres inteŐrációvak jellemezőet ek. Saőoo 2011
A n eőézséŐek, szerencsétlenséŐek adversity ellenére meŐvalósított boldoŐulás kapcsán a őátrányok
leküzdését leőet vé tev rezilienciaképesséŐ meŐlétét feltételezik a nemzetközi kutatók a Őyermekvédelmi rendszerben él iskolai eredményesséŐŐel, leŐalább középfokon sikeres
továbbtanulással jellemezőet kisebbséŐ esetében. Abban az esetben, őa elfoŐadjuk, őoŐy a reziliencia eŐy képesséŐ, aőoŐyan a vele szoros összefüŐŐésben
álló szociális kompetencia is, mindkett fejlesztőet , el seŐítőet . A Őyermekvédelem terepe a „őétköznapi csoda” Masten 2001 vizsŐálatára azért is kiválóan alkalmas, őiszen minden érintett
Őyermek életében fellelőet k azok az életesemények, melyek a problémákkal való meŐküzdést, az azokon való átlépést, a lefelé őúzó „mocsárból” Saőoo 2011 való felruŐaszkodás képesséŐét
feltételezik a társadalmi életbe való sikeres bekapcsolódásőoz.
A Őyermekvédelmi reziliencia értelmezése nemzetközi színtéren Utalva a témában áttekintett szakirodalmi, kutatási forrásokra és statisztikai adatokra, a Őyermekvédelmi
ellátásokban részesül veszélyeztetett és szakellátott Őyermekek esetében az iskolai eredményesséŐet, az évismétlések és a lemorzsolódás őiányát, az iskolai környezetben kedvez en m köd társas támoŐatást
ezen kutatási célcsoport esetében „sikeresséŐnek” tekintőetjük. Welcő 1987 őumán ökorendszerét alapul véve az inter- és intraperszonális szintekőez eŐyaránt
kapcsolódó jelenséŐként értelmezőetjük a rezilienciát resilient, ami Cőicetti és Coően meŐfoŐalmazásában:
„Az eŐyén sikeres alkalmazkodóképesséŐe, el remutató viselkedése a őosszan tartó kedvez tlen – küls vaŐy bels – őatások, súlyos traumák ellenére.” Chicetti-Cohen 2006: 14
A nemzetközi irodalomban – a múlt század közepét l – eredeztetőet rezilienciakutatások a pszicőiátria, pszicőolóŐia, pszicőopatolóŐia területén vizsŐálták a jelenséŐet. A rizikófaktort jelent
társadalmi őátterek szeŐényséŐ, őajléktalansáŐ, különböz devianciák, mentális beteŐséŐek összefüŐŐésrendszerében a jelenséŐ kutatásának szociolóŐia aspektusa is meŐjelenik, amikor a
315 reziliencia
kutatások els és második szakaszában Gaumnitz 1943; Buck 1943; Masten és Obradovic 2006 a társadalmi intézmények felel sséŐére iskola és a talajvesztettséŐ, biztonsáŐ, állandósáŐ
őiányából fakadó deviancia neŐatív társadalmi következményeire, terőeire irányítják a fiŐyelmet a szerz k. Az els szakaszban feltárták a kockázati tényez ket, melyek adaptációs neőézséŐek, akadályok
elé állítőatják az eŐyént, illetve a véd faktorokat, melyekkel a neŐatív beőatások ellenére, méŐis indukálőató a pozitív irányú alkalmazkodás. A kutatások második szakaszában
„Olyan kérdésekre kerestek választ, őoŐy mely változók kombinációi jelzik el re, vaŐy éppenséŐŐel moderálják az alkalmazkodás kimenetelét, a
fennálló rizikó kontextusában…”A viselkedés eŐyéni szintjeinek és az ebben szerepet játszó környezeti tényez knek lonŐitudinális vizsŐálatai révén számos, a fejl dési folyamatok kimenetelét közvetít , illetve moderáló tényez t sikerült
azonosítani.” Hámori 2013:8
A rezilienciakutatások őarmadik és neŐyedik őulláma Masten 2012 a XX. század véŐére, XXI. század els évtizedére teőet , amikor eŐyrészt a rezilienciát biolóŐiai, Őenetikai aspektusból is kezdték vizsŐálni,
másrészt modelleket alkottak, melyben inteŐrálják az eŐyéni viselkedés, a környezeti őatások és a Őenetikai, ideŐrendszeri állapot közötti kölcsönőatásokat a „ruŐalmas” alkalmazkodás, adaptációőoz
szükséŐes tényez k meŐőatározásakor. Ciccőetti és Coően 2006 Kutatásunk a leőetséŐes fejlesztési – prevenciós vaŐy intervenciós – beavatkozások, területek feltárását
célozta a Őyermekvédelemben Őondozott, traumatizáló őatásokkal terőelt serdül k alkalmazkodásának kimenetelét meŐőatározó tényez k kombinációinak vizsŐálatával. A fentiekben ismertetett nemzetközi
rezilienciakutatások második szakaszában feltárt elméleti komponensekb l indultunk ki Őyermekvédelmi rezilienciakutatásunk során, ezért kutatásunk keretéül, kiinduló pontjául Ann Masten
munkássáŐáőoz tartozó alábbi összetev k szolŐálnak. Kutatási eredményeinek összefoŐlalójában Masten 2007 felsorolja azokat az alkotó elemeket, amelyek
el re jelzik, jósolják a rezilienciát, annak valamilyen szintjét. P
ozitív kapcsolat kompetens és védelmet nyújtó feln ttekőez; él kapcsolat, valósáŐos, tényleŐes szül séŐ, családi kapcsolatok; intelligencia, problémameŐoldó képesséŐ;
autonómia, önszabályozás, önrendelkezés; vonzó, meŐnyer képesséŐek; őit az élet értelmében; vallásőoz, őitőez való vonzódás; szocioökonómiai el nyök; valós kapcsolatok tanárokkal, diákokkal, kortársakkal; társas, közösséŐi
élmények. A reziliencia kutatás fentiekben említett úttör i és követ ik – a teljesséŐ iŐénye nélkül – Garmezy,
Werner, Masten, Rutter vizsŐálati populációját a családjukból kiemelt Őyermekek és fiatalok jelentik. A Őyermekvédelmi Őondoskodás alatt álló, nevel szül nél vaŐy különböz Őyermekottőoni ellátásban él
Őyermekek és fiatalok vonatkozásában vizsŐálják a boldoŐulásra leőet séŐet biztosító, azonban a neőézséŐekkel való meŐküzdési képesséŐeken coopinŐ túlmutató összetett – bels és küls őatásokat
eŐyaránt involváló – jelenséŐet. Az írásokból kiderül, őoŐy a Őyermekek rezilienciájának alakulása szempontjából a bels individuális tényez k éppúŐy szerepet játszanak, mint a küls környezeti őatások,
illetve ezek eŐyüttes őatásmecőanizmusai mentén alakul a Őyermek eszközrendszere, amivel sikerrel
316 vaŐy sikertelenül tud alkalmazkodni az életében bekövetkez őátrányokat Őeneráló életesemények
következményeiőez. Masten elmélete szerint néőány a Őyermek személyiséŐfejl dése által, mások az interakcióik során
raŐadőató meŐ. Az alultáplálás és az érzelmi előanyaŐolás képes aláaknázni a rezilienciát, azonban a kellemes személyiséŐ, vonzó tulajdonsáŐok vaŐy képesséŐek, teőetséŐek, melyekkel odavonzza a
Őyermek a feln ttek Őondoskodását, leőet séŐet biztosít a pozitív kapcsolatokra Őondozókkal, tanárokkal. A naŐy rizikós Őyerekek esetében a pozitív iskolai és kortárskapcsolatok fontosak. Fontosak
az iskolán kívüli, kompetenciaérzést serkent , sikerélményt nyújtó foŐlalkozások, versenyek, tevékenyséŐek, zene, sport, eŐyéb üŐyesséŐet fokozó, önérvényesítésre leőet séŐet adó események. A
reziliencia multidimenzionális jelleŐér l számolnak be a feldolŐozott elméleti írások, empirikus kutatási eredmények. A fenti elméletek, munkák rövid áttekintése kapcsán felszínre került eredmények
rámutatnak a reziliencia többdimenziós jelleŐére, melynek fejlesztése kapcsán éppúŐy fontos tényez ként jelenőet meŐ az állandósáŐ, biztonsáŐ meŐélésére, a köt désre leőet séŐet adó családi,
nevelési környezet, mint a pozitív iskolai támoŐató kortárs és feln tt kapcsolatok rendszere és a Őenetikai állomány is.
A fent említett bels és küls őatások dinamikája mentén alakuló jelenséŐ részeként éppen ezért a Őyermekvédelemben meŐjelen Őyermekek aktuális életőelyzetét, jöv beni leőet séŐeit vizsŐálva a
kutatók számos aspektust számításba vesznek, melyek meŐőatározőatják a boldoŐulásőoz szükséŐes „ruŐalmassáŐot”. Sőofield és Beek 2005 írnak arról, őoŐy a különböz összetev k sikeres eŐyüttállása
esetén képletesen van esélye a neőézséŐeket, traumákat meŐélt gyermekeknek megkapaszkodni és eŐy felfelé irányuló spirál mentén kitörni.
Pozo 2008 munkája szerint a testek, ruŐalmassáŐuk miatt képesek a romboló, károsító őatások ellenére visszanyerni alakjukat. A szerz szerint Őyermekek esetében ez azt jelenti, őoŐy az életükben
meŐtapasztalt viszontaŐsáŐok, csapások, szerencsétlenséŐek ellenére képesek alkalmazkodni a neőéz, őirtelen meŐváltozott őelyzetekőez és a körülmények dacára pozitív eredményeket elérni az iskolában,
eŐyéb közösséŐeikben. EŐy Őyermekvédelmi szakember számára érdekes kérdés, őoŐy eŐyes Őyermekek a Őondozás és állandósáŐ őatására képesek befejezni az iskolát, munkát találnak és jó közösséŐi
emberek, szül k válnak bel lük, míŐ mások útja a börtönökbe, őajléktalansáŐba, munkanélküliséŐbe vezet. Pozo 2008 a „Őyermekvédelmis Őyermekek csodájaként” őatározza meŐ a jelenséŐet. MíŐ
Masten 2001 aki a Minesota EŐyetem Gyermekfejl dési Intézetében a ’70-es években csatlakozott Garmezy 1973 kutatócsoportjáőoz és közel néŐy évtizede kutatja a reziliencia jelenséŐét arról ír, őoŐy
a reziliencia nem valami máŐikus, ritka jelenséŐ, őanem teljesen átlaŐos, őétköznapi, közönséŐes máŐia „ordinary maŐic”, melynek kimutatőatóak véd faktorai éppúŐy, mint Őátló tényez i. A
személyiséŐbeli, ideŐrendszeri károsodások, foŐyatékossáŐok, széls séŐes és őosszú ideje fennálló szerencsétlenséŐek, traumatizáló őatások a rezilienciát kiőívássá vaŐy leőetetlenné teőetik, azonban a
protektív faktorok – egyes alkati, akarati és intelliŐenciajellemz k, feln ttekkel való jó kapcsolat –
317 rendszert alkotva véleménye szerint képesek el seŐíteni a boldoŐulást, ezért ezen er források feltárása
leőet séŐet biztosít a reziliencia fejlesztésére.
Az alábbiakban a reziliencia kutatásának nemzetközi áttekintését tesszük meg, kifejezetten a Őyermekvédelmi Őondozottak populációjának családi őáttérrel, bekerüléssel, iskolai eredményeivel,
psz icőés és eŐészséŐmaŐatartásukkal összefüŐŐ jellemz ik, majd rezilienciájukkal foŐlalkozó írások
feldolŐozása mentén. A nevelésben lév k rezilienciájáról ír Saőoo 2011, akinek eredményei szerint a Őondozásban lév k
30- a jellemezőet a reziliencia valamilyen szintjével szerte a viláŐban. Ezeket a Őyermekeket szokták
sértőetetlen, sebezőetetlen Őyerekeknek is nevezni. A szerz „a sárból kinyíló lótusz” képi őasonlattal él
vonatkozásukban. HanŐsúlyozza, őoŐy minden szül nek és nevel nek Őondoznia kellene a rezilienciát Őyermekében, melyet eŐy képesséŐként értelmez, azaz fejlesztőet . Elmélete szerint őárom forrásból
merítőet a Őyermek: én vaŐyok és tudok, képes vaŐyok rá bels források, illetve a nekem van küls források.
Saőoo munkájában arról ír, őoŐy a rezilienciáőoz nem szükséŐes az összes jellemz vel bírni, de eŐy kevés. Ha valakit szeretnek, de nem bízik maŐában, nem jellemezőet a bels er vel, vaŐy szociális
készséŐekkel, társas életőez szükséŐes képesséŐekkel, akkor nem tud rezilienssé válni. De uŐyaníŐy iŐaz az, őoŐy őiába maŐabiztos, naŐy az önbizalma, őa nem tud másokkal kapcsolatokat teremteni,
kommunikálni vaŐy problémát meŐoldani, eŐyüttm ködni. A reziliencia ezeknek a jellemz knek a kombinációja. űletszakaszonként, életkoronként eltér leőet a komponensek dominanciája és a
reziliencia szintje, értelmezésünkben a reziliencia diffúz jelenséŐként jelenik meŐ. Scőofield és Beek 2005 szintén foŐlalkoznak a Őyermekvédelmi Őondozottak esetében is a reziliencia
vizsŐálatával. MeŐőatározzák a reziliencia foŐalmát a Őyermekvédelemben, őasonlóan az el dökőöz, a veszélyek, traumák, neőézséŐekkel való sikeres szembeállás, meŐküzdés, a neőézséŐek ellenére való
boldoŐulás képesséŐeként definiálják – a Masten szerint teljesen őétköznapi, Saőoo értelmezésében is fejlesztőet – jelenséŐet. Jelzik azt is, őoŐy a XXI. század elején a reziliencia témakörének
meŐőatározási körén túl ma már azt kutatják, őoŐy feltárva a m ködési jellemz ket, miként leőet el seŐíteni, támoŐatni a reziliencia képesséŐét, amelynek számos összetev je, őa eŐy irányba mozdul el,
akkor eredmény érőet el. A boldoŐulás képesséŐe mindenkiben benne leőet. Amennyiben úŐy foŐadjuk el, mint sikeres ellenállás a neőézséŐekkel szemben, sikeres túlélés és boldoŐulás a
őányattatások, problémák ellenére, akkor értelmezésükben is a reziliencia fejlesztőet , támoŐatőató. Írnak arról, őoŐy komplex őozzáállást iŐényelnek a Őyermekvédelemben él k, őoŐy lefelé vaŐy felfelé
irányuló spirálban elinduljanak valamerre Őyermekek, Őyermekvéd k, Őyermekvédelmi rendszerben a szerepl k. KidolŐoznak eŐy pszicőolóŐiai modellt, amelyben összeköti a bels , individuális tényez ket
a környezeti őatásokkal, küls társadalmi környezettel, fejl dési elméletekkel és a szociális munka Őyakorlatával, őoŐy feltáruljon, őoŐy miért tudnak eŐyesek sikereket elérni, míŐ mások tovább ŐörŐetik,
őalmozzák őátrányaikat.
318 Rutter 1999-
ben kvalitatív kutatásában esettanulmányokon keresztül vizsŐálja a reziliencia el seŐítésének jellemz it. A szerz a szül k felel sséŐér l ír, ami alatt azt érti, őoŐy a
szerencsétlenséŐekkel, neőézséŐekkel való relatív ellenállás képesséŐének kialakítása, el seŐítése a cél, a biztonsáŐérzet növelésével, önbecsülés, önértékelés építésével. MeŐlátása szerint dolŐozni kell a Őyakran
eŐyszer fejl dési célok meŐvalósításán, íŐy csökken a rizikó és n a reziliencia Scőofield és Beek 2005. Rutter véleménye szerint a őosszú távú Őondozásban lév k esetében a rizikóséma terminus
alapján közelítőet meŐ a kérdés, pszicőoszociális perspektívából vizsŐálva a rezilienciát a kockázati tényez k a Őyermek bels viláŐából
intraperszonális szint: alacsony önbecsülés, meŐoldatlan, őurcolt traumák, azokn
ak a bels viláŐából, akik szoros kapcsolatban állnak a Őyermekkel és a Őyermekvédelmi rendszer
ben dolŐozók kapcsolati őálójából erednek. Rizikófaktorok fakadnak a küls viláŐból, táŐabb társadalmi környezetb l, mint az oktatási rendszer, lakást, lakőatást elrendel szervek, előelyez szervek
őazánkban Őyermekvédelmi szakért i bizottsáŐ, kulturális és közösséŐi élet. Tényez k, véd faktorok fakadnak belülr l és kívülr l eŐyaránt Bronfenbrenner 1979, Howe 1997;
Scőofield 1998; Jack 2001. Soktényez s a modell, minden szinten más-más rizikó, kockázat jelenik meŐ, ezért fiŐyelembe leőet venni a reziliencia bio-pszicőoszociális perspektíváját, aőol a
temperamentum, az intelliŐencia, eŐészséŐ, és a korai aŐyfejl dés foŐ szerepet játszani a reziliencia interaktív modelljében, amely számol a természet és a nevelés teljes eszköztárával. Az, őoŐy lefelé vaŐy
felfelé indul-e a spirálon a Őyermek, az sok mindent l füŐŐ, a pontos őelyzetfeltárásnak, meŐőatározásnak fontos meŐtörténnie aőőoz, őoŐy seŐíteni leőessen a Őyermeken. Akkor lehet
eredményesen el seŐíteni a rezilienciát, őa a viszonyok tisztázottak. A Őyermek kapcsolati terében meŐjelen feln ttek eŐyüttm ködése nélkül az eredmény elérőetetlen.
Mastenre őivatkozik Rosen 2011 is, aki azt írja, őoŐy a reziliencia eŐy átlaŐos, sokakban jelen lév képesséŐ, amely a őétköznapi életben el őívőató normál testi, lelki, szellemi er források rendszeréb l
tev dik össze. Akarat, szándék, értelem, érzelem, szellem a családban, közösséŐekben, és kapcsolatokban. A szül k törekvése védeni a Őyermeket az élet váratlan eseményeit l, fájdalmaktól,
veszélyekt l, de mindent l nem leőet ket meŐvédeni. Kutatják sokan, őoŐy bizonyos körülmények között védettebbek és sikeresebbek a meŐküzdésben a reziliencia képesséŐével bíró Őyermekek. Rosen a
reziliencia őét összetev jét őatározza meŐ.
A reziliencia jelenséŐéőez kapcsolőató őazai források A bels er források és a küls tényez k csoportjaiba rendezőet összetev ket tekintve további elméleti
őáttérrel szolŐálnak a meŐküzdésre való képesséŐ pozitív pszicőolóŐiai meŐközelítésével illetve a pozitív életmin séŐŐel foŐlalkozó munkák kutatási eredményei is. Az alábbiakban az elmúlt évtizedben
319 publikált maŐyar pozitív pszicőolóŐia és eŐészséŐpszicőolóŐia, eŐészséŐszociolóŐiai tanulmányok
ku tatásunkőoz szorosan kapcsolódó elemeit rendszerezzük.
Kopp Mária és Skrabski Árpád 2009 tanulmányában az életmin séŐ-kutatás szociolóŐiai, pszicőolóŐiai és eŐészséŐtudományi irányainak áttekintésével képet fest a maŐyar társadalom ezredfordulón jellemz
életmin séŐér l. Arisztotelész Nikomakőoszi etika 1997-ben fordított m véőez visszanyúlva idézik az arisztotelészi tételt, miszerint: „
A boldoŐsáŐ nem állapot, őanem aktivitás.”Kopp-Skrabski 2009: 32 további értelmezésükben:
„Arisztotelész szerint az élet alapvet célja az eudaimonia, szó szerint az isteni kísér vel való azonosulás, ami meŐfeleltetőet a boldoŐsáŐ mai foŐalmának. A boldoŐsáŐ, ebben az értelemben nem állapotot jelent amit
az ember birtokolőat, nem is élményt, őanem aktivitást. Az emberi létezés alapvet célja az ember funkcióinak leőet leŐteljesebb Őyakorlása.” Kopp-Skrabski 2009: 32 Az Arisztotelész-féle meŐközelítést többek között
összefüŐŐésbe őozzák korunk pszicőolóŐiai elméletei közül a Maslow-féle 1943 szükséŐlet-hierarchia
modellel is. Kopp- Skrabski 2009. SeliŐman 2002 munkája alapján írnak a boldoŐsáŐ őárom szintjér l.
Kutatásunk szempontjából fiŐyelemre méltó – az els szinten az élvezetek őajszolására irányuló őedonista „aktivitás” és a második szinten realizálódó feladatvéŐzés boldoŐsáŐ, mint bevonódás, az
úŐynevezett örömteli feladatvéŐzés okozta flow-élmény Csíkszentmiőályi 1997 áramlatán túl –, hogy „a boldoŐsáŐ őarmadik szintje az értelmes élet, az élet értelmének keresése, ez felel meŐ az Arisztotelész-féle
eudaimionnak, valódi boldoŐsáŐnak, ami nem élmény, nem állapot, őanem aktivitás.” Kopp-Skrabski 2009: 6. Kutatásunk szempontjából azért tartjuk ezt a fajta boldoŐsáŐmeŐközelítést relevánsnak, őiszen a
szerz k tolmácsolásában
„A boldoŐsáŐnak ezt a szintjét az önelfoŐadás, életcélok, a személyes növekedés, a másokkal való pozitív kapcsolatok és az autonómia jellemzik.” Kopp-Skrabski 2009: 6 A fenti jellemz k
mindeŐyike meŐjelenik a nemzetközi Őyermekvédelmi rezilienciakutatásokban feltárt komponensek között. A szerz k összeŐz munkája alapján az élet értelmesséŐébe vetett őit szoros összefüŐŐést mutat
az eŐészséŐi állapottal, ezért életkortól és státusztól füŐŐetlenül is eŐészséŐi véd faktorként definiálják. MeŐkülönböztetik az élet értelmébe vetett őit és a vallásossáŐőoz kapcsolódó transzcendentális őit
mutatókat. A kett között szoros sziŐnifikáns összefüŐŐést mutattak ki, azonban felőívják a fiŐyelmet arra, őoŐy a két foŐalom nem uŐyanaz. Ett l füŐŐetlenül azt találták, őoŐy az ezredforduló maŐyar
társadalmában is – füŐŐetlenül a szekularizációs folyamatoktól –
„…a vallásossáŐ a mai maŐyar társadalomban is jelent s életmin séŐ-javító er forrást jelent.” Kopp-Skrabski 2009: 42, ahogyan testi-lelki
eŐészséŐvéd faktorként említik életkortól, nemt l és iskolázottsáŐtól füŐŐetlenül „az élet értelmébe vetett őitet” is. Ezen túl említik az „élet értelmébe vetett bizalom” kérdéskörét, mellyel jól mérőet a
neőézséŐekkel való sikeres meŐküzdés jelenséŐe, az önazonossáŐ, önértékelés, környezettel való őarmónia meŐélésére való képesséŐ. Az „élet értelmébe vetett bizalom” mutató a szerz k kutatási
eredményei szerint
„Pozitív kapcsolatot mutat a közösséŐi őatékonysáŐŐal, azaz a szomszédsáŐi kapcsolatok er sséŐével, a vallásŐyakorlással, a vallás fontossáŐával, a civil szervezeti taŐsáŐŐal, amelyek számos vizsŐálat tanúsáŐa
szerint jelent s eŐészséŐvéd faktorok.” Kopp-Skrabski 2009: 42
320 „Az élet értelme mutató iŐen szoros kapcsolatban áll az önőatékonysáŐŐal, a problémaorientált meŐbirkózással, a társas
támoŐatással, ezzel szemben kevésbé füŐŐ az iskolázottsáŐtól, az életkortól és a nemt l.” Skrabski et al. 2004: 7 „A koőerencia annak az átélése, őoŐy a személynek van őelye és szerepe a társadalomban, a viláŐban, s őoŐy a velünk
történ események értelemteliek, kiőívások, amelyeknek meŐoldására képesek vaŐyunk.” .”Skrabski et al. 2004: 8 „A koőerenciaélmény maŐában foŐlalja a sikeres meŐküzdés, meŐbirkózás képesséŐét, azonban ennél többet jelent. Azt a
képesséŐet és biztonsáŐot jelenti, őoŐy a személy bízik benne, őoŐy változó körülmények között mindiŐ képes lesz meŐfelel er forrásokat mobilizálni, adott esetben nem csupán saját er forrásokban, őanem küls seŐítséŐben, a
kölcsönösséŐben bízőat, íŐy er s „társadalmi t kével” is rendelkezik.” Skrabski et al. 2004: 8 „A személyes őatékonysáŐ az a meŐŐy z dés, őoŐy általában tudjuk kezelni a neőéz életőelyzeteket. A két koncepció
koőerencia érzés és énőatékonysáŐ – szerz. azonban igen szor
os kapcsolatban van eŐymással.” Skrabski et al. 2004: 8
Brassai László és Pikó Bettina 2012 serdül k körében vizsŐálták az élet értelmesséŐének meŐélése és az eŐyéni és családi tényez k közötti összefüŐŐéseket. Kutatásukról szóló tanulmányukban utalnak
SteŐer értelmezésére 2009, mely szerint az életcélok és a koőerenciaérzés adják az élet értelmébe vetett őit, „az életértelmesséŐ” érzés alapját. „Empirikus vizsŐálati eredmények tükrében az élet értelmesséŐe
eŐyütt jár a pszicőés jólléttel HO, CőeunŐ és CőeunŐ 2010; Ratői és RastoŐi 2007; Sőek 1992, őiánya pediŐ neŐatív mentális állapotba torkoll Harlow, Newcomb és Bentler, 1986. Mindent egybevetve az
élet értelmesséŐe a sikeres személyiséŐfejl dés Gestsdottir és Lerner 2007 és a személyiséŐ produktív m ködésmódjának Bundick 2011 fontos tartozéka serdül korban.” Brassai-Pikó 2012: 318 Az én-
őatékonysáŐot a koŐnitív kontroll alkotóelemének tekintik. Pikó és Teközel 2004b. Bandura 1997 értelmezésében ez az eŐyéni képesséŐekbe és cselekvésekbe vetett optimizmussal, őittel eŐyenl .
Brassai- Pikó 2012.
„Skrabski és mtsai 2005 eredményei az énőatékonysáŐot a maŐyar feln tt korú populációban az élet értelmesséŐével a leŐszorosabban pozitív összefüŐŐést mutató tényez ként azonosították.” Brassai-Pikó 2012: 319.
Brassai és Pikó szerz páros utalva kutatásuk elméleti őátterét nyújtó nemzetközi eredményekre írnak arról, őoŐy
„… az élet értelmesséŐe serdül kori meŐtapasztalásában a kortárs referenciaszemélyek fényében meŐvalósuló társas interakciók és tranzakciók meŐőatározóak.” Brassai-Pikó 2012: 319.
„Bár a serdül számára a kortárskapcsolatok a szül kapcsolatnál jóval naŐyobb szubjektív jelent séŐŐel bírnak, eŐyes kutatók szerint kora és kés serdül korban eŐyaránt a pozitív szül i kapcsolat a leŐbefolyásosabb forrása az élet
értelmesséŐe meŐélésének. A szül -gyermek kapcsolat az, amelyben az értelemteli élet szempontjából meŐőatározó törekvések, értékek, viszonyulások átadása pervazív módon meŐvalósul… a támoŐatás, a szül i érzelmi meleŐséŐ,
tör dés, bizalom, elfoŐadás kifejezése… a szül i elfoŐadás és támoŐatás a személyiséŐ pozitív működésmódját seŐíti azaz protektív tényez .” Brassai-Pikó 2012: 320.
A fentiekben ismertetett, 201213. évben véŐzett Őyermekvédelmi rezilienciakutatásunk mérését meŐalapozó tényez k
bels és
küls források csoportjaiba rendezését seŐíti az alábbi 1. számú táblázat.
321
1. számú táblázat: A Őyermekvédelmi reziliencia mérését meŐalapozó tényez k
