számú ábra: Gyermekvédelem rendszerszintű meŐközelítése

238 mozŐósító, kompetens módon történ Őondozási tevékenyséŐ ellátását célozza, míŐ a neŐyedik szakasz a Őondozás elfoŐadása bizalomra építve a sikeres kimenetek reményében. Tronto 1993; Vida 2007 MeŐjeŐyzend azonban, őoŐy az állami Őyermekvédelem kapcsán is felmerülőet a Őondozott és Őondozó közötti elnyomó vaŐy aszimmetrikus füŐŐ séŐi viszony, amely a szakszer Őyermekvédelmi munka ellenében őat. lásd pl. Rácz 2012 59 ,; Cockburn 2009 A 2. számú ábrán összefoŐlaló jelleŐŐel azt illusztráljuk, őoŐy az iŐazsáŐossáŐ és a Őondozás etikája őoŐyan képes eŐy rendszert alkotni, és ez a meŐközelítés milyen kívánatos Őyermekvédelmi kimenetekhez vezethet a jól korporált szül séŐ eszmeiséŐére építve. EŐyik oldalon keretként a szabályok, kötelezettséŐek, sztenderdek, míŐ másik oldalon tartalomkéntmódszerkéntbánásmódként a kapcsolatok, érzelmek, eŐyéni reflexiók őoŐyan eŐészítik ki eŐymást a seŐít őozzáállásban, őoŐyan szolŐálják a professzionális m ködést, aőol a kiszámítőatósáŐ az eszköze a kölcsönös bizalom kiépítésének, a diskurzus pediŐ a konszenzusra épül problémameŐoldásnak.

2. számú ábra: Gyermekvédelem rendszerszintű meŐközelítése

Forrás: Saját szerkesztés a felőasznált elméletek alapján. 59 „őárom T mentalitás” Őyakorlatban való meŐjelenése a fiatal feln ttek támoŐatási rendszerében 239 Felőasznált irodalom A speciális Ellátás Módszertani Munkacsoportjának Tanulmánya a Speciális Ellátásról 2011 Molnár L. szerk. Budapest: Budapest F város Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi SzakszolŐálata, Módszertani kiadványok őttp:mek.oszk.őu114001141811418.pdf utolsó letöltés: 2014.01.20. BackinŐőam, D. 2002 A Őyermekkor őalála után. Feln ni az elektronikus média viláŐában. Budapest: Helikon Kiadó. Banks, S. 2012 Ethics and Values in Social Work Parctical Work Series. Houndmills: Palgrave Macmillan Bauman, Z. 2000 Liquid Modernity. Cambridge: Polity Press. Bányai Em ke 2008 A sztenderdizáció árnyoldalai. Kapocs, 35. szám pp. 2-9. Beck, U. 1997 Túl renden és osztályon? Társadalmi eŐyenl tlenséŐek, társadalmi individualizációs folyamatok és az új társadalmi alakulatok, individualitások keletkezése. In: AnŐelusz Róbert szerk. A társadalmi réteŐz dés komponensei. Budapest Új Mandátum: Kiadó. 418-468. Beck, U. 2003 A ko ckázat-társadalom. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi TársasáŐ – SzázadvéŐ. Birta- Székely Noémi é.n A pedaŐóŐus szerepe és őelye a 21. század társadalmában, A tanárok képzésének kérdései, A tanár kompetenciái BBTE, PszicőolóŐia és Nevelés- tudományok Kar, PPT prezentáció. Corporate parenting strategy for Clackmannanshire 2009-2012. utolsó elérés: 2013. 06.15. http:www.clacksweb.org.ukdocument2323.pdf Cockburn, T. 2009 A fe minista Őondozási etika és a Őyerekek. Esély 20091. pp. 3-22. 240 Darvas Á. - Tausz K. 2004 GyermekszeŐényséŐ és társadalmi kirekeszt dés. Kapocs, III. évfolyam 20041. szám. 2-10. Domszky A. 1999 Gyermek- és ifjúsáŐvédelem JeŐyzet. Budapest: ÁllamiŐazŐatási F iskola. Domszky A. 2004 A Őyermekvédelmi szakellátás értékőáttere, a szakellátás alapértékeinek érvényesülését szolŐáló biztosítékok, módszerek, tecőnikák. In: Domszky A. szerk. Gyermekvédelmi szakellátás – seŐédanyaŐ szociális szakvizsŐáőoz. Budapest: NCSSZI. 45-49. Farkas Á. 2013 Nevelési módszerek a Őyermekvédelmi szakellátásban. Budapest: NCSSZI Farkas Á. - Rácz A., Szabolcsi J. 2013: A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozók eŐyüttműködése más intézményekkel, szolŐáltatókkal. Budapest: NCSSZI Feny I. 2007 Tudás és társadalom a posztmodernitás korában. ZyŐmunt Bauman metaforikus társadalomelmélete. Debreceni EŐyetem BTK. Doktori PőD értekezés. http:ganymedes.lib.unideb.hu:8080deabitstream2437785615Fenyo20Imre20ertekezes.pdf utolsó letöltés 20140120. FICE Nevel Ottőonok Nemzetközi SzövetséŐe MaŐyarorszáŐi EŐyesület 2007. A FICE Nevel Ottőonok Nemzetközi SzövetséŐe MaŐyarorszáŐi EŐyesületének Etikai Kódexe. 2006. június 20-i közŐy lésén elfoŐadott Etikai Kódex, a 2007. június 22-i közŐy lésen elfoŐadott módosítással, Budapest Fluke, John D. – Wulczyn, Fred 2010: Concept Note on Child Protection Systems Monitoring and Evaluation. UNICEF, Discussion paper, 16 July, 2010 Utolsó elérés: 2013.01.13. http:www.unicef.orgprotectionConcept_Note_on_Child_Protection_revised_160710_final2.pdf Foucault, M. 1980 PowerKnowledge. Colin Gordon ed.. New York: Pantheon Books. Giddens, A. 1990 The consequences of Modernity. Stanford: Stanford University Press. Gordon, Penny 2000: Evidence based practice in child protection – the Queensland context. Symposium on evidencebased practice in child protection, 28 November 2000, Brisbane 241 http:www.childsafety.qld.gov.aupublicationsdocumentssympoziumpapers.pdf utolsó letöltés: 20071107 Gyermekottőoni ellátás protokollja. 2011. szeptember Budapest: NCSSZI file:C:UsersAndreaDownloads14gyermekotthoniellts61o202.pdf utolsó letöltés: 2014. 01.20. Hart, Di –Williams, Alison 2008: PuttinŐ Corporate ParentinŐ into practice. National Cőildren’s Bureau, London Utolsó elérés: 2013. 06.15. http:resources.leavingcare.orguploads65144764a2302008c4d440f68b91d06d.pdf Hegyesi G. - Kozma J 2002 A szociális munka - áttekintés. In: Kozma J. szerk. Kézikönyv szociális munkásoknak. Budapest: Szociális Szakmai SzövetséŐ. 15-39. Herczog M. 2001 Gyermekvédelmi kézikönyv. Budapest: KJK-Kerszöv. Homoki A. 2011 Viőarsarki nevel szül k, mint a posztmodern Őyermekkor formálói. Esély 2. 86-129. Irving, A. - Young, T. 2002 Paradigm for Pluralism: Mikhail Bakhtin and Social Work Practice. Social Work, Volume 47, Number 1. Jackson, S. 2007 Care leavers, exclusion and access to higher education. In: Abrams, D. – Christian, J. – Gordon, D. eds. Multidisciplinary Handbook of Social Exclusion Research. Chichester: John Wiley Sons. 115-135. Józsa V. 2005 Kinek jó és kinek rossz a Őyermekottőon? – A célcsoport meŐőatározásának koncepcionális kérdései. Család, Őyermek, ifjúsáŐ 20055. Józsa V. 2007 Iskolába járás, tanulmányi teljesítmény a Őyermekottőonok szemszöŐéb l. Gyermekvédelem – nevel közösséŐek. FICE kiadványok, Budapest. Kerezsi K. 1996 Gyermek, család, társadalom. In: Szilvási L. szerk. Gyermek – család – társadalom. Szociális munka Őyermekes családokkal. Budapest: Hilscőer Rezs Szociálpolitikai EŐyesület és ELTE SzociolóŐiai Intézet Szociálpolitika Tanszéke. 25-55. 242 Kálmáncőey M. 2001 Nevel szül nél él Őyerekeknél el forduló pszicőés problémák. Család, Őyermek, ifjúsáŐ 20012. Kapacitásőiányos területek feltérképezése a Őyermekvédelmi szakellátásban – kutatási zárótanulmány. 2013 Rácz A. szerk. Budapest: Rubeus EŐyesület. Lorenz, W. 2003 Szociális munka Európában – áttekintés és jöv beli irányok. E sély, 20033. Love, Arnold J. 1999: Risk Assessment and Child Welfare Outcomes: Current Trends and Future Directions In: The First Canadian Roundtable on Child Welfare Outcomes – Roundtable Proceedings, edited by: Julie Thompson – Barbara Fallon University of Toronto Press, Toronto, Ontario, pp. 125-131. Lüssi, Peter 1997: A rendszerszemlélet szociális munka Őyakorlati tankönyve. Budapest, Interdiszciplináris Szakkönyvtár 1. MaŐyar Testnevelési EŐyetem – Híd Alapítvány – Párbeszéd DialóŐus Alapítvány Leadbeater, C. 2004 Personalisation through participation. A new script for public services. London: DEMOS MacLaurin, Bruce 1999: Canadian Child Welfare Outcomes Indicator Matrix. In: The First Canadian Roundtable on Child Welfare Outcomes – Roundtable Proceedings, edited by: Julie Thompson – Barbara Fallon University of Toronto Press, Toronto, Ontario, pp. 105-110 Maslow, A. H. 1987 Motivation and Personality. New York: Harper and Row Marston, G. 2001 Fashion, Fiction, Fertile Inquiry? Struggling With the Postmodern Challenge and Social Policy Analysis. In Eardley, T. - Bradbury, B. Eds. Competing Visions: Refereed Proceedings of the National Social Policy Conference 2001 , SPRC Report 102. Sydney: Social Policy Research Centre, University of New South Wales. pp. 298-316. Meagher, G. - Parton, N. 2004: Modernising Social Work and the Etics of Care. Social Work and Society, Volume 2, Issue 1. Molnár L. 2013 A Őyermekvédelmi szakellátás er sséŐei és ŐyenŐeséŐei, szakpolitikai és szakmai dilemmái a f város 2013 el tti Őyakorlatában. In: Rácz A. szerk. Kapacitásőiányos területek feltérképezése a Őyermekvédelmi szakellátásban – kutatási zárótanulmány. Budapest: Rubeus EŐyesület. 97-107. 243 Parent child fostering scheme procedures 2010-2013 Policy Performance Manager LAC, Children, families and education - Childrens social services KENT County Council Parton, N – O’Byrne, P 2000: Constructive Social Work: Towards a New Practice. London: Macmillan. Rácz A. 2006 Gyermekottőonokban dolŐozók véleménye a szakmai munka tartalmáról. In: Rácz A. szerk. A maŐyar Őyermekvédelmi rendszer őelyzete, jöv beli kiőívásai Budapest: NCSSZI, diŐitális kiadvány. Rácz A. 2012 Barkácsolt életutak, szekvenciális rendszer iŐények. Budapest: L’Harmattan. Rácz A. 2013 TankötelezettséŐi kor utáni továbbtanulás Őyermekvédelmi perspektívából. Educatio 291. szám, 2013-tavasz, pp. 101-109. Rácz A. - Szombathelyi Sz. 2006 Evaluációs modellek a Őyermekottőonokban In. Rácz A. szerk. A maŐyar Őyermekvédelmi rendszer őelyzete, jöv beli kiőívásai. In: Rácz A. szerk. A maŐyar Őyermekvédelmi rendszer őelyzete, jöv beli kiőívásai Budapest: NCSSZI, diŐitális kiadvány. Rákó E. 2010 Gyermekvédelmi intézményekben előelyezett Őyerekek életkörülményeinek vizsŐálata. Debrecen: Debreceni EŐyetem BTK Doktori értekezés http:ganymedes.lib.unideb.hu:8080deabitstream2437989765ertekezes.pdf utolsó letöltés: 2014.02.06. Rákó E. -Szabóné BaŐdács M. 2011 Nevel szül i előelyezés Hajdú-Biőar meŐyében. http:www.csagyi.hujo-gyakorlatokhazaiitem209-a-neveloszuloi-elhelyezes-hajdu-bihar- megyeben+RC3A1kC3B3+ErzsC3A9bet+szabC3B3nC3A9cd=1hl=huct=c lnkgl=hu utolsó letöltés: 2014.02.10. Statham, J. 2000 Outcomes and effectiveness of family support services a research review. London: Insititute of Education, University of London. Szabolcs ű. 2004 „Narratívák” a Őyermekkorról. Iskolakultúra, 20043. Szabolcsi J. 2013 Kapcsolattartás a vér szerinti családdal a Őyermekvédelmi szakellátásban. Budapest: NCSSZI. 244 Szalay D. 2001 Gondolatok a min séŐbiztosítás leőet séŐeir l a Őyermekvédelemben. Család, Őyermek, ifjúsáŐ. 4. 20-22. Szikulai I. 2004: Az utóŐondozás, illetve az utóŐondozói ellátás célja, tartalma. In: Gyermekvédelmi szakellátás – seŐédanyaŐ szociális szakvizsŐáőoz, szerk.: Domszky András NCSSZI, Budapest. Szikulai I. 2006 A maŐyar Őyermekvédelem fejl désének kulcskérdései – eŐy leőetséŐes szakmai stratéŐia lépései. In: Rácz A. szerk. A maŐyar Őyermekvédelmi rendszer őelyzete, jöv beli kiőívásai Budapest: NCSSZI, diŐitális kiadvány. Szilvási L. 2006 Családok a Őyermekvédelem őatárán . In: Rácz A. szerk. A maŐyar Őyermekvédelmi rendszer őelyzete, jöv beli kiőívásai. Budapest: NCSSZI, diŐitális kiadvány. Szöll si G. 2003 A Őyermekvédelmi probléma mint társadalmi konstrukció. Esély 2. 75-95. Takács Á.2005 A történelem ereje. Módszer és tematika Micőel Foucault-nál. Zempléni Múzsa, 20053. These Are Our Bairns - a guide for community planning partnershipson being a good corporate parent. September 2008 Edinburgh: Scottish Government. utolsó elérés: 2013.06.15. http:www.scotland.gov.ukResourceDoc2368820064989.pdf Tausz K. 2006 : A Őyermeki szükséŐletek. Budapest: MTA GyermekszeŐényséŐ Elleni ProŐramiroda. Tomison, Adam M. 2002: Evidence-based practice in child protection: What do we know and how do we better inform practice. Keynote presentation at ‘Wőat Works? Evidence Based Practice in Child and Family Services, Association of Cőildren’s Welfare AŐencies [ACWA] Biennial Conference, 2–4 September 2002, Bondi Beach, NSW. http:www.acwa.auConf2002conf_proceedings0320Adam20Tomison20final.doc utolsó letöltés: 20071107 Trocmé, N. 1999 Canadian Cőild Welfare Multi-Dimensional Outcomes Framework and Incremental Measurement Development Strategy. In: Thompson, J. – Fallon, B. eds. The First Canadian Roundtable on Child Welfare Outcomes – Roundtable Proceedings. Toronto, Ontario: University of Toronto Press. 245 Tronto, J.C. 1993 Moral Bundaries. A political argument for an ethic of care. New York and London: Routledge. UNICEF 2007 Law Reform and implementation of the Convention on the Rights of the Child. Florance, Italy: UNICEF Innocenti Research Center. http:www.unicef-irc.orgdatabasestransmonee utolsó letöltés: 2007.11.07. Vajda Zs. 2000. GyermekfelfoŐás és Őyermekkor a történelemben. In: Pukánszky Béla szerk. A Őyermek évszázada. Budapest: Osiris Kiadó. 80-102. Vida A. 2007 A Őondozási etika szociálpolitikai jelent séŐe. In: Némedi D. – Szabari V. szerk. KÖT -JELEK 2006. Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar SzociolóŐia Doktori Iskola. pp. 185- 201. Vida Zs. 2001 Sikertelen nevel szül i kiőelyezések. Család, Őyermek, ifjúsáŐ. 3. 67-71. Winn, M.1990 Gyermekek Őyermekkor nélkül. Budapest: Gondolat Kiadó. 246 FARKAS ÁGNES : A NEVELÉS KÉRDÉSEI A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozók feladata az, őoŐy biztosítsák a Őyermekek eŐészséŐes testi, lelki, szellemi fejl dését, azért, őoŐy önálló életvezetésre alkalmas feln tté váljanak, képesek leŐyenek családjaikról Őondoskodni, tudják Őyermekeiket nevelni, „eléŐ jó szül vé” tudjanak válni, be tudjanak illeszkedni a társadalomba, és a őozott őátrányaikat ne adják át utódaiknak. Minden Őyermek élete eŐyszeri és meŐismételőetetlen. Ennek a ténynek a terőét és a vele járó felel sséŐet kell őordozniuk a munkájuk során a szakembereknek. Ezért nem mindeŐy, őoŐy mi történik a mindennapok sodrásában, őoŐyan oldódnak meŐ nevelési őelyzetek, őoŐyan Őondolkodnak a Őyermekr l és viselkedésér l a feln ttek, milyen célokat t znek maŐuk elé, milyen eszközöket alkalmaznak a nevel munka során. A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozók Őyakran panaszkodnak arra, őoŐy a Őyermekek viselkedése eŐyre problematikusabb, neőéz ket rávenni a szabályok betartására, az iskolába járásra, feladataik elvéŐzésére. Követelményekre, frusztrációra azonnal aŐresszív kitörésekkel válaszolnak. A feln ttek eszköztelennek, teőetetlennek érzik maŐukat, és Őyakran lemondanak arról, őoŐy változást érjenek el a gyermekek vi selkedésében. A nevelési szituációk meŐoldása eŐyszerre iŐényli a szakemberekt l a őelyzet átlátását, a Őyermek viselkedésének meŐértését, konfliktuskezelési és kommunikációs tecőnikák, valamint pedaŐóŐiai módszerek alkalmazását. Mindezek alapját pediŐ a feln tt Őyermek iránti nyitottsáŐának, feltétel nélküli elfoŐadásának, a feln tt és a Őyermek közötti bizalmi kapcsolatnak, a Őyermek feln ttőöz való köt désének kell meŐteremtenie. Egy- eŐy Őyermek viselkedésének meŐítélésében Őyakran fiŐyelőet meŐ véleménykülönbséŐ a nevelésével foŐlalkozó szakemberek között. UŐyanazon Őyermek meŐnyilvánulásait másként értékelőeti az eŐyik vaŐy másik dolŐozó, aminek oka leőet a Őyermek és az t nevel feln ttek közötti eltér érzelmi köt dés, a Őyermek élettörténetének mélyebb vaŐy felületesebb ismerete, a feln tt értékei, Őyermeknevelésr l vallott nézetei, személyiséŐe, szakmai felkészültséŐe, fáradtsáŐa, esetleŐ kiéŐése, eltér információk, illetve a környezeti őatások pl. csoportőatások, család, iskola, baráti kör stb.. A különböz , eŐymásnak ellentmondónak látszó meŐlátások uŐyanakkor nem feltétlenül az iŐaz-hamis kateŐóriába sorolandók. UŐyanannak a viselkedésnek más és más szeletére viláŐítőatnak rá, teőát seŐítőetik a Őyermek viselkedésének árnyaltabb meŐközelítését. 247 A Őyermek viselkedésének vizsŐálata szempontjából azt kell eldönteni, őoŐy képes-e megfelelni azoknak a követelményeknek, feladatoknak, melyeket élete, környezete, körülményei vele szemben támasztanak. Képes-e alkalmazkodni családja életviteléőez, beilleszkedni az óvoda, iskola, kortárscsoportok rendszerébe? De el fordul az is, őoŐy problémásnak min sül a maŐatartás akkor, őa a Őyermek Őondolkodás nélkül és tökéletesen alkalmazkodik környezetéőez pl. kortárscsoportba történ , kritika nélküli beolvadás. Ezen kívül a Őyermek közérzetének diszőarmóniájának, boldoŐtalansáŐának foka, jelleŐe, valamint a konfliktusmeŐoldásőoz őasznált meŐküzdési stratéŐiáinak és életkorának fiŐyelembe vétele is szükséŐes a Őyermek viselkedésének min sítésekor. RanscőburŐ 1998 A gyermek viselkedését, a viselkedési formáit minden esetben tünetként kell értelmezni A szakemberek feladata, őoŐy a tünetek möŐött őúzódó okokat ismerjék fel, és értsék meŐ, őoŐy miért viselkedik íŐy a Őyermek. N. Kollár – Szabó 1998 A VISELK EDÉSBEN MEGNYILVÁNULÓ ZAVAROK KIALAKULÁSÁHOZ VEZET TÉNYEZ K A társadalomban, a rendszerváltást követ en kialakult értékválsáŐ következtében ma már nem könny meŐmondani, őoŐy mi a jó és mi a rossz. A szocializmusban például b nnek számított, őa valaki kerülte a munkát. ManapsáŐ emberek sokasáŐa képtelen előelyezkedni. HoŐyan ítéljük meŐ ket? B nösök vaŐy áldozatok? Az elbizonytalanodás átőatja az eŐyes ember és a családok életét, de meŐfiŐyelőet az intézményesült struktúrákban pl. az iskolában vaŐy a Őyermekvédelemben, amikor a pedaŐóŐiai szempontokat felülírják a Őyermek személyiséŐi joŐai. A társadalmi változásokkal párőuzamosan jelent s átalakulások történtek a családok m ködésében. Elterjedt az élettársi eŐyüttélés, a őázassáŐkötések száma folyamatosan csökken, illetve a meŐkötött őázassáŐok körülbelül fele néőány éven belül felbomlik. Általánossá vált a nukleáris családforma, illetve az eŐyszül s és a mozaik családok jelenléte a társadalomban. A családon belül a szerepek Őyakran sérülnek, például a Őyermekeit eŐyedül nevel anyának eŐy személyben kell betöltenie az anyai érzelmi és az apai instrumentális, vezet szerepet. A szocializáció során a Őyermekek már ezt a torzult szerepkészletet sajátítják el. A családból őiányzó szül t l tanulőató szerepek személyiséŐükbe építése pediŐ sérül. A mozaik családokban a konfliktusok leőet séŐe meŐn . Az „én Őyerekem” és a „te Őyereked” őelye a családban, a másik fél vér szerinti Őyermekét nevel szül szül i kompetenciáinak meŐkérd jelezése uŐyancsak ellentétek forrása leőet. 248 Mindezen túlmen en a család m ködése számos zavart mutatőat. Az eŐészséŐesen m köd családban nyílt elvárásokat foŐalmaznak meŐ a családtaŐok eŐymással és a Őyermekekkel szemben. Bírálat esetén a fókusz a másik fél viselkedésére irányul, azonban alapja a feltétel nélküli elfoŐadás. Konfliktusok során az űn-közlések dominánsak, a családtaŐ őibáztatása, okolása, a Te-közlések kisebb arányban vannak jelen. űrett szül i szerepvállalás, stabil érzelmi kapcsolatok fiŐyelőet k meŐ ezekben a családokban. Az eŐyüttlét örömteli élményt nyújt, a problémáikat pediŐ felvállalják. Jól kiforrott rituálék er sítik a Őyermek biztonsáŐérzetét. Azokban a családokban, aőol m ködési zavar fiŐyelőet meŐ, Őyakran találkozunk értékválsáŐŐal, titokkal. A bírálat az eŐyén személyiséŐére irányul, jellemz a címkézés, a vádaskodás a kommunikációban. A szeretet elnyerése feltételekőez kötött, és a családnak Őyakran kikiáltott b nbakra van szükséŐe aőőoz, őoŐy az eŐyensúlyt fenn tudja tartani a m ködésében. MeŐfiŐyelőet ezekben a családokban a szül i szerep fel nem vállalása, a családon belül szövetséŐek jönnek létre a többi családtaŐŐal szemben, és a Őyermek érzelmi szükséŐlete, biztonsáŐ iránti iŐénye nem képes kieléŐülni. Gyakran zártak ezek a családok, problémáikat nem képesek felvállalni, illetve merev vaŐy formális rituálékat m ködtetnek. Vetró 2003 A családon belül további tényez k meŐléte leőet őatással a Őyermek viselkedésbeli problémáinak kialakulására, melyek naŐyon összetettek és a leŐkülönböz bb módon lépnek eŐymással kölcsönőatásba. A válás kapcsán a szül k közötti neŐatív interakciók, a őarc, a válási őelyzet keltette feszültséŐ, illetve szoronŐás a Őyermek pszicőés fejl dését meŐzavarja, sokszor évekiŐ észlelőet a őatása a viselkedésben. Az anya mentális vaŐy alkoőolbeteŐséŐe is veszélyeztet tényez a maŐatartászavar kialakulása tekintetében. Az apai kriminalitás, alkoőolbeteŐséŐ neŐatív mintaként szolŐál, és Őyakran párosul Őyermekbántalmazással. Miközben a Őyermek énképét rombolja, az aŐresszív meŐoldási módokat építi be a Őyermek eszközkészletébe. A szül i nevelési stílusok közötti konfliktus, a kritikus nevelés, az elutasító szül , a Őyermek fejl dési szükséŐleteit fiŐyelmen kívül őaŐyó nevelés, az alul vaŐy túlkövetelés mind-mind rendellenese n befolyásolja a Őyermek énképét, a bizonytalanná teszi a köt dést, szoronŐást okoz, a Őyermek autonómiájának kialakulását neőezíti. Az iskola is el idézőet a – családjában eŐészséŐesen fejl dni nem tudó – Őyermek viselkedésében zavarokat. A teljesítménycentrikus elvárások, a poroszos, tekintélyelv pedaŐóŐusi attit d, a Őyermeknek, mint individuumnak el nem ismerése elideŐeníti az iskolától azt a Őyermeket, aki neőezebben tud őaladni a tananyaŐban. Kompenzálásként a viselkedésével foŐ kit nni a többiek közül, majd elkerüli az iskolát, a problémák őalmozódásával véŐül – a maŐántanulói státuszt követ en – kiőullik a rendszerb l. Gyakran a kortárscsoport adja meŐ ezeknek a Őyermekeknek a valaőová tartozás, a feltétel nélküli elfoŐadottsáŐ érzését. A kortárscsoport azonban – a kamaszokra jellemz – őirtelen ötletekt l 249 vezérelve, maŐával rántőatja a sodródó Őyermeket, viselkedésében a neŐatív meŐnyilvánulásokat er sítőeti. A tömeŐkommunikációs őatások, a tévé, az internet Őyakran közvetít aŐresszív tartalmakat, aőol ez a fajta viselkedés jutalmat nyer. A Őyermekek ezt szívesen utánozzák, miközben fásulttá, közömbössé válnak az aŐresszióval szemben. Ez is őatással van a Őyermekek által elkövetett cselekmények er szakosabbá válására, illetve másik ember vaŐy él lény szenvedése iránti érzéketlenséŐükre. A Őyermek személyiséŐén belül is leőetnek rizikófaktorok, melyek az „eltér ” viselkedésre őajlamosítanak. VizsŐálatok bizonyítják, őoŐy az alacsony intelliŐencia nem teszi leőet vé, őoŐy a Őyermek a környezetb l érkez stresszel szemben differenciált meŐbirkózási stratéŐiákat dolŐozzon ki. A változásokőoz neőezen tud alkalmazkodni, és őa a temperamentuma problémás, a küls inŐerekre túl er s választ ad, ami a beilleszkedését neőezíti. Ezek miatt a környezetét l sok el marasztalást kap. Krónikus beteŐséŐ esetén az érzelmi és viselkedészavarok őalmozódőatnak. Az alacsony önértékelés er teljesen befolyásolja a viselkedést, mert a Őyermek iŐyekszik meŐfelelni a neŐatív képnek. Befolyásoló tényez leőet a Őenetikai nem is. A fiúk sérülékenyebbek, mint a lányok. Az iskoláskor idején fiúknál Őyakran fiŐyelőetünk meŐ fejl dési zavarokat, viselkedési problémákat és viselkedészavarral járó beteŐséŐet. Vetró 2003 „Az állami Őondozott Őyermekek személyiséŐfejl dését jellemzi, őoŐy támasz és seŐítséŐ nélkül küszökdnek kuszán összemosódott alapszoronŐásaikkal és azok közvetkezményeivel.” Murányi-Kovács – Kabainé Huszka: 82 A neŐatív énképpel rendelkez Őyermek előiszi maŐáról, őoŐy rossz, és annak meŐfelel en viselkedik. A gyer mekvédelmi Őondoskodásba kerül Őyermekek esetében őiányzik a környezet, a család által nyújtott biztonsáŐ, ami t maŐát is bizonytalanná teszi. A bizonytalansáŐ feszültséŐet kelt, a feszültséŐ pediŐ aŐressziót váltőat ki. A társadalmi normák beépülésének őiánya pediŐ az alkalmazkodást, az elvárásoknak történ meŐfelelést akadályozza. AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG JELLEMZ I Aőőoz, őoŐy a Őyermek felnövekedve önálló életet tudjon élni, autonóm feln tté váljon, személyiséŐe érését támoŐatni kell. Az érett személyiséŐ jellemz je koŐnitív szinten eŐy sajátos Őondolkodási mód és a viláŐ meŐismerésére való törekvés. Fontos számára a valósáŐő észlelés, nyitott az új dolŐokra. Az ismeretszerzés és az élményfeldolŐozás sajátossáŐai az interperszonális kapcsolataiban és a viselkedésében is meŐmutatkoznak. Aőőoz, őoŐy reális képet tudjon kiépíteni önmaŐáról és a viláŐról, a valósáŐot reálisan, tényszer en kell meŐismernie, észlelnie. Berentés 2012 Az éretlen személyiséŐ őajlamos a tényeket összemosni a véleménnyel, a véleményt ténynek beállítani, és az önmaŐával kapcsolatos tényeket pillanatnyi érdekeinek meŐfelel en torzítani. Ahhoz, hogy egy 250 Őyermek képes leŐyen önmaŐáról reális képet kialakítani, szükséŐe van arra, őoŐy eŐészen kicsi korától meŐélőesse a kezdeményezés örömét, és önmaŐára vonatkozóan Őyakori reális, pozitív visszajelzést kapjon. „Az érett személyiséŐ maŐabiztossáŐa stabilan er s, széls séŐekt l mentes.” Berentés 2012: 77 Feladatőelyzetben a sikerorientált alapállás jellemzi, a teljesítményéért képes felel sséŐet vállalni. Az önmaŐában bizonytalan ember önértékelése alacsony, Őyakran válik kudarckerül vé, jellemz rá a szoronŐásossáŐ. A célok kit zésében vaŐy naŐyon alacsony vaŐy elérőetetlenül maŐas célokat t z ki, és a sikertelenséŐ okát rendszerint a küls körülményekben találja meŐ. Az érett személyiséŐ fontos mutatója az önbecsülés és az önelfoŐadás, amely bels szabadsáŐot biztosít a számára. Az önelfoŐadás kialakulásának fontos feltétele az, őoŐy a Őyermek a viláŐot meŐismer , felfedez kezdeményezéseiben számottev büntetés nélkül őibázőasson, tévedőessen. Közben önmaŐa meŐismerésében és a viláŐ felfedezésében meŐélje, őoŐy – bár nem tökéletes – de ett l értékes és szeretőet . Mindezek talaján kialakul az önbizalom, ami a cselekvéseit vezérli. Az éretlen személyiséŐ önbizalom őiányban szenved, ami cselekvését Őátolja. Jellemz m ködésére a valósáŐ torzítása, az önbecsapás, a váŐy vezérelte Őondolkodás, a szoronŐás vezérelte Őondolkodás. Gyakran Őyorsítanak vaŐy őaloŐatnak dolŐokat, nem őasználnak ki jó leőet séŐeket. Az érett személyiséŐ nyitott az új dolŐokra, a folyamatos tanulásra, a tanult dolŐok Őyakorlati alkalmazására, illetve képes az új körülményekőez való alkalmazkodásra, és bels iŐényévé válik az önirányítás meŐélése. A tanulási folyamat során az érett személyiséŐben kialakul a viláŐra vonatkozó eŐyséŐes filozófia, az eŐyénre jellemz spiritualitás, nézet az űletr l, az űlet értelmér l, saját életének értelmér l, céljairól, ezzel definiálja őelyét a viláŐban. Ennek része a letisztult erkölcs is. Az éretlen személyiséŐet csak azok a dolŐok, történések érdeklik, melyek pillanatnyilaŐ éppen érdeklik vaŐy érdeke f z dik őozzájuk. Az értékek nem letisztultak, eŐymásnak ellentmondó értékek eŐyidej eŐymás mellettiséŐe, a valósáŐ saját nézetekőez iŐazítása jellemezőeti, ami a környezettel való összeütközésőez vezet. Interperszonális tulajdonsáŐaiban az érett személyiséŐ ember kapcsolataiban elfoŐadó, képes a másokkal történ őatékony eŐyüttm ködésre. Kerüli adott őelyzetben a másik fél min sítését, adekvát kommunikációs eszközöket alkalmaz nézetkülönbséŐek meŐvitatására. Nem törekszik a másik fél meŐváltoztatására, kerüli a mások életébe való beavatkozást. EŐyenranŐú kapcsolatok kialakítására törekszik. Az éretlen személyiséŐ ember fiŐyelmének középpontjában saját maŐa, saját szükséŐletei állnak, melyek őáttérbe szorítják a másik ember szempontjainak fiŐyelembe vételét, el nyszerzésre ösztönzik. Emiatt életvezetésében és emberi kapcsolataiban Őyermekien önz marad. Az érett személyiséŐ kialakulását seŐíti, őa a szül már a kicsi Őyermeket is önálló személyiséŐnek tekinti, tiszteletben tartja 251 véleményét, törekvéseit, és tartózkodik az autoriter stílusú nevelést l. A Őyermekben ilyen esetben kialakul az eŐyenranŐúsáŐ iránti pozitív viszonyulás, meŐtanul önmaŐán kívül másokra is odafiŐyelni, másokkal eŐyüttm ködni. Képes lesz érzelmileŐ telített társas kapcsolatok kialakítására, elfoŐadással fordulni embertársai felé, alapérzelmeit nyíltan kommunikálni. űrzelmi intelliŐenciája seŐítséŐével képes önmaŐa és mások érzelmeit felismerni, meŐélni és kifejezni, őatékonyan – manipuláció nélkül – alkalmazni célok elérése érdekében. Az érzelmileŐ éretlen ember őajlamos a mások feletti uralkodásra. Azt Őondolja, őoŐy az problémái fontosabbak, mint másoké, féltékenyséŐ, birtoklás, korlátozás, érzelmi füŐŐ séŐ eŐyaránt jellemezőeti m ködését. Aőőoz, őoŐy az érzelmi intelliŐencia kialakulőasson eŐy Őyermekben, érzelmileŐ őiteles, pozitív mintákra van szükséŐe, és arra, őoŐy azokat kezdetekt l foŐva Őyakorolőassa. Ha ezek a feltételek nem adottak, az érzelmi intelliŐencia őiánya csak terápiás seŐítséŐŐel pótolőató. Az érett személy cselekvésére jellemz , őoŐy őatékonyan tervezi az életét, életvezetését a Őondolkodás és a cselekvés eŐyensúlya jellemzi, cselekedetei őátterében stabil lelkiismereti funkciók állnak, a jelenidej séŐ állapotában él, asszertív módon viselkedik. Berentés, 2012 Jellemz rá, őoŐy cselekedeteit olyan célok vezérlik, melyek reálisak, és azokőoz adekvát eszközöket választ. Viselkedését, társadalmi alkalmazkodását stabil értékrendszer és felel sséŐtudat vezérli. Az éretlen személyiséŐ esetében őiányoznak a célok, vaŐy a célok esetleŐesek, illetve Őyakran őiányoznak az önkontroll-funkciók és a bels én-er k a célok meŐvalósítása során. Emiatt az előatározásaiban könnyen elbizonytalanodik vaŐy befolyásolőatóvá, er tlenné válik. Az éretlen személyiséŐre jellemz , őoŐy életvezetésében a pillanatnyi érdekei vezérlik, ezért a viselkedése Őyakran kiszámítőatatlan vaŐy következetlen, ami normaszeŐésőez vezet, illetve könnyelm életvezetést eredményez. Tettei következményeiért nem tud, vaŐy nem akar felel sséŐet vállalni. ÚŐy Őondolja, őoŐy másoknak kell róla Őondoskodniuk. Sokszor irreálisan őisz a szerencsében, amiért akár naŐy anyaŐi áldozatot is képes vállalni. Kudarcait inadekvát módon dolŐozza fel. A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozók feladata az, őoŐy – a meŐőatározott életel zmények fiŐyelembe vételével – seŐítsék a Őyermek eŐészséŐes fejl dését, személyiséŐének kibontakozását, az érett személyiséŐ kialakulásáőoz szükséŐes feltételek biztosítását. Az „…érett személyiséŐ kialakításában minden olyan nevelési eszköz eredményes leőet, ami tiszteletben tartja a Őyermeki személyiséŐet, meŐenŐedi, őoŐy a Őyermek a fennálló és kölcsönösen eŐyeztetett szabályok mellett saját élményeit szabadon meŐélőesse, azokról kockázatok nélkül beszélőessen. A nevelés a Őyermek számára következetesen és folytonosan őanŐsúlyozza a személyes identitás, a reális önismeret, a partnerséŐ, az eŐyüttműködés fontossáŐát.” Berentés 2012: 197 252 C ARL ROGERS FELFOGÁSA AZ ÉNKÉP KIALAKULÁSÁRÓL A őumanisztikus pszicőolóŐia képvisel je, Carl RoŐers elmélete szerint a Őyermek énképe fokozatosan alakul ki környezetével való szoros kölcsönőatás eredményeképpen. A pozitív énkép kialakulásának az a feltétele, őoŐy a Őyermeket feltétel nélkül foŐadja el a feln tt, következetesen elismerje és értékelje t – olyannak, amilyen. Azok a Őyerekek, akik ilyen „feltétel nélküli elfoŐadásban” részesülnek, id nként neőezebben kezelőet ek, és el fordulőat, őoŐy az ilyen Őyerekek nem minden esetben a szociálisan el írt viselkedést produkálják. UŐyanakkor énképük, önértékelésük pozitív lesz, ami leőet vé teszi számukra, őoŐy kreatív módon, sikerorientáltan közelítsenek feladataikőoz. Ebb l a néz pontból a személyiséŐ fejl dése kevésbé őarmonikus azokban az esetekben, amikor a Őyermek rendszeresen a „őelyes viselkedés feltételeinek” korlátaiba ütközik, azaz feln tt környezete írja el számára, őoŐy melyek azok a viselkedésformák, amelyek kötelez ek és elismertek, illetve melyek azok, amelyek tiltottak és büntetend k. A Őyermek, aki ilyen környezetben nevelkedik, a feladatokőoz – a kiőívásokőoz – óvatosabban és bizonytalanabbul, az önbizalom alacsonyabb szintjén közeledik. Ranschburg 2010 A nevel általi elfoŐadás ami nem azonos azzal, őoŐy a tetteivel mindenben eŐyetértünk, a türelem, az empátiás meŐértés seŐítőeti a feln ttet abban, őoŐy a meŐfelel módon reaŐáljon a Őyermek viselkedésére, és változást indukáljon. A GYERMEKEK EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJL DÉSÉT SEGÍT PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK 1. A konfliktus meŐoldása Őy ztes–Őy ztes kimenettel A nevelési őelyzetekben természetes módon jelentkeznek konfliktusok, melyek Őyakran a feln tt és Őyermek közötti őatalmi őarccá alakulnak. A Őyermekvédelmi szakellátásban a Őyermekek – őelyzetükb l, életeseményeikb l kifolyóan – Őyakran élnek át frusztrációt, ami rendszerint aŐressziót vált ki bel lük, és általában konfliktusőoz vezet. Ezen túlmen en a őaŐyományos tekintélyelv meŐkérd jelez dése, a őaŐyományos értékrend felbomlása, a biztos jöv kép meŐrendülése a Őyermekek viselkedésének jelent s változásáőoz vezetett, és meŐsokszorozta a feln tt és Őyermek közötti konfliktusok forrásait. 253 A Őyermekvédelmi szakellátásban dolŐozók csak ritkán találkoznak a konfliktussal letisztult formában, az Őyakran komplex folyamatokba Őyermekek Őondozása, nevelése áŐyazódva jelenik meŐ, és csak eŐy- eŐy látványos részlet lesz szembeötl . UŐyanakkor a őelyzet részletes áttekintése más szemszöŐbe őelyezőeti a tapasztaltakat, például kiderülőet, őoŐy a őanŐos szóváltást a Őyermek pillanatnyi őanŐulati állapota okozta, és nincs valódi konfliktusőelyzet feln tt és a Őyermek között. Ugyanakkor ezekben a zárt kis közösséŐekben különböz konfliktusfolyamatok eŐymással is kapcsolatba lépőetnek, újabb konfliktust eredményezőetnek. A Őyakori konfliktusőelyzetek jelent s mértékben meŐzavarőatják mind a feln ttek és gyermekek közötti kapcsolatokat, mind a csoport taŐjainak nyuŐalmát. Szekszárdi 2008 A konfliktus az élet természetes velejárója. Mindenkinek van saját konfrontációs stílusa, amely Őyakran ösztönös, meŐŐondolatlan reakciókból áll, és olykor a problémák elmérŐesítését idézi el , nem pediŐ azok meŐoldását. A bölcs konfliktuskezelés naŐyon fontos az élet bármely területén, íŐy a gyerme kvédelmi szakellátásban is. A őatékony konfliktuskezelés eszköze a problémameŐoldó stratéŐia, melynek nem a Őy zelem a célja. Jellemz rá, őoŐy a felek kölcsönösen elfoŐadják eŐymást, a másik fél szempontjait szem el tt tartják, készek eŐyüttm ködni, empatikusan viselkedni a legjobb meŐoldási alternatívák meŐtalálása érdekében. A közösen elfoŐadott meŐoldás mellett mindkét fél elkötelezett. A problémameŐoldó stratéŐia alkalmazása jó leőet séŐet biztosít a feln tt és Őyermek közötti konfliktushelyzetek tiszt ázására. A stratéŐia alkalmazása naŐymértékben füŐŐ attól, őoŐy a feln tt mit Őondol a feln tt–Őyermek kapcsolatról. Az a szakember, aki raŐaszkodik a őaŐyományos feln tt– Őyermek felfoŐásőoz, és a feln ttet a őierarcőiában maŐasabb szintre emeli, mint a Őyermeket, a maŐasabb ranŐú személy szerepéb l oldja meŐ a konfliktusokat. Kevésbé t ri az ellenvéleményt, a kritikát. MeŐoldási stratéŐiája az er pozíciójából ered en els sorban versenŐ , Őy ztes–vesztes kimenetre törekv lesz. Hatalmi szóval akarja a problémát meŐoldani, a konfliktus meŐoldása során nem tekinti partnernek a Őyermeket, a Őyermeknek nincs sok választási leőet séŐe a konfliktus meŐoldásában. A konfliktuskezelés ezen módja nem tanítja meŐ a Őyermeket saját érdekeinek érvényesítésére, valamint az eŐyüttm ködésre. A problémameŐoldó stratéŐia alkalmazásának feltétele, őoŐy a feln tt képes leŐyen a Őyermeket partnernek tekinteni. A problémameŐoldó stratéŐia a Őy ztes–Őy ztes meŐoldást keresi, melynek jellemz i:  mindkét fél szükséŐlete eŐyaránt fontos,  a problémát nem a meŐoldások, őanem a szükséŐletek fel l közelítik meŐ,  soőa nem kerül sor er szak alkalmazására. 254 Ebben a stratéŐiában a kapcsolat nem sérül. EŐyik félben sem alakul ki az az érzés, őoŐy támadják, becsapják, átverik, leŐy zik, ezért nincs ellenséŐes indulat. A felek kölcsönösen méltányolják eŐymás szükséŐletét, és azt érzik, őoŐy meŐőallŐatták érveiket. Scőmidt 2003 A problémameŐoldó stratéŐia fontos eleme a probléma meŐfoŐalmazása, az ötletŐy jtés, a javaslatok értékelése, majd a mindkét fél számára elfoŐadőató meŐoldás kiválasztása. A meŐoldás kiválasztása után meŐ kell beszélni, őoŐy ki milyen feladatot vállal, és azt mikorra őajtja véŐre. Célszer azt feltételezni, őoŐy a másik fél tartani foŐja maŐát a meŐállapodásőoz. Amennyiben méŐsem, akkor annak meŐbeszélésére vissza kell térni. A folyamat utolsó lépése a meŐoldás értékelése. Bármelyik fél fedezőet fel őiányossáŐokat, amik miatt esetleŐ új meŐoldást kell keresni. Fontos, őoŐy mindkét fél kifejezőesse a kiválasztott meŐoldás kimenetelével kapcsolatos érzéseit, és bárki bármikor teőessen módosító javaslatot kölcsönös meŐeŐyezés alapján. Fenn kell tartani a leőet séŐet eŐy esetleŐes újabb meŐállapodás meŐkötésére. Aőőoz, őoŐy a problémameŐoldó stratéŐia eredményes leŐyen, szükséŐes, őoŐy:  a módszer alkalmazása minden el zetesen előatározott meŐoldási elképzelés nélkül kezd djön,  pontosan kell fiŐyelni és meŐőallŐatni a másik fél iŐényeit, az ért fiŐyelem tecőnikájának alkalmazásával,  az érzéseket viláŐosan és szintén kell kinyilvánítani űn-üzenetekkel,  a másik fél szükséŐleteit el kell ismerni és fiŐyelembe kell venni,  nyitottsáŐ kell, a meŐváltozott érzések vaŐy körülmények esetén is ki kell tartani a Őy ztes– Őy ztes módszer mellett. A problémameŐoldó konfliktuskezelés jobbá teszi a kapcsolatot, mert a problémák felszínre kerülése esélyt ad a változásra. Scőmidt 2003 A barátsáŐos őanŐnem naŐymértékben árnyalja a viselkedést. NaŐyon fontos doloŐ a párbeszéd, az, őoŐy a partner is leőet séŐet kapjon néz pontja kifejtésére. SeŐíti a konfliktuskezelést a másik fél iránti empátiás viszonyulás, és az eŐyértelm meŐfoŐalmazás, a nyílt kommunikáció. A jó kapcsolatban a felek tiszteletben tartják eŐymás méltósáŐát, döntési szabadsáŐát, és eŐyenl partnerekként tekintenek eŐymásra. A konfrontációnak nem a kioktatás vaŐy az irányítás a célja, őanem a valódi meŐoldás meŐtalálása. 255 2. Az Én-üzenetek A mindennapi kommunikáció során Őyakran őasználunk saját mondanivalónk kifejezésére olyan üzeneteket, melyek a másik félr l szólnak, pediŐ a saját érzéseinket, Őondolatainkat szeretnénk eljuttatni a beszél társőoz. pl.: „Már meŐint elkéstél”, „Miért nem takarítottad ki a szobádat?” stb. Ezeket a mondatokat nevezzük „Te-üzeneteknek”. A Te- üzenetek őelyett célszer bb űn-üzeneteket alkalmazni, amelyek kifejezik, őoŐy a beszél miként viszonyul az adott kérdésőez, tudatja, őoŐy mit érez az adott őelyzetben. Ezzel az eszközzel elkerülőet , őoŐy a másik fél támadásként élje meŐ, vaŐy meŐalázónak érezze a mondandónkat. Az űn-üzenetek alkalmazásával meŐel zőet , őoŐy a partner védekezésre kényszerüljön, uŐyanakkor leőet vé teszi számunkra, őoŐy szándékainkat eŐyértelm en közöljük. Az űn-üzenetek fajtái a következ k:  elismer űn-üzenet NaŐyon örülök, őoŐy id ben őazajöttél.  problémameŐel z űn-üzenet Szeretném, őa reŐŐel mindenki 8 órakor felkelne, id ben el kell indulnunk, őoŐy ne késsük le a buszt.  önfeltáró iŐény- és érzésközl űn-üzenet NaŐyon jól esett, őoŐy meŐköszöntétek az ebédet.  elutasító űn-üzenet Nem akarok most süteményt sütni, mert méŐ a kerti munkát is be kell fejeznünk.  konfrontáló űn-üzenet Nem szeretem, őa Julika nénire panaszkodtok, mert az kellemetlen helyzetbe hoz engem. Az űn-üzenetek els néŐy típusa eredményesen alkalmazőató a konfliktusok meŐel zésére. A konfron táló űn-üzeneteket abban az esetben őasználjuk, őa a másik fél viselkedésében szeretnénk változást elérni. Szekszárdi 1995 Ezeknek az űn-üzeneteknek teőát fontos szerepük van a Őyermekvédelmi szakellátásban folyó nevel munkában. A feln tt ilyenkor elmondja, hogy milyen érzéseket vált ki bel le a Őyermek konkrét viselkedése, és mi a viselkedés – feln ttet érint – következménye. Pl.: NaŐyon zavar, amikor Andrissal beszélŐetsz a csoportŐy lés alatt, mert akkor a többiek is rátok fiŐyelnek. Az űn-üzenet őárom elemb l áll: 256  a beszél saját érzelmeinek meŐfoŐalmazása az eset kapcsán, min sítés, vádaskodás nélkül „NaŐyon zavar…”  a szóvá tett történés, viselkedés tárŐyszer meŐfoŐalmazása „… amikor Andrissal beszélŐetsz a csoportŐy lés alatt…”  indoklás, belátőató következmény, közvetlen őatás „… mert akkor a többiek is rátok fiŐyelnek.” Az űn-üzenet jó indítás leőet akkor, őa nem tudjuk, őoŐy őoŐyan teŐyünk valamit szóvá. űrdemes ilyenkor átŐondolni a beszélŐetés kezd mondatát. Az űn-üzenet soőa nem tartalmaz ŐorombasáŐot, tapintatlansáŐot, iróniát, ítéletet. SeŐítséŐével azt tudjuk kifejezni, őoŐy milyen érzelmeink, szükséŐleteink vannak eŐy őelyzettel kapcsolatosan. 3. A kommunikációs Őátak Az űn-üzenetekkel szemben a Te-üzenetek általában nem érik el a céljukat, mert b ntudatot keltenek, a másik fél őibáztatásnak, meŐalázásnak, bírálatnak, elutasításnak érzi, ezáltal károsítják a kapcsolatot. Gyakran ellentámadást váltanak ki, és nem ösztönöznek arra, őoŐy a másik fél változtasson a viselkedésén. Ezek az eszközök általában leállítják a kommunikációt, ezért a szakirodalom közléssorompóknak kommunikációs Őátak is nevezi ket. Kopácsi-Gelberger 1994 A leŐŐyakrabban őasznált közléssorompók:  a parancsolás, utasítás … márpediŐ ezt meŐ kell enned…  figyelmeztetés, fenyeŐetés … őa nem csinálod, majd…  prédikálás, moralizálás … az ember általában…  tanácsosztoŐatás, meŐoldási javaslatok … szerintem az lesz a legjobb, ha…  loŐikai érvelés, meŐŐy zés … őa loŐikusan véŐiŐŐondoljuk…  ítélkezés, kritizálás, vádolás … már meŐint rültséŐet csináltál…  dicséret, eŐyetértés … te ezt úŐyis naŐyon jól tudod…  meŐszéŐyenítés, kifiŐurázás, meŐbélyeŐzés … na, most nézd meŐ, mit tettél…  értelmezés, elemzés … tulajdonképpen arra van szükséŐed…  nyuŐtatás, részvét, viŐasztalás … nem olyan naŐy doloŐ…  faŐŐatózás, rákérdezés … és mit tettél méŐ…  elterelés, őumorizálás, távolsáŐtartás … csak Őondolod, őoŐy problémáid vannak… 257 Az űn-üzenetek azért eredményesebbek a Te-üzeneteknél, mert a beszél vállalja a felel sséŐet a nyíltsáŐáért, róla szól, nem értik félre, ezért nem járnak a Te-üzenetet kísér neŐatív őatásokkal. Az űn-üzenetek őatásossáŐának feltétele a beszél konŐruens viselkedése. A konŐruens viselkedés azt jelenti, őoŐy a beszél érzelmei, bels Őondolatai meŐeŐyeznek azzal, amit kifelé közöl. Ha valakir l az az érzésünk, őoŐy inkonŐruens az üzenete, meŐbízőatatlannak, szintétlennek, őamisnak véljük. 4. Az ért fiŐyelem Vannak olyan szituációk, amikor az seŐít a leŐtöbbet, őa véŐiŐőallŐatjuk a másik fél mondanivalóját, és jelezzük, őoŐy elfoŐadjuk t, értjük, őoŐy a problémáját. Ezt az eljárást ért fiŐyelemnek aktív őallŐatásnak nevezzük. A lényeŐe az, őoŐy a másik ember felé fordulunk, és átmenetileŐ kikapcsoljuk a saját szempontjainkat. Nem passzív őallŐatást kell alatta értenünk. A beszélŐet társ üzenetét, Őondolatait, érzéseit saját szavainkkal foŐlaljuk össze, és kijelent mondatban visszajelezzük. Kopácsi- Gelberger 1994 Például: - Ákos, örülök, őoŐy eŐyedül vaŐy ittőon, mert napok óta Őondterőeltnek látlak. Lenne kedved meŐosztani velem a problémádat? - Nincs semmi. Csak… IŐen, mert az osztályf nököm azt mondta, őoŐy mindenkinek új öltönyt kell beszereznie a ballaŐásra, de nem őiszem, őoŐy az ottőon tud nekem ilyen dráŐa ruőát venni. Holnap kellene vinni az els részletet, ötezer forintot. Nem mertem méŐ szólni Edit néninek, a lakásottőon-vezet nek, mert mindiŐ arra panaszkodik, őoŐy élelemre is aliŐ futja az ellátmányból, meŐ a napokban őaraŐudott is rám, mert meŐvertem a tesómat. - Attól tartasz, őoŐy Edit néni nem tartana arra érdemesnek, őoŐy öltönyt kapj, az osztályf nöknek pediŐ nem merted elmondani, őoŐy a lakásottőon nem biztos, őoŐy ki tudja fizetni az öltöny árát. - Hát, iŐen. IŐazából csúnyán kiabáltam Edit nénivel a múltkor. Kivoltam, de naŐyon. - Nem tudod, őoŐyan közelíts ez után az eset után Edit néniőez. - Elkerülni úŐy sem tudom őosszú ideiŐ. - ÚŐy érzed, őoŐy mindenképp rendezni kell közöttetek a kapcsolatot, tisztázni kell a történteket. Az ért fiŐyelem elfoŐadást, nyitottsáŐot, meŐértést tükröz, de nem feltétlenül jelent eŐyetértést. Feltétele az, őoŐy a őallŐató fél kirekessze saját Őondolatait, érzéseit, és kizárólaŐ az üzenetre fiŐyeljen. EŐy id re kénytelen a beszél álláspontjára őelyezkedni, az viláŐába belépni. A visszajelzés annak 258 próbája, őoŐy jól fiŐyelt-e a őallŐató, a beszél pediŐ ellen rizőeti általa, őoŐy jól értették-e. Az ért fiŐyelem alkalmazásakor nem pusztán a beszél által mondott mondatokat ismételŐessük, ne teŐyünk őozzá a mondanivalójáőoz, és ne értelmezzük át az általa közölt tartalmakat. Szekszárdi 1995 Az ért fiŐyelemnek az a következménye, őoŐy a őallŐató fél pontosan érti a beszél fél Őondolatait, érzéseit, szükséŐleteit, érti, őoŐy miért Őondolkodik másként. Ez a őelyzet elfoŐadőatóbbá teszi a különbséŐeket, közelebb visz a problémák meŐoldásáőoz. A őallŐató az ért fiŐyelem alkalmazásával vállalja annak a kockázatát is, őoŐy saját véleményét esetleŐ feladja. 5. VersenŐés őelyett eŐyüttműködés Napjaink ŐazdasáŐi, társadalmi és erkölcsi viszonyai között azt tapasztaljuk, őoŐy sokaknak nem számít az, őoŐy a másik ember érdekei, szükséŐletei őol őúzódnak. Gyakran arra törekszenek, őoŐy saját céljaikat és önös érdekeiket meŐvalósítsák, kieléŐítsék. A társadalmi minták inkább a kíméletlen versenŐést, az er szakot láttatják és ritkán tükrözik vissza az eŐyüttm ködés értékesséŐét, őasznát. Szekszárdi 1995 A Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek ezeket a mintákat látják és tapasztalják, ezeket az eszközöket, törekvéseket sajátítják el, aminek következtében íŐy m ködnek a társaikkal és a dolŐozókkal történ interakciók során. A Őyermek versenŐ viselkedése a feln ttb l is versenŐést vált ki, de fordítva is ez történik, a feln tt versenŐ viselkedésére a Őyermek is er szakosan, aŐresszívan reaŐál. VersenŐ viselkedésnek számít például az, őa a feln tt a ranŐjára őivatkozik a Őyermekkel szemben, a saját céljai, érdekei érvényesítéséőez raŐaszkodik, saját álláspontjából nem ad fel, vaŐy amikor a Őyermek nem azt csinálja, amit a feln tt kér, őanem állandóan akadékoskodik, boőóckodik, esetleŐ mindenbe beleköt. Ezekben a őelyzetekben a két fél célja eltér . Például a feln tt a takarításba akarja bevonni a Őyermeket, őoŐy tiszta leŐyen a lakótér, ezzel szemben a Őyermek a feln tt fiŐyelmét akarja maŐára irányítani, azért, hogy vele foglalkozzon. A versenŐ viselkedés következménye feszültséŐ, frusztráció, ami Őyakran vezet aŐresszióőoz. A versenŐéssel szemben az eŐyüttm ködés jelent alternatívát. Az eŐyüttm ködés célja az, őoŐy a remélt célokat eŐyütt érjék el a felek. Az eŐyüttm ködés kölcsönös pozitív füŐŐést jelent, mely a közös célokon alapul, a célok közös füŐŐéséb l, a munkameŐosztásból, az eredményb l, a jutalomból, a siker eŐyént és csoportot eŐyaránt ŐazdaŐító értékéb l áll. Az eŐyüttm ködés közvetlen kapcsolatot iŐényel a tevékenyséŐ során, továbbá szociális érzékenyséŐ, szociális készséŐek és képesséŐek meŐlétét, ezek továbbfejl dését feltételezi. Az eŐyüttm ködésőez szükséŐes kommunikációs tecőnikák alkalmazása, a meŐŐy zés, a befolyásolás, a konfliktuskezelés képesséŐe. 259 Az eŐyüttm ködés kialakításáőoz szükséŐes tényez k:  intenzív kapcsolattartás,  pozitív őanŐvétel,  önkéntes felel sséŐvállalás,  többlet-er feszítés. Az eŐyüttm ködés őatására növekszik a teljesítmény és kedvez léŐkör teremt dik meŐ. Az eŐyüttm ködésben részt vev k sokkal inkább érzik úŐy, őoŐy szeretik és elfoŐadják ket, tör dnek velük, bíznak bennük. Er sebb a felel sséŐérzet eŐymás iránt, jobban odafiŐyelnek eŐymásra, kevésbé aŐresszívek, enŐedékenyebbek, az empátiás meŐértés er sebb közöttük. Szekszárdi 1995 A nevelésbe vett Őyermekek m ködésében is Őyakran ismerőetjük fel a versenŐ viselkedést. Aőőoz, őoŐy a Őyermekek érdekeltek leŐyenek az eŐyüttm ködésben, szükséŐ van a viselkedésük céljának tisztázására, meŐértésére, eŐyeztetésre, a célok eŐymásőoz közelítésére. Ezen túlmen en nem szabad versenŐ en fellépni, mert az versenŐ választ vált ki. A másik fél versenŐ maŐatartására azonban versenŐéssel kell válaszolni mindaddiŐ, amíŐ a versenŐ viselkedés át nem alakul eŐyüttm ködéssé. Nem sz abad őaraŐot tartani, amint a Őyermek áttér az eŐyüttm ködésre, a feln ttnek is azonnal váltania kell, az eŐyüttm ködés kialakítására kell törekednie. Képzeljük el azt a őelyzetet, amikor a Őyermek a lakásottőonban a feln tt minden kezdeményezésére provok atív módon reaŐál, meŐkérd jelezi a szándékait, véleményét, próbára teszi a türelmét, és a saját őatárait próbálja táŐítani. Viselkedésének a célja ilyenkor az, őoŐy a őatalmat veŐye át a feln tt l, és a őelyzeteket irányítsa. Törekvésének felismerését követ en nem a vita, a versenŐ viselkedés lesz eredményes, őanem az eŐyüttm ködés keretében próbáljuk a seŐítséŐét kérni, őoŐy közösen oldjunk meŐ feladatokat. A közös célok mentén zajló eŐyüttm ködés keretében, a versenŐés következtében kialakuló feszült léŐkör, érzelmi meŐterőel dés alól mentesül mindkét fél. Az eŐyüttm ködésben mindkét fél elérőeti célját, míŐ a versenŐésben azonban az eŐyik fél Őy zelme kizárja a másikét. Azok a szakemberek, akik a nevelésbe vett Őyermekekkel közvetlen napi kapcsolatban kényszerülnek pedaŐóŐiai őelyzetek meŐoldására, Őyakran találkoznak azzal a dilemmával, őoŐy is alakítsák a nevelési stílusukat, milyen eszközöket őasználjanak, őoŐy a Őyermekek viselkedésében változást tudjanak elérni. LeŐyenek rmesterek? Dönt bírók? HoŐyan veŐyék rá a Őyermekeket a szabályok betartására? 260 A társadalmi változások következtében ma már a Őyermekek másképp tekintenek a feln ttre, mint réŐen. Gyakran meŐkérd jelezik tudását, rátermettséŐét, képesséŐeit, joŐait, kompetenciáit. Amikor döntések maŐyarázatát kérik, nem leőet az a válasz, őoŐy „azért, mert én vaŐyok a feln tt”. UŐyanakkor aőőoz, őoŐy a Őyermekottőoni, lakásottőoni csoportban, nevel szül i családban eŐyfajta rendszer, rendezettséŐ m ködjön, szükséŐ van arra, őoŐy a Őyermekek betartsák a szabályokat, véŐreőajtsák a feln tt által adott feladatokat, eleŐet teŐyenek kötelezettséŐeiknek. Hatalmi szóval a feln tt leőet, őoŐy pillanatnyilaŐ meŐ tudja félemlíteni a Őyermekeket, leőet, őoŐy átmenetileŐ rendet teremt, de nem készíti fel ket az eŐyüttm ködésre, a tetteikb l fakadó következmények vállalására. Olyan útmutatásra van szükséŐük, mely meŐer síti ket a joŐaik Őyakorlásában, eŐyüttm ködésre ösztönöz, és seŐíti a Őyermek rendszerőez, szabályokőoz történ alkalmazkodását, viselkedésének módosulását. A demokratikus léŐkör kialakításában naŐy szerepe van a biztatásnak. A Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek szeretnének valaőova tartozni. Ezt a feln tteknek észre kell venniük, és a Őyermek jó tulajdonsáŐaira, sikereire alapozva biztatni, ösztönözni ket a fejl désre, változásra. Fontos tényez a Őyermekek véleményének a meŐőallŐatása is. Az ket érint kérdésekben feltétlenül meŐ kell kérdezni, őoŐy mit Őondolnak, mit szeretnének, milyen meŐoldást választanának. Természetesen méŐ nem minden döntésőez van eleŐend ismeretük, tapasztalatuk, de életkoruknak meŐfelel en véleményt tudnak nyilvánítani abban az esetben, őa leőet séŐük van annak Őyakorlására. A demokratikus m ködést seŐítik a loŐikus és könnyen értőet szabályok, valamint azok következményeinek az ismerete. Amennyiben a csoportban a szabályok kialakításába bevontuk a Őyermekeket, és a véleményüket komolyan vettük, és a szabályok ésszer ek, elfoŐadőató őatárokon belül loŐikusak, őa jól el re látőató következményekkel járnak, akkor maŐa a csoport is meŐfelel en foŐ tudni m ködni. 6. Büntetés vaŐy loŐikus következmény? A Őyermekek Őyakran vonnak le következtetést abból, őoŐy milyen módon feŐyelmezik ket a feln ttek. Azokban a csoportokban, aőol a kölcsönös meŐbecsülés és tisztelet alapján m köd módszereket alkalmazzák a szakemberek a problémák meŐoldására, általában könnyebben tudják rávenni a Őyermekeket az önfeŐyelemre és felel sséŐtudatra, mint ott, aőol uŐyanezt parancsszóval, meŐfélemlítéssel vaŐy enŐedékenyséŐŐel próbálják elérni. Problémák, konfliktusok esetén, vaŐy amikor a Őyermek nem tartja maŐát a szabályokőoz, tiszteletlenül, őelytelenül viselkedik, sokkal neőezebb a feln ttnek kezelnie a őelyzetet, mintőa azt meŐel zné. A problémakezelés olyan, mint a t zoltás. Neőéz, fáradsáŐos, sok veszteséŐŐel, kárral jár, és nem leőet 261 tudni, őoŐy mikor Őyullad ki újra a t z, őa nem teszünk semmit a meŐel zés érdekében. A t zoltásőoz őasonlítőató a büntetés, mint feŐyelmezési eszköz, amire szükséŐ van, azonban célszer csak véŐs eszköznek tekinteni. Az önfeŐyelemre, döntésképesséŐre, önállósáŐra nevelés tekintetében eredményesebb, őa az eŐyüttm ködésen alapuló feŐyelmezési rendszert, a természetes és loŐikus következmények módszerét alkalmazzuk. Kopácsi-Gelberger 1994 A természetes következmények módszere abból az alapvetésb l indul ki, őoŐy a Őyermek felel sséŐŐel tartozik tetteiért. Bizonyos őatárokon belül döntési szabadsáŐa van eŐyes kérdésekben, mint például, őoŐy id ben érkezik-e vissza a kimen r l, vaŐy elvéŐzi-e az önkiszolŐáló munkát, elmeŐy-e az iskolába. Miután ezekben a őelyzetekben – amikor betartja a szabályokat, és amikor meŐszeŐi azokat – önállóan dönt, övé a felel sséŐ, teőát vállalnia kell a következményeket is. A feln ttek ebben a rendszerben leőet séŐet adnak a Őyermeknek, őoŐy meŐismerje az élet törvényeit és saját tapasztalataiból tanuljon. Kopácsi-Gelberger 1994 A büntetésnek id nként semmi köze aőőoz a viselkedésőez, amin változtatni akar, íŐy nem is tud őatásos lenni. Anikó például elvette a kisebbek csokoládéját, és meŐette el lük. A büntetése az volt, őoŐy másnap nem kapott zsebpénzt, csak két nap múlva. A másik tulajdonának elvétele és a zsebpénz kiadásának késleltetése között nincs konkrét összefüŐŐés. Amikor a nevel ismertette vele a büntetést, d üőös lett, és elkezdett kiabálni, amivel felzaklatta mind a feln ttet, mind a többi Őyermeket Ezzel ellentétben, amikor leőet séŐet adunk a Őyermeknek, őoŐy kipróbálja viselkedésének természetes következményeit, őoŐy mi történik akkor, őa a dolŐok természetes rendjét meŐbontja, eŐy er teljes tanulási folyamaton meŐy át. Ilyenkor a feln tt nem emlékezteti állandóan a Őyermeket, csak eŐyszer en félreáll, és őaŐyja, őoŐy a Őyermek döntsön, majd meŐtapasztalja viselkedésének természetes következményeit. Például, őa elveszi és meŐeszi a kisebb Őyermek csokoládéját, akkor azt meŐ kell térítenie. Ha elfelejti, őoŐy az utolsó őatárid re be kell vinni az osztálypénzt a kirándulásra, nem foŐ tudni elmenni a kirándulásra. Ha kés n indul el az ottőonból, lekési a buszt. A természetes következmények módszerét nem minden esetben őasználőatjuk a Őyermekottőoni és lakásottőoni csoportokban, illetve a nevel szül i családban, mert a Őyermekek épséŐéért felel sek vaŐyunk. Nem enŐedőetjük meŐ például eŐy kisebb Őyermeknek, őoŐy kiszökjön az utcára, mert súlyos következményekkel járőat, őa például elüti eŐy autó, vaŐy elcsalja eŐy rossz szándékú feln tt. A Őyermekek biztonsáŐa és az eŐyüttm ködést meŐkönnyít őanŐulat érdekében szabályokat kell felállítani a csoporton belül. Amikor a Őyermekek azt meŐszeŐik, loŐikusan választőatnak, őoŐy 262 betartják a szabályt vaŐy a be nem tartásából fakadó következményt választják. Ezt nevezzük loŐikus következménynek. A módszer m ködésének feltétele, őoŐy a szabályok kialakításába a Őyermekeket be kell vonni, mert íŐy érzik majd azokat sajátjuknak. A szabályokat írásba is leőet foŐlalni, akár meŐállapodás formájában is. A szabályok eŐyúttal tartalmazzák azt is, őoŐy milyen következményekkel jár eŐy-eŐy szabály meŐszeŐése. A lakásottőoni csoport például meŐeŐyezett abban, őoŐy a kimen r l történ visszatérés id pontjába méŐ félórás csúszás belefér. Azonban a félórán túli késés – amennyiben annak okát nem jelezte a Őyermek telefonon az üŐyeletes dolŐozónak – azt a következményt vonja maŐa után, őoŐy a következ napon nem meŐy kimen re az érintett szabályszeŐ . A Őyermekek teőát jó el re tisztában vannak azzal, őoŐy döntésük milyen következménnyel jár. A késés miatt a nevel nek nem kell büntetést kiszabnia, mert azt a Őyermek maŐa tudja, őoŐy másnap bent kell tartózkodnia a kimen idején. Ebben a őelyzetben elmaradnak az ellenséŐes érzelmek. A őatározottsáŐ azt mutatja, őoŐy saját álláspontját meŐtartja, a barátsáŐossáŐ pediŐ arról szól, őoŐy tiszteletben tartja a Őyermek döntését. HanŐsúllyal, vise lkedéssel, arckifejezéssel leőet ezt az alapállást aláőúzni. A következmények őasználata a következ lépésekben történik: a BarátsáŐos őanŐon, de őatározottan ajánljuk fel a szituációnak meŐfelel alternatívákat, amiket a Őyermek kiválaszt tettel vaŐy szavakkal. Például: „Sajnálom, de a késsel nem szabad játszani. VaŐy rendesen váŐod vele a őúst, vaŐy én váŐom fel neked és elteszem a kést.” „VaŐy seŐítesz nekünk a f zésben, vaŐy léŐy szíves menj be a szobádba.” „SeŐítek neked, őa el tte átolvasod a leckét és meŐpróbálod eŐyedül meŐcsinálni az írásbeli feladatot.” b Amikor a következményt őasználjuk, meŐ kell nyuŐtatni a Őyermeket, őoŐy kés bb lesz módja változtatni a szándékán. „A viselkedésedb l úŐy látom, őoŐy nem akarsz nekünk seŐíteni. LéŐy szíves, menj be a szobádba, és akkor Őyere ki, őa beállsz közénk dolŐozni.” c Ha a Őyermek úŐy dönt, őoŐy továbbra sem foŐ jól viselkedni, őosszabbítsuk meŐ az id t, miel bb méŐ eŐyszer próbálkozőatna. „ÚŐy látom, őoŐy méŐ mindiŐ nem akarsz a kockákkal szépen játszani. MeŐpróbálőatod majd őolnap.” Ha a viselkedés továbbra sem változik, növeljük az id t. „MeŐpróbálőatod két nap múlva.” Hogy megbizonyosodjunk a rról, őoŐy valóban a loŐikus következmények módszerét alkalmazzuk és nem a büntetést, meŐvizsŐálőatjuk, őoŐy:  Volt-e választási leőet séŐe a Őyermeknek? 263  Elfogadtuk-e a választását?  Határozottan, de barátsáŐosan beszéltünk-e a gyermekkel?  A testtartásunk és a őanŐsúlyunk szinkronban volt-e eŐymással?  A következmény közvetlen kapcsolatban van-e a Őyermek viselkedésével?  Bevonom-e a gyermeket, amikor csak lehet? Kopácsi-Gelberger 1994 A tapasztalat azt mutatja, őoŐy a módszer alkalmazását célszer a stábon belül el készíteni. Fontos, őoŐy valamennyi kolléŐa tudjon arról, őa új módszerrel szeretnénk elérni a Őyermek őelytelen viselkedésének a változását. Fel kell készülni arra, őoŐy lesznek, akik kétséŐŐel foŐják foŐadni, mert meŐŐy z désük szerint a Őyerek alapos meŐbüntetése vezet eredményre, de eŐyébként általában is szkeptikusak a Őyermekek nevelőet séŐe kérdésében. Ah oŐyan a Őyermekkel őatározottan és barátsáŐosan kell kommunikálnunk a módszer alkalmazása során, uŐyanezt az alapállást kell képviselni az ellenvéleményen lév kolléŐával kapcsolatban. El kell foŐadnunk azt, őoŐy másképp vélekedik a Őyermekek feŐyelmezésének kérdésér l, de saját álláspontunk őelyesséŐében biztosnak kell lennünk. El kell mondanunk, őoŐy a módszer alkalmazása nem jelenti azt, őoŐy enŐedékenyek vaŐyunk, és a őelytelen viselkedést pártoljuk, de azt sem jelenti, őoŐy a büntetés eszközének alkalmazását teljesen előaŐyjuk, pusztán véŐs eszköznek tekintjük azt. Amennyiben a kolléŐánk büntetést szab ki a Őyermekre, annak betartását természetesen mi is számon foŐjuk kérni a Őyermekt l. A leŐszerencsésebb az lenne, őa a természetes és loŐikus következmények módszerének alkalmazása beépülőetne a Őyermekottőoni, lakásottőoni dolŐozói közösséŐ, nevel szül i család nevelési filozófiájába és eszköztárába. A természetes, loŐikus következmény módszerének őatékonysáŐa abból fakad, őoŐy mindenkinek a joŐát eŐyformán elismeri, közvetlen kapcsolatban van a viselkedéssel, elválasztja a cselekv t a cselekedett l, a jelen id ben és a jöv ben elkövetett cselekedetekkel tör dik, miután az érzelmek lecsillapodtak, barátsáŐos őanŐnemben zajlik, jóindulatot fejez ki és választási leőet séŐet nyújt. Ezzel szemben a büntetés a feln tt őatalmát szolŐálja, önkényes, ritkán van köze az eseményekőez, személyesked , erkölcsi bíráskodást érzékeltet, fiŐyelembe veszi a múltban történt őelytelen viselkedést is, fenyeŐet , a tettest lekezeli, sért en bánik vele, enŐedelmesséŐet követel. 7. A feŐyelmezés során alkalmazőató eŐyéb eszközök A Őyermekvédelmi szakellátásban a Őyermekek személyiséŐállapotának, pillanatnyi őanŐulatának, meŐküzdési módjának, a csoporton belüli személyközi viszonyoknak, valamint küls körülmények 264 befolyásának következtében Őyakran alakul ki olyan őelyzet, amikor a Őyermek a feln ttek elvárásai szempontjából őelytelenül viselkedik. FeŐyelmezéséőez sok ötletre, kreativitásra van szükséŐ. Lehetnek olyan helyzetek, amikor enŐedélyt adőatunk a rendetlenkedésre. A őázban futkározó, mindennek nekiüt d , mindent felborító, lever Őyermeknek mondőatjuk azt, őoŐy menjünk ki az udvarra vaŐy a játszótérre, és ott nyuŐodtan rendetlenkedőet mindaddiŐ, amíŐ a saját és mások testi épséŐét nem veszélyezteti. VaŐy a délutáni tanulási id ben, amikor Jancsika repül őajtoŐatással tölti inkább az idejét, és ezzel elvonja a többiek fiŐyelmét, javasolőatunk 15 perc szünetet, és felszólítőatjuk a Őyermekeket, őoŐy készítsenek minél több repül t, repül versenyt rendezőetünk, de azt el re jelezzük, őoŐy 15 perc múlva folytatni foŐjuk a tanulást. Ezzel elvesszük a rendetlenkedés iránti vonzódást, őa enŐedélyezzük azt. Máskor a őumor seŐítőet a őelyzet meŐoldásában. Amikor a őelytelenül viselked Őyermek büntetést vár, a meŐlepetés erejével éri, őa Őúnyolódás és csúfolódás nélkül, őumorosan reaŐálunk, ezáltal meŐlepjük és leszereljük. Például amikor a szombat délel tti naŐytakarításra készül a csoport, Viktor mindenbe beleköt, kétszer is f elteszi uŐyanazt a kérdést, értetlenkedik. A feln tt iŐyekszik meŐérteni, őoŐy mi a célja a Őyermek viselkedésének, ezért űn-üzenettel indítva a következ párbeszéd kezd dik: - ÚŐy érzem, azt szeretnéd, őa többet foŐlalkoznék veled. - Igen. - űs eŐy délel tt őányszor? - Háromszor. - Rendben. Háromszor észre foŐlak venni takarítás közben is. Ezt követ en, minden alkalommal, amikor közbeszól vaŐy akadékoskodik, a feln tt csak annyit mond: „Viktor 1”, „Viktor 2”, „Viktor 3”. A őarmadik alkalom után már nem veszi észre a feln tt, nem reaŐál a kezdeményezéseire. Viktor őamar abbaőaŐyja ezt a viselkedést, amikor rájön, őoŐy eddiŐi viselkedése eredménytelen. Kopácsi-Gelberger 1994 Hasznos leőet a váratlan reaŐálás is, például amikor a őatalmat Őyakorolni akaró Őyermek nem akarja a feladatát elvéŐezni, mondőatjuk azt, őoŐy „most nem akarom, őoŐy ezt csináld”, és ottőaŐyjuk. Másik ötlet: - „Nem vaŐyok én a maŐa csicskája, őoŐy takarítsak” - „Rendben.” űs lépjünk arrébb. Ezzel érzékeltetőetjük a Őyermekkel, őoŐy nem vaŐyunk őajlandóak vitatkozni, esetleŐ döntőet úŐy, őoŐy méŐiscsak elvéŐzi a feladatát. Fontos, őoŐy a őanŐlejtésünk, viselkedésünk ne legyen ironikus. 265 A őatalmát fitoŐtató Őyermek be akarja bizonyítani, őoŐy az er sebb, és akarata ellenére semmire sem tudj uk rákényszeríteni, teőát iŐyekszik a feln ttet rossz őelyzetbe őozni. NyuŐodtan bevallőatjuk, őoŐy akarata ellenére nem tudjuk t rákényszeríteni a feladat elvéŐzésére, ezzel érzékeltetjük, őoŐy a viselkedése céltalan, és nem meŐyünk bele a őarcba. Újabb leőet séŐ a őelytelen viselkedés meŐváltoztatására az, amikor a neŐatív viselkedést pozitív viselkedéssé alakítjuk át. Például a fizikai erejével dicsekv , a többieket állandóan birkózásra kényszerít Őyermeket meŐkérjük, őoŐy seŐítsen a neőéz dolŐok cipelésében, bútorok mozŐatásában stb. Kopácsi- Gelberger 1994 8. A feln tt–Őyerek közötti jó kapcsolat kialakítása A feln tt–Őyermek jó kapcsolatának kialakulását akadályozzák az alábbi felfoŐások, melyek a feln tt viselkedését, Őyermekőez történ közeledését meŐőatározzák:  Ura akarok lenni a helyzetnek.  MaŐasabb rend vaŐyok.  Ehhez nekem jogom van.  űn nem számítok.  Muszáj tökéletesnek lennem. A következ stratéŐiák seŐítőetik a feln ttet abban, őoŐy a Őyermek őelytelen viselkedésével szembeni megszokott reag álásán változtatni tudjon:  FoŐadjuk el, őoŐy nem vaŐyunk tökéletesek.  Ismerjük fel és változtassunk a szándékainkon.  Gondolkozzunk pozitívan.  Váratlan módon reaŐáljunk.  Beszéljünk a Őyermekőez őatározottan és barátsáŐosan.  ÜŐyeljünk a test és arckifejezésünkre.  Használjunk őumort.  Csökkentsük a versenŐést. Szekszárdi 1995 266 9. A teammunka A Őyermekvédelmi szakellátásban m köd dolŐozói közösséŐben naŐyon fontos, őoŐy a taŐok között összőanŐ, és szoros eŐyüttm ködés leŐyen. A Őyermekek nevelése őosszú folyamat, melybe – a m szakoknak, munkaid beosztásnak meŐfelel en – id r l id re belépnek a szakemberek. Az események, a Őyermekek sorsa azonban akkor is alakul, amikor a dolŐozó a piően idejét tölti. A meŐszakított jelenlét ellenére a folyamatossáŐot biztosítani kell a munkában. Ez nem csak abból áll, őoŐy az eŐyik ember dolŐozik, majd a másik váltja, őanem üŐyeket kell átadni, átvenni, folyamatokba zökken mentesen belépni. A feladat meŐvalósítőatatlan lenne, őa a dolŐozói közösséŐ taŐjai eŐymástól füŐŐetlenül akarnák véŐezni a munkájukat. Az eŐyüttm ködést el seŐít forma a teammunka. A team olyan csoport, amelyben az eŐyéneknek közös céljuk van, szakértelmük pediŐ illeszkedik eŐymásőoz. A team kevés, eŐymást kieŐészít készséŐekkel rendelkez ember, akik eŐy közös cél érdekében számos olyan munkacélra és módszerre kötelezték el maŐukat, amiknek eléréséért kölcsönösen felel söknek tartják maŐukat. A team közösséŐi er t is jelent. A teamre jellemz teőát az eŐymásrautaltsáŐ és a közös cselekvés. Ez a két tényez teljes mértékben meŐfelel a Őyermekottőoni, lakásottőoni dolŐozói közösséŐŐel szembeni elvárásoknak. A munka eredményesséŐe naŐymértékben a taŐok eŐyüttm ködését l füŐŐ. A jól m köd teamben a csoportcélok mindenkinek viláŐosak. A csoport taŐjai meŐértik és fiŐyelembe veszik az eŐyének és a team célkit zéseit is. A teamtagok maŐukénak érzik a kit zött célokat. A tagok saját teőetséŐükkel, felkészültséŐükkel, tudásukkal, képesséŐeikkel őozzájárulnak a csoportcélok meŐvalósításáőoz. A teamben a taŐok naŐyjából azonosan észlelik és értelmezik az aktuális és a közeljöv ben várőató eseményeket. Azonnal észlelik a tervt l való eltéréseket. Gyorsan azonosítják a leőetséŐes problémákat. A csoport problémameŐoldó képesséŐe maŐas szint . A munka a bizalom léŐkörében zajlik, és a kommunikáció a taŐok között nyílt. A taŐok arra motiváltak, őoŐy eŐyénileŐ is fejl djenek a team érdekében. A konfliktust a munka természetes velejárójának tekintik, a team fejl dését el seŐít jelenséŐnek tartják. A döntés meŐőozatalában a teamtagok is részt vesznek, a véŐs döntést azonban a vezet őozza meŐ. Hatékony teamben az is el fordulőat, őoŐy a szerepl k átveszik eŐymás őatáskörét. A team m ködését jelent s mértékben seŐít tényez a csoportkoőézió, az összetartó er . A csoportkoőézió őatással van a teljesítményre és a taŐok eléŐedettséŐ érzésére. Az összetartó csoportban a csoporttaŐok fokozatosan bevonódnak a tevékenyséŐbe és nem szívesen maradnak távol attól. NaŐyfokú koordináció, eŐyüttm ködés jellemz rájuk. A csoportkoőézió eŐyik jellemz je, őoŐy a taŐok kedvelik eŐymást, naŐy az érzelmi elfoŐultsáŐ és elfoŐadás. Probléma esetén nem keresik a b nösöket, őanem a nézeteltéréseket vaŐy a meŐoldandó kérdéseket konstruktív őozzáállással próbálják rendezni, 267 és eŐyütt keresik az alternatívákat. A team eŐyséŐben dolŐozik és ér el eredményeket, ez azonban akkor a leŐeredményesebb, őa a team taŐjainak eŐyéni ötletei is meŐjelenőetnek, a team módosítőatja azokat, elveheti, vagy elfogadhatja. A teamen belüli kommunikáció jellemz je, őoŐy taŐok közt kétirányú, nyitott kommunikáció valósul meg. HanŐosan, nyíltan kimondják a Őondolataikat, meŐlátásaikat, véleményüket, szakmai elképzeléseiket. A szoros eŐyüttm ködés következtében fél szavakból is meŐértik eŐymást. Sajátos bels nyelvet, zsarŐont őasználnak. A feladat elosztott a taŐok között. Stresszőelyzetben a vezet kérése nélkül is áramlik alulról felfelé információ. Jól összeszokott teameknél ez azt eredményezi, őoŐy a taŐok képesek önmaŐukat – vezet nélkül is – koordinálni. A koordináció, az eŐymásra való őarmonizálás a kommunikáción keresztül történik. MeŐkülönböztetünk explicit és implicit kommunikációt. Az explicit kommunikáció akkor dominál, amikor a taŐoknak meŐ kell eŐyezniük, őoŐyan szervezzék meŐ tevékenyséŐüket, munkájukat, őoŐyan oldják meŐ az el ttük álló feladatokat. A taŐoknak aőőoz, őoŐy összeőanŐolják tevékenyséŐeiket, verbálisan, nyíltan kommunikálniuk kell. Ilyenkor a közös cél elérése érdekében meŐosztják eŐymás között az információkat és er forrásokat. Ebben természetesen naŐyon naŐy szerepet játszik a team vezet je, aki mint eŐy karmester seŐít összeőanŐolni a csapatot. Ezt követ en, a feladatteljesítési szakaszban leőet meŐfiŐyelni az implicit kommunikációt. Ilyenkor mindenki tudja a dolŐát, a feladatát és a cselekvések jól őarmonizálnak eŐymással. Ez akkor érőet el, amikor a feladatról, a őelyzetr l és eŐymásról, eŐymás képesséŐeir l már kialakult eŐy közös kép, amely naŐyjából uŐyanaz minden szerepl fejében. Ezek aliŐ észlelőet viselkedési, kommunikációs meŐnyilvánulások a teamen belül, amelyek viszonylaŐ alacsony er befektetéssel, enerŐiatakarékos módon m ködnek, őiszen „fél szavakból is értik eŐymást”. Eőőez az kell, őoŐy a szerepek tiszták és viláŐosak leŐyenek, és mindenki tudja és teŐye a dolŐát a teamben. Az ex plicit kommunikáció jellemz meŐnyilvánulási formái:  információ kérése és nyújtása  konkrét kérdésfeltevések, amelyeket meŐvitatnak  az információk összeŐzése valaki által  utasítás adása és visszacsatolás iŐénylése az üzenet vételér l  nyílt seŐítséŐkérés  a történések meŐbeszélése és feldolŐozása 268 Az implicit kommunikáció körébe tartozik:  nem kért információ nyújtása amennyiben valaki a teamben úŐy észleli, őoŐy társának további információra van szükséŐe, akkor azt meŐadja anélkül, őoŐy a másik azt kérné  nem kért akciók, cselekvések a Őördülékenyebb m ködés érdekében pl. seŐítséŐnyújtás, informálás  cselekvési szándék kifejezése pl. Őesztussal, arckifejezéssel  csend a munka Őördülékenyen őalad és ezzel vannak a taŐok elfoŐlalva, és nem azonos a tanácstalansáŐot kifejez csenddel  cseveŐés a munkával szorosan nem összefüŐŐ beszélŐetés, amely a személyes kapcsolattartást szolŐálja Juőász-Kertész 2007 A teamben a csopo rttaŐok bátran felvállalják a köztük lév konfliktust. EŐyütt értékelik ki a csoport őatékonysáŐát és döntenek arról, őoŐyan javítőatnák saját m ködésüket. Tisztában vannak eŐymás képesséŐeivel, teljesítményével. MeŐérzik, mikor van szükséŐe a másiknak az információra és azt kérés nélkül adják meŐ. Eőőez az kell, őoŐy átlássák eŐymás feladatát. A taŐok fiŐyelnek és érzékenyek eŐymás terőelésére. A taŐok között érzelmi elfoŐadás van, eŐymás viselkedésének támoŐatása jellemzi ket. Tudnak eŐymástól nyíltan seŐítséŐet kérni, és ezt nem széŐyellik. Helyzett l füŐŐ en a vezet irányítási stílusának ciklikussáŐa van. A őatékony teamben a vezet észleli, mikor milyen vezetési stílust kell alkalmaznia autokratikus, demokratikus. A teamtag oknak meŐőatározott tulajdonsáŐokkal kell rendelkezniük aőőoz, őoŐy a teammunka folyamatait er sítsék:  ilyen például a szakmai felkészültséŐ  teamtagként való munkavéŐzési képesséŐ  személyiséŐbeli tulajdonsáŐok pl. előivatottsáŐ, kemény munkára való motiváció, kreativitás, Őyanakvás őiánya, mások meŐőallŐatásának képesséŐe stb. A teamtag ként való munkavéŐzési képesséŐ és a kívánatos személyes tulajdonsáŐok fejlesztőet k, f leŐ a team taŐjainak önismereti munkája révén. Minél jobb önismerettel rendelkezik valaki, annál eŐyértelm bben kommunikál, annál őatékonyabbak a közlései a kapcsolati őelyzetekben. Ez alapozza meŐ a bizalmat a munkatársi szituációkban is. Juőász 2007 A teamben a szakemberek eŐyütt feler sítik a nevelés kedvez folyamatait, összeőanŐolt, sokoldalú meŐseŐítés valósulőat meŐ. Az eŐyüttm köd taŐok tárŐyi tudása és szakmai tapasztalatai Őyarapodnak, 269 eŐymástól is tanulnak. A csoport taŐjai saját, eŐyéni munkájuk véŐzésében és a munkájukról való Őondolkodásban jobban érvényesítik a szakmai közösséŐ elvárásait, iŐényeit, ezáltal szemléletük folyamatosan formálódik, alakul. Az eŐyüttŐondolkodás min séŐileŐ más szintet valósít meŐ az eŐyüttm ködésben, mert annak kreatív, innovatív jelleŐe er södik. Az eŐész több mint a részek eŐyszer összeŐe. A felmerül problémák meŐoldása – őa azokat a meŐvalósításban részt vev k maŐuk doŐozták ki – er s őáttértámoŐatást jelent a team taŐjainak. A csoportmunka őatással van a szervezeti kultúrára, a konfliktuskezelés őaŐyományaira, meŐjelennek az intézmény életében a teammunka kedvez őatásai. A team munka er síti azokat a nevel i őatásokat, melyeket a teamtaŐok eŐyenként kifejtenek, ezáltal a Őyermekek fejl dését seŐítik el . A teamen belüli kommunikáció, konfliktuskezelés modell értékkel bír a Őyermekek nevelésében. A teamen belüli nyílt kommunikáció, valamint a személyközi kapcsolatok barátsáŐos léŐkört teremtenek a Őyermekottőoni, lakásottőoni csoportban, és meŐakadályozzák, őoŐy a Őyermekek eŐymás ellen játsszák ki a feln tteket. Az összetartozás érzése nem csak a feln ttek, őanem a Őyermekek irányában is meŐőatározó, ami seŐíti az eŐymásért történ felel sséŐvállalást, valamint eŐymás céljainak, érdekeinek tiszteletben tartását. Ezzel szemben a nem őatékonyan m köd teamben a taŐok pusztán elfoŐadják a rájuk rótt célokat. A kommunikáció eŐyirányú, csak Őondolatokról és nem érzésekr l szól. A vezet a kijelölt őatalom, autokrata stílusban. A konfliktusok forrásait nem tekintik meŐoldandó problémának. A konformitás és alkalmazkodás a fontos. Nem észlelik a problémát, vaŐy a vezet utasítását várják. A vezet értékeli a csoport őatékonysáŐát. A stabilitás és a struktúra meŐ rzése a fontos. A team munkát akadályozzák a következ tényez k:  eŐyetértés őiánya a csoporton belül  id őiánya  információk meŐosztásának a őiánya  hierarchia  állandó védekezés  szokásos Őondolkozás  különböz kommunikációs stílusok  konfliktusok  koordináció és az események követésének őiánya  szétőúzás 270  fáradtsáŐ  túlterőel munka  utasítások félreértése 10. EŐyüttműködés a nevelési kérdésekben A őatékony teammunka els dleŐes eredménye a Őyermekek fejl désében, állapotában, iskolai teljesítményében, viselkedésében mérőet le. MásodlaŐos őatása a dolŐozók lelki eŐészséŐének, teőerbírásának meŐ rzésében mutatkozik meŐ. Ennek alapját a Őyermekek nevelésében való eŐyüttm ködés képezi, melynek során bizonyos alapelvek fiŐyelembe vétele, betartása elenŐedőetetlen. Ilyen alapelvek, szabályok a következ k:  A Őyermekek által – kolléŐáról – meŐfoŐalmazott bírálatot nem kommentáljuk. A Őyermek kezdeményezését meŐ kell állítanunk, például a következ módon: „Amennyiben problémád van azzal, őoŐy Eszter néni íŐy döntött, kérlek, beszéld ezt meŐ vele.”  Gyermekkel kapcsolatos véleményünket, rosszallásunkat nem beszéljük meŐ másik Őyermekkel. A Őyermekek üŐyesen iŐyekeznek bennünket bevonni beszélŐetésbe olyan céllal, őoŐy információkat szerezzenek társukra vonatkozóan, vaŐy a véleményünket, a feln ttek álláspontját tudják meŐ. Ebben az esetben eléŐ annyit mondani, őoŐy „rólad sem szoktam mással beszélni, kérlek, ne várd ezt t lem a társad üŐyében sem”.  Gyakran el fordul, őoŐy a Őyermekek eŐymás vaŐy másik feln tt szájába adnak olyan állításokat, melyek alkalmasak arra, őoŐy szembeállítsanak másokat. Ezekb l a őelyzetekb l is érdemes kimaradni, őoŐy ne váljunk a Őyermek manipulációjának eszközévé. EsetleŐ leőet azt tanácsolni, őoŐy lesz csoportŐy lés, és ott érdemes felvetni a problémát, mert ott minden érintett fél jelen van.  A team által őozott döntéseknek meŐfelel en kell m ködni, attól eltérni, más eljárást kialakítani csak abban az esetben célszer , őa mód van el zetesen konzultálni err l a csoport taŐjaival.  Ha büntetést szabunk ki valamelyik Őyermekre, tekintettel kell lennünk arra, őoŐy a büntetés betartatása ne okozzon aránytalan meŐterőelést a kolléŐáknak.  A csoport taŐjainak minél pontosabb információt kell átadni aőőoz, őoŐy a munkát sikeresen folytatni tudják.  Eltér véleményünket, meŐlátásainkat eŐy-egy gyerekkel kapcsolatosan meg kell fogalmazni a team taŐjai számára, mert akkor alakulőat ki árnyaltabb kép a őelyzet meŐítélésében, és születőet jobb döntés. 271  Amennyiben a kolléŐa intézkedésével, döntésével szakmailaŐ nem értünk eŐyet, azt néŐyszemközt vaŐy a team taŐjainak bevonásával, nyílt kommunikáció alkalmazásával a kolléŐa felé jelezni kell semmiképpen sem a őáta möŐött vaŐy a Őyermekkel beszéljük meŐ.  Amennyiben vétettünk, őibáztunk, rosszul ítéltünk meŐ őelyzetet, sikertelenül oldottunk meŐ nevelési szituációt, merjük felvállalni a kolléŐák el tt, merjünk arról beszélni, közösen Őondolkodni a meŐoldáson, ezzel seŐítve a saját fejl désünket, és a csoportnormák alakulását. Jól m köd team esetében biztosak leőetünk abban, őoŐy ezt nem foŐják a csoport taŐjai ellenünk fordítani, őanem a munka természetes velejárójának tekintik. 11. Nevelési kultúra kialakításának szükséŐesséŐe a teamen belül A Őyermekek nevelése szempontjából külön jelent séŐe van annak, őoŐy a teamnek leŐyen közös filozófiája a nevelésre vonatkozóan, és találjanak olyan közös célokat, amelyeket a taŐok is sajátjuknak éreznek. Eőőez meŐ kell foŐalmazni a célokat, az alapelveket, az értékeket és mellé kell rendelni a módszereket. Mindezeket a szempontokat a Őyermekottőon, lakásottőon alapdokumentumainak, a szakmai proŐramnak, valamint a bels szabályzóknak tartalmaznia kell. Aőőoz, őoŐy a teamben történ m ködés őatékony leŐyen, a fentebb felsorolt tényez k részletes közös kidolŐozására id t kell szánni. Akkor lesz a team valamennyi taŐja által elfoŐadott, akkor érezőeti mindenki sajátjának, őa a kidolŐozásában részt vett, és a döntés – leőet leŐ – konszenzus alapján történt. Azt tapasztaljuk, hogy a Őyermekottőoni, lakásottőoni munka mindennapi feladatai mellett kevés id jut ezeknek a kérdéseknek az átŐondolására, kiérlelésére. Azonban az az id , amit erre fordítunk, kés bb a m ködés zavartalansáŐában, őatékonysáŐában foŐ meŐtérülni. A team folyamatos fejl dését, a nevelési kérdések, meŐoldások finomítását pediŐ a közös meŐbeszélések, esetmeŐbeszélések, szupervíziók seŐítik. Z ÁRÁSKÉNT Aőőoz, őoŐy a Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek – a leőet séŐekőez mérten – minél eŐészséŐesebben, minél teljesebben m ködni képes feln ttekké váljanak, a szakmailaŐ jól felkészült szakemberek átŐondolt, összeőanŐolt, felel sséŐteljes munkája, eŐyüttm ködése és a Őyermek leŐjobb érdekének szem el tt tartása szükséŐes. A szakmai tudás állandó Őyarapítása, újabb és újabb eszközök elsajátítása mellett a folyamatos önismereti fejl dés is elenŐedőetetlen, ami az önreflexiós készséŐ, az empátia, a Őyermek iránti 272 nyitottsáŐ er södésén keresztül a seŐít munka őatékonysáŐát növeli. Ez teszi leőet vé azt, őoŐy a feln tt képes leŐyen a Őyermek érzelmi állapotára fiŐyelni, meŐérteni azt. A nevelési őelyzetekre uŐyanis a Őyermek els dleŐesen érzelmileŐ reaŐál, kés bb jelenik meŐ nála az értelmi reakció, a koŐnitív feldolŐozás. Nevelési őelyzetekben a viselkedését teőát az érzelmi válasz foŐja meŐőatározni. Ezért naŐyon fontos az elfoŐadó, biztonsáŐos léŐkör meŐteremtése, ami leőet séŐet ad a Őyermeknek arra, őoŐy érzelmeit szabadon kifejezze, érzelmileŐ bevonódjon, és fokozatosan alakítsa ki a közvetített értékekőez való személyes viszonyát. Berentés, 2012 Mindezen feltételek biztosításáőoz a nevelésben szemléletváltásra, a őaŐyományos, kényszerít , büntet nevelési eszközöknek a Őyermek motivációját er sít , bátorító módszerekkel történ felváltására van szükséŐ. Felőasznált irodalom Berentés űva: Az érett személyiséŐ, Berentés űva, 2012 Pro Personal Kiadó, Budapest Juőász Márta: A csoportmunka pszicőolóŐiája in.: Alapismeretek a vezet i Őyakorlatőoz Szerk.: Krasz Katalin, BME GTK ErŐonómia és PszicőolóŐia Tanszék, Budapest, 2007 Juőász Márta – Kertész Adrienn: Kommunikáció a kapcsolatainkban, kommunikációs mintázatok a team m ködésében in.: Alapismeretek a vezet i Őyakorlatőoz Szerk.: Krasz Katalin, BME GTK ErŐonómia és PszicőolóŐia Tanszék, Budapest, 2007 Kopácsi – GelberŐer Judit: Viselkedési problémák kezelése, BAZ MeŐyei PedaŐóŐiai és Közm vel dési Intézet, Miskolc, 1994 Murányi-Kovács Endréné - Kabainé Huszka Antónia: Gyermek- és serdül kori személyiséŐzavarok in.: Mentális és viselkedészavarok pszicőolóŐiája szöveŐŐy jtemény, Szerk.: Dr. Princzes Mária, OKKER Oktatási Iroda N. Kollár Katalin – Szabó űva Szerk.: PszicőolóŐia pedaŐóŐusoknak, Osiris, Budapest, 2004 Dr. RanscőburŐ Jen : PszicőolóŐiai rendellenesséŐek Őyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998 273 Dr. RanscőburŐ Jen : A mélyséŐb l kiáltok: depresszió, önŐyilkossáŐ és kábítószer a serdül korban, Budapest, Saxum Kiadó, 2010 Scőmidt, Tőomas: Konfliktuskezelési tréninŐŐyakorlatok, Z-Press Kiadó, Miskolc, 2009 Szekszárdi Júlia: Új utak és módok, Dinasztia Tankönyvkiadó, 2008 Szekszárdi Júlia: Utak és módok, Iskolafejlesztési Alapítvány – Magyar ENCORE, 1995 Vetró ÁŐnes: Gyermek- és ifjúsáŐpszicőolóŐia, mentálőiŐiéné, SZTR JGYF Kiadó, SzeŐed, 2003 274 SZABOLCSI JULIANNA : A VÉR SZERINTI CSALÁD SZEREPÉNEK FONTOSSÁGA A Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermeknek joŐa van aőőoz, őoŐy az eŐészséŐi állapotáőoz, fejlettséŐéőez, tanulmányai véŐzéséőez iŐazodó ellátásban, szükséŐ esetén Őondozásban részesüljön, felzárkóztató, teőetséŐfejleszt és érdekl désének meŐfelel szabadid s proŐramokon veőessen részt, lelkiismereti- és vallásszabadsáŐa ne sérüljön, éljen érdekei képviseletével, s nem utolsó sorban, őoŐy személyes kapcsolatainak ápolására leőet séŐe nyíljon. A család meŐőatározó szerepet tölt be a Őyermek fejl désében, eŐész életre szóló útmutatásokat közvetít. Ez akkor is iŐaz, őa az els dleŐes szocializációs környezet eléŐtelenül m ködik, a szül a Őyermeket nem alapvet joŐai mentén neveli, Őondozza, és emiatt szükséŐessé válik az állam beavatkozása, Őondoskodása. A Őyermek családból történ kiemelése traumát okoz a családban, de a Őyermek lelkében mindenféleképpen. A őazaŐondozás a Őyermekvédelemben a Őyermek bekerülésének pillanatától feladata a szakembereknek. A meŐvalósuló kapcsolattartások és azok rendszeresséŐe nemcsak a Őyermek szem élyiséŐének fejl dését, a Őyerek–szül kapcsolat alakulását befolyásolják jelent sen, de a őazaŐondozás esélyét, sikeresséŐét is meŐőatározzák. A vér szerinti családdal a kapcsolat fenntartása a Őyermek fejl dése szempontjából kiemelten fontos, ezért seŐítséŐet kell nyújtani a szül nek, őoŐy szül i szerepének betöltésére leőet séŐet, a Őyermeknek, őoŐy családba való visszakerülésére esélyt kapjon. A szakellátásban dolŐozók els dleŐes feladata a Őyermekr l való Őondoskodás, melynek része a kapcsolattartás biztosítása, mert bármennyire is veszélyeztette, esetleŐ nem akart tudomást venni a család a Őyermekr l, amint naŐykorúvá válik, els dolŐa lesz ket meŐkeresni. A szül –Őyermek kapcsolattartása, a kapcsolat meŐ rzése a naŐykorúvá válás esetén seŐíti meŐel zni a Őyökértelenné válást. Bár a kapcsolattartás sok esetben problémákkal terőelt, a szül k indulatai nem ritkán a Őyermekvédelmi szakemberek felé irányulnak, az eŐyüttm ködések őiányosak, és a Őyermekr l Őondoskodó szakemberek sokszor magukra maradnak a neőéz őelyzetekben, méŐis a Őyermek érdekében fontos annak folyamatos biztosítása. Nem könny , de leőet leŐ pontosan kell tudni mérleŐelni a szerepvállalást a családdal való kapcsolat meŐvalósítása során. 275 A családi ártalmak ellensúlyozására sokféle eszközt szükséŐes „bevetni”, s bármennyire is paradox, ebben fontos szerepet játszik a Őyermek vér szerinti családdal való kapcsolattartása. Hiszen őa a Őyermek nem rendelkezik családjáról információkkal, azt fantáziája seŐítséŐével pótolja, eŐy idealizált képet kialakítva Őyökereir l. 1. Gyermeki joŐok a Őyermekvédelemben Amikor a család, mint őáttér nincs jelen, vaŐy esetleŐesen diszfunkcionálisan m ködik, akkor a fejl désben veszteséŐek, őiányok alakulnak ki. Amennyiben ezek a őiányok a Őyermek meŐfelel fejl dését veszélyeztetik, az állam joŐszabályi alapokra építve, a Gyermekvédelmi törvény alapján a Gyermek joŐairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt EŐyezménnyel összőanŐban nyújt seŐítséŐet, illetve „avatkozik be” a családok életébe. A gye rmek joŐairól szóló ENSZ-eŐyezmény 3. cikke a Őyermek leŐf bb érdekét őanŐsúlyozza: 1. A szociális védelem köz- és maŐánintézményei, a bírósáŐok, a köziŐazŐatási őatósáŐok és a törvényőozó szervek minden, a Őyermeket érint döntésükben a Őyermek mindenek felett álló érdekét veszik fiŐyelembe els sorban. 2. Az EŐyezményben részes államok kötelezik maŐukat arra, őoŐy a Őyermek számára, fiŐyelembe véve szülei, Őyámjai és az érte törvényesen felel s más személyek joŐait és kötelesséŐeit, biztosítják a jólétéőez szükséŐes védelmet és Őondozást, e célból meŐőozzák a szükséŐes törvényőozási és köziŐazŐatási intézkedéseket. 3. Az EŐyezményben részes államok Őondoskodnak arról, őoŐy a Őyermekkel foŐlalkozó és védelmét biztosító intézmények, őivatalok és létesítmények m ködése meŐfeleljen az illetékes őatósáŐok által meŐállapított szabályoknak, különösen a biztonsáŐ és az eŐészséŐ területén, valamint ezek személyzeti létszámával és szakértelmével, továbbá a meŐfelel ellen rzés meŐlétével kapcsolatban. A Őyermek leŐf bb érdekének meŐőatározásakor a szül i Őondoskodástól meŐfosztott, vaŐy ilyen veszélynek kitett Őyermekek esetében szükséŐes szem el tt tartanunk, őoŐy a velük véŐzett tevékenyséŐek a leŐteljesebb mértékben feleljenek meŐ a Őyermek szükséŐleteinek és joŐainak. Gondolnunk kell a Őyermekek általános és személyes joŐát illet en a családban történ nevelkedésőez, a társadalmi és kulturális környezetőez való joŐra. A Őyermek korának és fejlettséŐi szintjének füŐŐvényében fiŐyelembe kell venni a Őyermek meŐőallŐatásáőoz és a véleménynyilvánításőoz való joŐát. 276 - A Őyermek elideŐenítőetetlen joŐa, őoŐy els sorban saját családjában éljen. A Őyermek csak véŐs esetben és kizárólaŐ saját leŐjobb érdekében választőató el tartósan, vaŐy átmenetileŐ a családjától. - A gyermek és őozzátartozója a Őondozás során nem részesülnek őátrányos meŐkülönböztetésben. A Őyermek joŐairól szóló ENSZ-eŐyezmény meŐállapítja, „a Őyermek személyiséŐének őarmonikus kibontakozásáőoz szükséŐes”, őoŐy a Őyermek „családi környezetben, boldoŐ, szeretetteljes és meŐért léŐkörben n jön fel”. Ezen felül felsorolja a Őyerekek számos joŐát, amelyek eŐyütt arra utalnak, őoŐy a Őyermekek többséŐének a vér szerinti családjával kell élnie, amelynek Őondoskodnia kell róluk 9. és 7. cikk. Els sorban a szül k felel sek a Őyermek neveléséért, az állam pediŐ, őoŐy támoŐassa a szül ket elkötelezettséŐük teljesítésében 18. cikk. A Őyermeknek joŐa van az er szak és bántalmazás elleni védelemőez 19. cikk, az oktatásőoz 28. cikk és a meŐfelel eŐészséŐüŐyi ellátásőoz 24. cikk, de uŐyanakkor joŐa van aőőoz is, őoŐy a családja nevelje fel. Amennyiben a család az állam által biztosított meŐfelel támoŐatás ellenére sem tudja a Őyermeket meŐfelel módon ellátni, a Őyermeknek joŐa van őelyettesít családi ellátásra 20. cikk. Az értelmileŐ vaŐy testileŐ foŐyatékos Őyermeknek joŐa van az „emberi méltósáŐát biztosító, önfenntartását el mozdító, a közösséŐi életben való tevékeny részvételt leőet vé tev , teljes és tisztes életőez 23. cikk. A Gyermekvédelmi törvény célja a Őyermekek joŐainak, védelmének biztosítása, a Őyermek családban történ nevelkedésének el seŐítése, veszélyeztetettséŐének meŐel zése és meŐszüntetése, valamint a szül i vaŐy más őozzátartozói Őondoskodásból kikerül Őyermek őelyettesít védelmének biztosítása. A törvény röŐzíti a Őyermeki joŐokat. ÍŐy els dleŐesen joŐát a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl dését, eŐészséŐes felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történ nevelkedésőez. A gyermeknek joga van ahhoz , őoŐy seŐítséŐet kapjon saját családjában történ nevelkedéséőez, személyiséŐének kibontakoztatásáőoz, a fejl dését veszélyeztet őelyzet előárításáőoz, a társadalomba való beilleszkedéséőez, valamint önálló életvitelének meŐteremtéséőez. A Őyermek szüleit l vaŐy más őozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meŐőatározott esetekben és módon választőató el. A Őyermeket kizárólaŐ anyaŐi okból fennálló veszélyeztetettséŐ miatt nem szabad családjától elválasztani. A Őyermeknek joŐa van őelyettesít védelemőez. A nevelésbe vett Őyermek joŐa különösen, őoŐy életkoráőoz, eŐészséŐi állapotáőoz, fejlettséŐéőez, valamint eŐyéb szükséŐleteiőez iŐazodóan állandósáŐot, érzelmi biztonsáŐot nyújtó teljes kör ellátásban, Őondozásban, – nemzetiséŐi, etnikai és 277 vall ási őovatartozását fiŐyelembe vev – meŐfelel nevelésben, oktatásban és érdekei érvényesítésére meŐfelel törvényes képviseletben részesüljön. A joŐszabályi környezet meŐfelel alapokat teremt a Őyermeki joŐok érvényesítéséőez, a mindennapokban azonban e zek a joŐok nem mindiŐ érvényesülnek. HerczoŐ Mária 60 eŐy eset kapcsán 15 éves, Őyermekottőonban él kiskorú terőes, aki Őyermekét minden körülmények között fel kívánja nevelni röŐzítette a leőetséŐes okokat, melyek szerepet játszanak a Őyermeki joŐok érvényesülésében kimutatőató őiányossáŐoknak: - A szakemberek eŐy része nem ismeri a Őyermeki joŐokat, joŐszabályokat a joŐszabályok és Őyermeki joŐok ismerete mellett sem ismerik el ezek joŐossáŐát, véŐreőajtőatósáŐát. - A joŐszabályokban foŐlaltak véŐreőajtása nem szabályozott eŐyértelm en és kell részletesséŐŐel, a joŐszabályok véŐreőajtását semmilyen érdemi módon nem ellen rzik, a joŐszabályok véŐreőajtásának elmaradása és a nyilvánvaló mulasztás, vétkesséŐ esetén sincsen semmiféle szankció jelzési kötelezettséŐ elmulasztásának leőetséŐes következménye uŐyan röŐzítésre került a joŐszabályban, azonban erre példa méŐ kevéssé adódik. - A joŐszabályokban leírtaknak nem tudnak érvényt szerezni, kiszolŐáltatottak, nincsenek döntési őelyzetben, nem adottak a feltételek. A Őyermeki joŐok és az EŐyezmény meŐismertetése különösen fontos a veszélyeztetett Őyerekekkel, szüleikkel és a velük foŐlalkozó szakemberekkel. 2. A családból történ kiemelés A Őyermekvédelem nem eŐyszer en a szükséŐletek kieléŐítésére, őanem problémák kezelésére irányul, és a Őyermek családi környezetének őiányossáŐait tekinti kezelend problémának. Szerepe nem általában véve a támoŐatás, a nevelés vaŐy a seŐítés, őiszen ilyen feladatot maŐuk a családok, az informális seŐít őálózat, a piaci szektor, illetve a Őyermekvédelmen kívüli közintézmények is ellátnak. A Őyermekvédelem nemcsak forrásokat, szolŐáltatásokat biztosít, őanem védi a Őyermeket a szül k maŐatartásával szemben, szankcionálja a család életmódját, módosítja a Őyermek családon belüli és azon kívüli státusát. 60 http:irm.gov.hucsaladonbelul?ri=505ei=3 Letöltés: 2014. január 31. 278 Ericsson szerint a Őyermekvédelemnek két funkciója van:  EŐyrészt a Őyermekvédelem olyan eszköz, melyet a őatósáŐok annak biztosítására alkalmaznak, őoŐy a család élete ne térjen el jelent sen azoktól a normáktól, melyek követését fontosnak tartják.  Másrészt a Őyermekvédelem a Őyermekek emancipálására törekszik, mind a szül i, mind pediŐ a társadalmi előanyaŐolás és elnyomás alól. Az államnak a családi életbe való beavatkozása eŐyszerre eredményezi a család összes taŐja feletti társadalmi kontroll er södését, és a kevesebb őatalmú családtaŐok emancipálását a patriarcőális uralom alól. idézi Szöll si 2004: 88-89 A Őyermekvédelmi alapellátás eŐyik leŐfontosabb kérdése, őoŐy mikor, milyen formában és mélyséŐben leőet és kell beavatkozni, mikor állapítőató meŐ veszélyeztetettséŐ, őoŐyan leőet meŐel zni, előárítani. Nemzetközi Őyakorlatban eŐyre er söd nézet, őoŐy a veszélyeket és a veszélyeztetést kell meŐszüntetni, őazánkban nemiŐen van esély arra, őoŐy pl. a bántalmazó családtaŐot távolítsák el, és ne a Őyereket emeljék ki. Rizikófaktorok a veszélyeztetettséŐre: - Családi er szak a családtörténetben - A szül közömbös, intoleráns, vaŐy túl aŐŐódó - EŐyedülálló, különél szül - Szociális problémák - Mentális beteŐséŐ, alkoőol- vagy droŐfüŐŐ séŐ a családi anamnézisben - A szül bántalmazott vaŐy előanyaŐolt volt Őyermekkorában - Koraszülött vaŐy kissúlyú újszülött - Az újszülött több mint 24 órára volt elválasztva az anyától szülés után - Az anya 21 évesnél fiatalabb - Mostoőaszül vaŐy bizonytalan kapcsolódású élettárs - Két Őyermek születése között kevesebb, mint 18 őó 279 - FoŐyatékkal él Őyermek A Gyermekvédelmi törvény els dleŐesen a prevencióra őelyezi a őanŐsúlyt, mely átőatja a Őyermekjólét összes tevékenyséŐét, bár az els dleŐes meŐel zésre id és pénz őiányában nem sok leőet séŐ van. A családokkal, Őyermekekkel a Őyermekjóléti szolŐálatok munkatársai kerülnek els dleŐesen kapcsolatba, miután a jelz rendszer jelzése alapján a Őyermek veszélyeztetettséŐér l tudomást szereznek. A Őyermekjóléti szolŐáltató feladata a Őyermekkel foŐlalkozó szakemberekkel közösen, őoŐy Őyermekjóléti alapellátás keretein belül támoŐassák a szül ket a Őyermek nevelésével kapcsolatos feladataik ellátásában, a felel sséŐ Őyakorlásában. A Őyermekjóléti szolŐálat a kialakult veszélyeztetettséŐ meŐszüntetésére irányuló komplex családŐondozást véŐez, mely a probléma tudomására jutásától alapesetben az érintettekkel való önkéntes alapon történ eŐyüttm ködésben valósul meŐ. Amennyiben az alapellátásban véŐzett családŐondozás, és a védelembe vétel nem vezetett eredményre, és a Őyermeket veszélyeztet körülményeket azok seŐítséŐével nem leőetséŐes felszámolni, a családŐondozó javaslatot tesz a ŐyámőatósáŐnak a Őyermek családból történ kiemelésére, nevelésbe vételére, illetve közvetlen veszélyőelyzetben a Őyermek ideiŐlenes őatályú előelyezésére. A javaslat tartalmilaŐ a gyermek leŐjobb érdekét kell őoŐy szolŐálja. A Őyermek családból történ kiemelésének folyamata során a Őyermekjóléti szolŐálat munkatársának minden esetben szem el tt kell tartania, őoŐy a Őyermeket őozzájuttassa a számára leŐmeŐfelel bb ellátásőoz. Alapelvek A Őyerek családból való kiemelése a leŐvéŐs eszköz: A Őyermek kiemelésére csak akkor kerülőet sor, őa családban történ nevelkedése érdekében már minden más leőetséŐes eszköz eredménytelen volt. Kapcsolattartás a családdal: Az előelyezés során leőet vé kell tenni a Őyerek számára, kivéve azokat az eseteket, amikor ez nem szolŐálja a Őyerek leŐf bb, mindenek felett álló érdekét, a leőet leŐközelebb éljen eredeti ottőonáőoz. Az újraeŐyesítés, visszaŐondozás az els választási leőet séŐ: A leőetséŐes őazaŐondozásnak minden más intézkedéssel szemben el nyt kell élveznie. Családi alapú ellátás őárom év alatti Őyerekek számára: A kisgyerek – különösen a őárom év alattiak – alternatív ellátását családi környezetben kell biztosítani. A 12 év alatti Őyermekek nevel szül i ellátása a cél. 280 SzükséŐ esetén bentlakásos intézmény: A bentlakásos ellátás nyújtása csak abban az esetben, őa az érintett Őyerek számára a leŐinkább meŐfelel , és fejl dését, valamint a leŐjobb – mindenek felett álló – érdekeit szolŐálja. A testvéreket nem szabad szétválasztani: A testvérek számára leőet vé kell tenni, őoŐy eŐyütt maradhassanak. ÁllandósáŐ: Arra kell törekedni, őoŐy meŐfelel , állandó meŐoldást leőessen biztosítani. A leŐmeŐfelel bb ellátási móddal kapcsolatos döntés során els sorban a Őyerek leŐf bb, mindenek felett álló érdekét, biztonsáŐát és védelmét kell fiŐyelembe venni. Az intézményi ellátásról a közösséŐi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató 2012. november. 3. EŐyüttműködés a őazaŐondozás érdekében „A őazaŐondozás alatt eŐy tervezett folyamatot értünk, amelynek során a Őyermekjóléti szolŐálat valamint a szakszolŐálat munkatársai más érintett szakemberekkel eŐyüttműködve azonos szemlélettel seŐítik a Őyerek őazajutását a vér szerinti családjába. Folyamatról van szó, a Őyerek érdekében véŐzett családŐondozásról, családseŐítésr l, amelynek során az alapellátás a folyamat eŐy pontján a szakellátás szolŐáltatásait „veszi” iŐénybe a Őyerek leŐjobb érdeke szerint, átmeneti id re, a Őyereket kiemelve – Őyámőivatali beutalás szerint – a családjából. A szakellátásban, őa a Őyermek leŐjobb érdeke rövid vaŐy őosszútávon a visszakerülés, akkor a szakellátásba kerülés pillanatától már a szakemberek eŐyüttműködése a őazaŐondozást kell szolŐálja.” Both 2009-2010: 9 EŐyben ide tartozik az is, őoŐy a Őyermekjóléti szolŐáltatás a Őyermeket a családba történ visszatérése után a beilleszkedésben utóŐondozással seŐíti. Szerepl k Gyermek, vér szerinti család, Őyermekjóléti szolŐálat, Őyermekvédelmi szakszolŐálatŐyermekvédelmi Őyám, nevel szül i tanácsadóŐyámőivatal, Őondozási őelyekŐyermekottőon befoŐadó, különleŐes, speciális, nevel szül civil, szakszolŐálat által fenntartott, eŐyéb szakemberek iskola, eŐészséŐüŐy, stb.. 281 A őatékony őazaŐondozás eŐyüttm ködésének szintjei: - a Őyermek, a család és a szolŐáltatást nyújtók - a szolŐáltatást nyújtók és más intézmények szakemberei - intézményen belül a munkatársak között A Őyerek Őondozását, nevelését, ellátását véŐz személyek kötelesek eŐyüttm ködni eŐymással a őazaŐondozás érdekében, valamint mindazokkal az intézményekkel, amelyek a Őondozott Őyermekkel foglalkoznak. Fel kell ismerni, hogy egy szakembe r nem képes eŐyedül minden feladatot meŐoldani, mert minden esetben olyan komplex problémával áll szemben a seŐít , amely különböz szakmai ismereteket iŐényel. Az intézményeknek – ismerve eŐymás tevékenyséŐét – nem eŐymás mellett, őanem eŐymás munkáját kieŐészítve és támoŐatva kell m ködni. A szakemberek eŐyüttm ködése kapcsán fontos meŐőatározni a konkrét feladatokat és kompetenciaőatárokat. EredményesséŐet befolyásoló tényez k - Tapasztalatok szerint a bekerülést l a szakellátásban eltöltött id : átmeneti nevelésb l a Őyerekek a 3. év után csak naŐyon kicsi eséllyel kerülnek őaza az összes őazakerülés kb. 15 - A Őyermekek életkora - M ködési – tárŐyi, személyi – feltételek - A őazakerülési adatok összefüŐŐésben vannak a meŐyei, őelyi sajátossáŐokkal: aőol inkább nevel szül i családokban élnek Őyerekek, ott alacsonyabbak a őazakerülési adatok - „Emberi tényez k” – képzési, szemléletbeli különbséŐek - Kapcsolattartás – érzelmi oldal, köt dés, szül –Őyermek kapcsolat el seŐítése - Bekerülés utáni kapcsolattartás-szabályozási Őyakorlat A kapcsolattartás rendszeresséŐe er sen kiőat a Őyermek személyiséŐfejl désére, befolyásolja a Őyerek- szül kapcsolatot, ezáltal pediŐ a őazaŐondozás esélyét, sikeresséŐét jelent sen meŐőatározza. „A Őyermekvédelmi rendszerben él Őyermekek számára a vérszerinti családdal való kapcsolat támoŐatása a szakemberek kezében eŐy eszköz leőet a stressz kezelésére. A szüleikkel rendszertelenül kapcsolatot tartó Őyermekeknek a szül i érzelmi elérőetetlenséŐŐel való találkozás, a kapcsolat nélküli Őyermekeknek pediŐ a származásuk széŐyene, titka komoly distresszt okozőat, ez akadályozőatja a kés bbi krízisekkel való sikeres meŐküzdést. A szül kőöz való bizonytalan köt dés esetében azonban a testvéreket er sebb kötelékek kapcsolőatják eŐymásőoz, a testvérkapcsolatoknak köt déspótló funkciója leőet.” 282 GYEVEPSZI Szakmai Nap 2009. november 27. absztrakt 61 . A Őyermek érdekével ellentétes: - a szül vel való rendszertelen kapcsolattartás, mert érzelmi kieŐyensúlyozatlansáŐőoz, maŐatartási problémákhoz vezet - a nevelésbe vétel előúzódása, mert fokozőatja a Őyermek bizonytalansáŐ és bizalmatlansáŐ érzetét. A őazaŐondozást seŐít tényez k: - A szakemberek empatikus, el ítéletekt l mentes viszonyulása a Őondozott Őyermekőez és annak szüleiőez. - A szakember nyugodt hangnemet, értőet , a szül számára viláŐos kifejezésmódot őasznál, és minden körülményben kifejezi eŐyüttm ködési szándékát. - A családi kapcsolatrendszer őelyreállítása a cél, melyőez szükséŐ van a szül k közrem ködésére. A beutalást követ en miőamarabb fel kell venni a kapcsolatot a szül kkel, nem szabad, őoŐy kimaradjanak a Őyermek Őondozási-nevelési feladataiból. - A beutalásőoz vezet okok pontosítása. A szül számára fontos, őoŐy viláŐosan lássa, min kell változtatni aőőoz, őoŐy a Őyermek őazakerüljön. - Az intézmény m ködésének, szakmai proŐramjának, őázirendjének, a Őyermekre vonatkozó elvek, célok meŐismertetése a szül kkel. A szül vel eŐyéni őelyzetüket mérleŐel „meŐállapodás” meŐkötése, őoŐy érezzék, fontos résztvev i a nevelés folyamatának. - A szakemberek seŐítik a családokat összef z kötelékek er sítését, az összetartozást, a kapcsolattartást. - A Őyermek korának, fejlettséŐi szintjének meŐfelel , de szinte tájékoztatás a család őelyzetér l, életkörülményeik alakulásáról. - A testvéri kapcsolatok támoŐatása alapvet fontossáŐú a őatékony őazaŐondozásban, ezért fontos a testvérek eŐyüttes előelyezése. - A kapcsolattartások során olyan proŐramok, tevékenyséŐek, foŐlalkozások kialakítása a cél, aőol a szül fejlesztőeti, pótolőatja szül i készséŐeit, ismereteit, Őyermeknevelési tecőnikákat sajátít el. - A szül szerepvállalásra ösztönzése a Őyermek terápiás támoŐatásában 61 Forrás: http:www.tegyesz.hufileModszertani_tegyeszEgyuttmukodes_a_gyermekvedelembenMunkacsoportokZarotanulma nyokőazaŐondozas_zarotanulmany.pdf Letöltés: 2014. február 4. 283 A Őyermek vér szerinti családba történ visszaőelyezése érdekében családŐondozást véŐez a Őyermekjóléti szolŐálat az ottőont nyújtó ellátást, illetve a területi Őyermekvédelmi szakszolŐáltatást véŐz intézménnyel eŐyüttm ködve. TevékenyséŐüket összeőanŐoltan, eŐyüttm ködésben és tervezett módon kell őoŐy véŐezzék. A valósáŐban ezek az eŐyüttm ködések ad-őoc jelleŐ ek, esetlegesek, jellemz en a felülvizsŐálatot meŐel z id szakra koncentráltak. A nevelésbe vétel meŐsz nése, meŐszüntetése esetén a Őyámőivatal leŐalább 1 évi id tartamra elrendeli a gyermek, illetve – kérelme alapján – a fiatal feln tt utóŐondozását. Az utóŐondozás a Őyámőivatali őatározatban meŐállapított id pontiŐ, de leŐfeljebb a fiatal feln tt 24. életévének, illetve fels fokú iskola nappali taŐozatán tanulmányokat folytató, és ezen a joŐcímen utóŐondozói ellátásban részesül fiatal feln tt esetében leŐfeljebb 25. életévének betöltéséiŐ tart. Az utóŐondozás során az eŐyüttm ködés joŐszabályilaŐ meŐőatározott a Őyermekfiatal feln tt vissza illetve beilleszkedését illet en a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója és a Őondozási őely szakembere közt. A gyer mek családjába történ visszailleszkedését seŐít módszerek a komplex családŐondozás mellett: Esetkonferencia: leőet séŐ szerint jelen van minden olyan szakember, aki a Őyermek őelyzetének rendezésében érdekelt. MeŐbeszélésre kerülnek a problémameŐoldás leőet séŐei, az eŐyes szerepl k feladatvállalása. Családterápia: szakember seŐíti a családtaŐokat a közös elemzésben, a krízist el idéz okok meŐértésében, közösen Őy jtenek alternatívákat, kezelési leőet séŐeket. 4. Kapcsolattartás a vér szerinti családdal Az ellátásban részesül Őyermek és családja kapcsolattartására vonatkozó, a Őyermekvédelem különböz területen m köd intézmények szervezetek feladatait, mikor, kivel, milyen keretek között történik a kapcsolattartás, a joŐalkotó röŐzítette. A gyer mek és őozzátartozójának kapcsolattartása Gyvt. 34. § alapján A Őyermekvédelmi ellátásban él Őyermek folyamatos és id szakos kapcsolattartása meŐvalósulőat a Őyermek tartózkodási őelyén történ meŐlátoŐatásával, illetve a Őyermek elvitelével – visszaadásának 284 kötelezettséŐével –, vaŐy felüŐyelt kapcsolattartás keretében Emellett leőet séŐe nyílik levelezésre, elektronikus levelezésre, telefonálásra, ajándékozásra, csomaŐküldésre. A joŐszabály szerint a bentlakásos Őyermekintézményben, a befoŐadó szül nél biztosított személyes Őondoskodást nyújtó Őyermekjóléti alapellátás és Őyermekvédelmi szakellátás során el kell seŐíteni, őoŐy a kapcsolattartásra joŐosult a Őyermekkel kapcsolatot tartson fenn. Feltéve, őoŐy a szül nem áll a gyermek vagy a gyermeket ne vel személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiŐlenes meŐel z távoltartás vaŐy meŐel z távoltartás, továbbá a büntet eljárásban elrendelőet távoltartás kényszerintézkedés őatálya alatt, vaŐy a Őyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szül kapcsolattartási joŐának Őyakorlását. A ŐyámőatósáŐ a kapcsolattartásról a Őyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a Őyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének el seŐítése érdekében dönt. A kapcsolatt artás formájának és ŐyakorisáŐának elbírálása során a ŐyámőatósáŐ mérleŐeli a Őyermekjóléti alapellátás vaŐy a Őyermekvédelmi szakellátás iŐénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra joŐosult maŐatartását és körülményeit. A ŐyámőatósáŐ szükséŐ esetén felüŐyelt kapcsolattartást rendel el. A kapcsolattartással összefüŐŐ , a Őyermek számára a bentlakásos Őyermekintézményben, a befoŐadó szül nél biztosított teljes kör ellátás által nem fedezett költséŐeket a kapcsolattartásra joŐosult viseli. A települési önkormányzat az Szt. szerinti önkormányzati seŐély formájában nyújtőat seŐítséŐet a kapcsolattartásra joŐosult számára a kapcsolattartással összefüŐŐ költséŐek viseléséőez, különösen az utazási költséŐekőez, illetve a kapcsolattartásra joŐosult ottőonában történ kapcsolattartás esetén a Őyermek ellátásának költséŐeiőez. A területi Őyermekvédelmi szakszolŐálat a kapcsolattartást szabályozó joŐszabályokban meŐőatározottak szerint nyújt seŐítséŐet és támoŐatást a kapcsolattartás meŐvalósításáőoz. A 14919 97. IX. 10. Korm. rendelet a ŐyámőatósáŐokról, valamint a Őyermekvédelmi és ŐyámüŐyi eljárásról 30E-I §-a részletesen szabályozza a nevelésbe vett Őyermekkel való kapcsolattartást. Alapvet kitétel, őoŐy ennek szabályozása és biztosítása során fiŐyelemmel kell lenni a Őyermek családi kapcsolatainak ápolásáőoz való joŐára, a Őyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a Őyermekjóléti alapellátás, Őyermekvédelmi szakellátás iŐénybevételének okára, a kapcsolattartásra joŐosult maŐatartására, körülményeire. A családi kapcsolatok támoŐatása, és fenntartása során a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója a Őyermek Őondozási őelyével folyamatosan információt cserél a tapasztaltakról. 285 Fontos a látoŐatások csapatmunkában való meŐtervezése. Az eŐyüttm ködés keretében a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója els sorban a szül ket támoŐatja a nevelésbe vétel meŐszüntetéséőez szükséŐes feltételek meŐvalósításában, a Őyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követ en a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója a Őyermeket Őondozási őelyén az előelyezését követ két őónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedésér l, valamint a Őyermek látoŐatásának leőet séŐeir l. A nevelésbe vétel id tartama alatt a családŐondozó eŐyüttm ködik a Őyermekvédelmi Őyámmal. Az eŐyüttm ködés keretében a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója els sorban a szül ket támoŐatja a nevelésbe vétel meŐszüntetéséőez szükséŐes feltételek meŐvalósításában, a Őyermekkel való kapcsolattartásban. Tapasztalatok alapján a kapcsolattartás a nevelésbe vétel felülvizsŐálatát meŐel z id szakban aktívabb. Az ottőont nyújtó ellátás Ottőont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiŐlenes őatállyal előelyezett, a nevelésbe vett Őyermek számára teljes kör ellátást, a családi környezetébe történ visszaőelyezését el készít , családi kapcsolatainak ápolását seŐít családŐondozást, vaŐy őa ez nem leőetséŐes, az örökbefoŐadásának el seŐítését, a családjába történ visszailleszkedésőez, önálló életének meŐkezdéséőez szükséŐes utóŐondozást. Területi Őyermekvédelmi szakszolŐáltatás A Őyermekvédelmi szakszolŐáltatás a kapcsolattartást szabályozó joŐszabályokban meŐőatározottak szerint el seŐíti a Őyermekvédelmi szakellátásban lév Őyermek és a kapcsolattartásra joŐosult kapcsolattartását. Gyvt. 63.§ 2 5. NeőézséŐek a kapcsolattartás során A Őyermekekkel folytatott munka nem ritkán váltőat ki őeves érzelmeket a munkatársakból. Különböz konfliktusos őelyzetek kapcsán kerülőet ezekre sor. A vér szerinti családdal történ kapcsolattartás a Őyámőivatal őatározatában foŐlaltak szerint valósul meŐ. 286 Szakmai szempontból fontos annak tudatosítása, őoŐy milyen személyközi kapcsolatokban illetve milyen őelyzetekben azonosítőatóak be konfliktusok a Őyermekvédelmi szakellátás területén. A gy ermekottőonokban, lakásottőonokban a Őyermekek élettörténetükb l adódóan alapvet en neőéz őelyzetben vannak. A sok esetben mentális sérülésekkel és eŐyéb problémákkal küzdenek. A Őyermekvédelmi szakellátásban nevelked Őyermekek esetében az el forduló traumatizáló őatásokat néŐy csoportba sorolhatjuk: 1 A nevelésbe vételt meŐel z id szak traumái a családban átélt előanyaŐolás, bántalmazás, Őyermekre irányuló aŐresszió következményeib l fakadnak. 2 A nevelésbe vétel traumája az ottőonról, meŐszokott környezetb l való elszakadás eredménye, mely eŐyütt jár az önérték-vesztéssel, bizonytalansáŐ érzettel, kilátástalansáŐŐal és teőetetlenséŐŐel. 3 Az intézeti életb l fakadó probléma a őospitalizáció testi, értelmi, érzelmi és maŐatartásbeli eltérések, az uniformizálódás, az állandó alkalmazkodási kényszer, a rivalizáció, a b nbakképzés, az ún. „intézetis bélyeŐ”. 4 A nevel szül i előelyezés neőézséŐei közé pediŐ az átmenetiséŐet, feltételesséŐet, a kett s őovatartozás élményét, az én-azonossáŐi problémákat, a másodrend séŐ érzését sorolőatjuk. Dr. Kálmáncőey 2001 Ezekkel a őatásokkal nem eŐyszer sem számukra, sem a velük foŐlalkozó szakemberek számára a konfliktusőelyzetek kialakulásának meŐel zése, illetve azok kezelése. Sok esetben maŐáőoz a konfliktusőoz való viszonyulás az, mely továbbmélyíti az esetleŐesen eŐy rossz őanŐulatból, információőiányból ered nézeteltérést. A kapcsolattartás sok esetben problémákkal terőelt, a szül k indulatai nem ritkán a Őyermekvédelmi szakemberek felé irányulnak, az eŐyüttm ködések őiányosak, a Őyermekr l Őondoskodó szakemberek íŐy sokszor maŐukra maradnak az indulatokkal terőelt kapcsolattartások biztosítása során. A joŐszabály által meŐőatározott feladatokon túl a Őyermek érdekében pontosan kell tudni mérleŐelni a szerepvállalást a családdal való kapcsolat meŐvalósításakor. A őelyzetek meŐfelel kezelése, a kapcsolattartás módjának optimális kiépítése sokféle ismeretet, készséŐet feltételez a kapcsolattartást biztosítók részér l. Lengyel et al. 2009-2012 287 A Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek kapcsolattartásának őelyszíne leőet a területi Őyermekvédelmi szakszolŐálat, a Őyermekjóléti szolŐálat, a család ottőona, a lakásottőon, esetleŐ más küls környezet. A „problémás” családok számára els sorban a területi Őyermekvédelmi szakszolŐálat és a Őyermekjóléti szolŐálat biztosítja a őelyet a meŐvalósításőoz. A szakellátásban dolŐozó munkatársak ennek ellenére sem védettek a kapcsolattartás során meŐjelen indulatokkal, aŐresszióval szemben. Felmerül a lojalitás kérdése: őoŐy érezzünk eŐyütt mind a nevelt Őyerekkel és az esetleŐ t előanyaŐolóbántalmazó szül kkel eŐyaránt. A Őyermek történetének, érzéseinek, előanyaŐolásának, esetleŐes bántalmazásának, bekerülése körülményeinek ismerete és az ezzel való Őyakori szembesülés érzelmileŐ meŐterőel a szakemberek számára. Frusztrációs forrás leőet méŐ a túlterőeltséŐ, a szakemberőiány mely esetenként leőetetlenné teszi a tényleŐes, tartalmas és folyamatos eŐyéni foŐlalkozást a Őyerekekkel és családjaikkal. A vér szerinti családdal létrejöv kapcsolattartások nem feszültséŐt l mentesek, indulatokkal járnak, az érintettekben ott feszül a őaraŐ a „rendszer” ellen, az elkeseredettséŐ, a csalódottsáŐ, düő. Mindezek az érzések sok esetben a kapcsolattartást biztosító, ott jelen lév munkatársakra vetülnek ki. A családok súlyos problémákkal küzdenek, melyek több összetev b b l adódnak. A kiemelés okára visszaŐondolva leőet ez a család súlyos előanyaŐoló maŐatartása, életviteli problémák, szociális-ŐazdasáŐi eléŐtelenséŐ minimális létfeltételek őiánya, pszicőiátriai problémák, szenvedélybeteŐséŐ, abuzus. Bármiért is került sor a Őyermek leŐjobb érdekének fiŐyelembevételével a őelyettesít Őondoskodásra, cél, őoŐy a szül és a Őyermek kapcsolata meŐmaradjon. Ennek joŐszabály szerint meŐőatározott formáit és leőet séŐeit már meŐismertük. A szül düőös. Nincs pénze utiköltséŐre, fél, őoŐy azzal szembesül a Őyermek Őondozási őelyén, őoŐy ott a Őyermek jobban, jól érzi maŐát, b ntudata, lelkiismeretfurdalása leőet, alkalmatlannak érzi maŐát. A kapcsolattartáson meŐjelenve őozza maŐával ezt a düőöt. Fontos tisztáznunk maŐunkban, őoŐy őaraŐja nem személy szerint nekünk szól. A tudatos szakmai munka véŐzéséőez seŐítséŐet jelent, őa ismerjük a család „el életét”, a másik kiemelten fontos tényez annak tudatosítása, hogy – mint az az ellátás nevében is szerepel – az állam beavatkozása a nevelésbe átmeneti. MeŐel zés: A kapcsolattartások meŐfelel el készítésével meŐel zőetjük, vaŐy valamilyen mértékben meŐel zőetjük a látoŐatás meŐvalósulása során az aŐresszív viselkedés meŐjelenését. 288 - személyes kapcsolat kialakítása - alapvet az elfoŐadás - személyes seŐít beszélŐetések az indulatok kezelésére - lojalitás, a konfliktus feltárása - a Őyermekjóléti szolŐálat munkatársainak bevonása - információátadás, folyamatos eŐyüttŐondolkodás - feltételek viláŐos tisztázása, őatározat tartalmának tudatosítása - következmények tudatosítása A meŐjelen aŐresszív viselkedés kezelésének leőet séŐei, avaŐy mit teőetünk ad-hoc helyzetben? - őallŐassuk meŐ a kapcsolattartásra joŐosult őozzátartozót, de ne adjunk teret őaraŐja elszabadulásának - őívjuk fel fiŐyelmét jelenléte tényleŐes céljára - tereljük el fiŐyelmét, kezdeményezzünk beszélŐetést a Őyermekr l, kezdeményezőetünk játékot - ne leŐyünk eŐyedül - neőéz és meŐoldőatatlan őelyzetben a kapcsolattartás meŐszakítása A kapcsolattartást követ en: - els dleŐes a Őyermek meŐnyuŐtatása, beszélŐetés - szükséŐ esetén szakember biztosítása a feszültséŐek feldolŐozásáőoz - a kapcsolattartás röŐzítése, a napló folyamatos vezetése - kapcsolatfelvétel a Őyermekjóléti családŐondozóval - eŐyüttm ködés - a család felkeresése - a feszültséŐet feldolŐozó beszélŐetés - szükséŐ szerint őatósáŐ, Őyám, TGYSZ tájékoztatása - kapcsolattartás módosításának javaslata - esetmeŐbeszélés - esetkonferencia - szupervízió - mediáció A gye rmekvédelmi szakellátásban eredmény akkor érőet el e területen, őa a szakemberek tudatossáŐa és az eŐyüttm ködés er södik a Őyermekekkel folytatott nevel munka során. 289 6. A vér szerinti családdal való kapcsolat jelent séŐe A vér szerinti családdal való kapcsolat vaŐy annak őiánya meŐőatározó jelent séŐŐel bír a Őyermeki személyiséŐ fejl dése szempontjából íŐy természetesen kiőatással van életének alakulására is. „MeŐŐy z bizonyítékok támasztják alá, őoŐy amennyiben a kapcsolattartás nem valósul meŐ a családot őelyettesít ellátás els őónapjaiban, ott a családba történ visszaőelyezés sokkal rosszabb esélyű. Ezért a BizottsáŐ aŐŐodalmát fejezte ki minden olyan esetben, aőol az orszáŐok neőézséŐeket állítanak a kapcsolattartás elé, például a Őyermek jó vis elkedését l teszik azt füŐŐ vé. … Az EŐyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szül jét l vaŐy ezek eŐyikét l külön él Őyermeknek azt a joŐát, őoŐy személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tartőasson fenn mindkét szül jével, kivéve, őa ez a Őyermek leŐf bb érdekével ellenkezik.” Kézikönyv a ŐyermekjoŐi eŐyezmény alkalmazásáőoz 2009: 86 LeszöŐezőetjük, őoŐy a vér szerinti családdal való kapcsolattartás nemcsak a őazaŐondozás esélyének növelésében, őanem a Őyermek intézményi életében is jelent séŐŐel bír. Oldja a frusztrációt, vaŐy éppen fordítva, fokozőatja is azt. ÍŐy meŐkönnyíti, vaŐy éppen neőezíti az t nevel szakemberek munkáját. A Őyermek lelkiállapota, feszültséŐe mellett az t nevel -Őondozó feln tteknek a szül kkel, hozz átartozókkal kapcsolatban is felmerülnek feladataik, velük kapcsolatban is szembetalálőatják maŐukat neőéz őelyzetekkel. A Őyermek kapcsolattartását a Őyámőivatal szabályozza. A szabályozás a Őyermek őelyzetének, családi kapcsolatainak feltárását követ en, a szakemberek véleménye és javaslata alapján jön létre. Ebben szerepet játszik az alapellátás családŐondozója éppúŐy, mint a szakellátás munkatársának véleménye, illetve a Őyermekkel foŐlalkozó eŐyéb szakemberek meŐlátásai. Az el készítés folyamata nem zárul le a szabályozással, azon felül, őoŐy a szül , a vér szerinti család a őatározatból vaŐy tárŐyaláson, előelyezési értekezleten értesül a kapcsolattartás módjáról, formájáról, fontos a személyes meŐkeresés, a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozója részér l, illetve a szakellátás részér l is. A Őyermek bekerülésének körülményeit l füŐŐ en, és eŐyébként sem könny ez a feladat, őiszen a szül , család nem ritkán ellenséŐes maŐatartást mutat. Ennek ellenére, és a tapasztalatok miatt őanŐsúlyos az els id szak, fontos naŐy Őondot fordítani a kapcsolatok, leőet séŐ szerinti ápolására, a kapcsolattartás folyamatának meŐindítására. Amennyiben a szabályozás szerint a kapcsolattartás őelyszíne a Őyermekottőon, ott meŐfelel körülményeket szükséŐes biztosítani annak meŐvalósulásáőoz. Leőet leŐ leŐyen mód a félrevonulásra, örömteli találkozásra. SzükséŐ van meŐfelel őelyre, eszközökre, játékokra, amennyiben a őelyzet és a Őyermek meŐkívánja, szakember támoŐatására. 290 A meŐvalósult kapcsolattartások röŐzítésének feladata szintén a munkatársakra őárul, mely kapcsolattartási naplóban történik. Ezt a szül iŐény szerint meŐismerőeti, esetleŐ őozzáf zőeti Őondolatait, de aláírásával mindenféleképpen azt iŐazolja, őoŐy a kapcsolattartás meŐvalósult, s a bejeŐyzést meŐismerte. Major – Mészáros 2007 szerint a Őyermekek és szüleik közötti viszony alakításában maximális seŐítséŐet kell nyújtani, kell tisztelet mellett. Fontos szempont, őoŐy a szül ket, rokonokat eŐyenranŐú partnerként kezeljük A szakember feladata A seml eŐesséŐ meŐtartása el seŐíti eŐyrészt a szül vel, őozzátartozóval való kapcsolat kialakítását, másrészt – és els dleŐesen – a Őyermek nem érzi azt, őoŐy annak a „pártjára” állunk, aki t elutasította, esetenként bántalmazta. HallŐassuk meŐ a őozzátartozókat A családok, mire kapcsolatba kerülünk velük, sok szakemberrel találkozőattak már. Problémáik, átélt életőelyzeteik ventilálására adódőatott már leőet séŐük, ám ebb l soőa nem eléŐ. A feszültséŐeket oldja, a kapcsolatépítést seŐíti, őa keretek között uŐyan, de leőet séŐet biztosítunk számukra, őoŐy elmondják sérelmeiket. Amikor a Őyermek és a szül között a konfliktus mély, a kapcsolattartás indulatokkal terőelt, célszer mindkét féllel külön-külön meŐbeszélni az el zményeket, a problémákat. A szül t seŐítsük Őyermeke jobb meŐértésében, meŐismerésében, a Őyermeket szülei álláspontjának meŐismerésében. Ilyen őelyzetek Őyakran adódőatnak a kamaszkorban bekerült fiatalok esetében. A Őyermek számára a leŐneőezebb őelyzet talán az, amikor a szül eŐyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid id re keresi vele a kapcsolatot. Leőet séŐ szerint törekedni kell ilyenkor a vér szerinti családdal történ kapcsolatfelvételre. Erre is a Őyermekjóléti szolŐálat családŐondozójával történ eŐyüttm ködés keretében találőatunk meŐoldást. MeŐjelenik az állandósáŐ, érzelmi biztonsáŐ – mint Őyermeki szükséŐlet. Hermann 1986 szavaival élve a lelki eŐészséŐ alapja az eŐészséŐes énfejl dés, az er s éntudat. Ennek kialakulásában fontos tényez a múlt, az én folyamatossáŐa. Ha a Őyermeknek el kell felejtenie a múltját, a lelki eŐészséŐüket kockáztatjuk. 291 Az állandósáŐ biztonsáŐot ad a Őyermeknek, meŐer síti benne a köt dést, a valaőová tartozást. A nevel kkel való kapcsolatában fontos szerepet kap, őa kialakul benne a köt dés, ennek elengedhetetlen feltétele az állandósáŐ. Ez, mint láttuk, a kapcsolattartással szoros összefüŐŐést mutat. A Őyermekvédelmi szakellátásban előelyezett Őyermek önazonossáŐa kialakulásában a vér szerinti család ismerete, családi kapcsolatainak ismerete, a meŐfelel kapcsolat kialakítása fontos szerepet játszik. ÖnmaŐát lesz elfogadni képes, őa esélyt kap a szeretetkapcsolatok meŐélésére, íŐy tud majd maŐa is szeretetet nyújtani. A Őyermek családi kapcsolatainak meŐtartásában a leŐfontosabb eszköz a látoŐatás. A kapcsolattartás meŐer síti a őazatérés esélyét, őiszen a Őyermek és vér szerinti családja közötti kötelék meŐmarad. A meŐvalósult kapcsolattartás: - meŐer síti a Őyermek identitását - seŐít a Őyermeknek elfoŐadni saját szülei viselkedését - bizonyítja, őoŐy szülei szeretik és fontos nekik - reményt ad a Őyermeknek - seŐíti a Őyermek b ntudatának enyőítését - növeli a család összetartó erejét és szerepére való alkalmassáŐát Fontos az ellátásban lév Őyermekekben, mint aőoŐyan mindenkiben kialakítani a szeretet képesséŐét önmaŐuk és mások irányában. A kett szorosan összefüŐŐ, őiszen őa valaki önmaŐát nem tudja szeretni, elfoŐadni, az másokkal szemben sem lesz képes erre. A kapcsolattartás a vér szerinti családdal: - Fenntartja a Őyermekkel való él kapcsolatot 292 - Leőet séŐet teremt a szül –Őyerek kapcsolat alakítására - UŐyanakkor tudnunk kell, őoŐy a szül számára a kapcsolattartás teőer, mert:  Újra és újra szembesíti azzal, őoŐy kudarcot vallott, mint szül  B ntudata van amiatt a fájdalom miatt, amit a gyereknek okozott  űrzi a Őyerekkel való kapcsolata lazulását, a távolodást  űrzi, őoŐy Őyermeke másokőoz köt dik, másokat szeret meŐ  Szembesül azzal, őoŐy mások nála „jobb” szül k Szakemberként csak akkor tudunk seŐíteni a vér szerinti szül knek, őa meŐ tudjuk érteni a szül k érzelmi állapotát, ebb l fakadó ambivalenciáit, esetleŐes kerülési stratéŐiáit. Nem eléŐ ezeket az érzelmeket meŐérteni, foŐlalkozni is kell velük. A kapcsolattartás ŐyakorisáŐa er sen füŐŐ a felel s szakemberrel való seŐít kapcsolat intenzitásától és min séŐét l, az eŐyüttm ködést l a különböz szakemberek között. A szakellátás a Őyermek számára a leőet leŐjobb körülményeket kívánja biztosítani, mely során fontos, őoŐy a Őyermek az eŐészséŐi állapotáőoz, fejlettséŐéőez, tanulmányai véŐzéséőez iŐazodó ellátásban, szükséŐ esetén Őondozásban részesülőessen. A Őyermek személyiséŐfejl désére Őyakorlati tapasztalatok alapján a vér szerinti család méŐ akkor is őatással van, amikor a Őyermek nem áll tényleŐes kapcsolatban szüleivel, rokonaival. A vér szerinti kapcsolattartás fontossáŐa a Őyermek számára meŐkérd jelezőetetlen. A Őyermeknek fontos, őoŐy múltját meŐismerje, őiszen ez a Őyermek identitásának, érzelmi biztonsáŐának, önmaŐa elfoŐadásának eŐyik feltétele. Ha a Őyermek vér szerinti családjára vonatkozóan nem rendelkezik információkkal, azt fantáziája seŐítséŐével pótolja, eŐy idealizált képet kialakítva. LeŐyen az elképzelt kép pozitív vaŐy neŐatív, mindenféleképpen széls séŐeket foŐ tartalmazni. Idealizál, vaŐy túlzottan sötétre festi a nem ismert valósáŐot. A fantáziák, mivel nem alapoznak tényekre, szoronŐáskelt k. A őiányt pótló fantáziák okozta szoronŐás nem oldőató. 293 A őiánnyal ellentétben, a veszteséŐ feldolŐozőató, az élettörténet részéve teőet . A Őyermek, őa meŐfelel információ, ismeret birtokában van vér szerinti családját, saját el történetét illet en, az átélt veszteséŐ beépítőet személyiséŐe, önazonossáŐa kialakulásának folyamatába. Az, amit ismerünk kevéssé olyan félelmetes, mint amir l csak képzel dünk. A gyermekotthon szak mai szolŐáltatásainak céljai között teőát a Őyermek teljes kör ellátásában őanŐsúlyos szerepet kap a Őyermek és szülei kapcsolatának el seŐítése, er sítése, őiszen a családi kapcsolattartás leőet vé teszi a Őyermek kilépését a szakellátás rendszeréb l és azt, őoŐy biztos őáttere leŐyen életében. A Őyermeket nem védőetjük meŐ a látoŐatásoktól, sem múltjától vaŐy családjától – hiszen ezek a Őyermek életének részét képezik. Feladatunk: seŐítséŐet nyújtani a Őyermeknek érzelmei feldolŐozásában, kezelésében. A Őyerek őazakerülését soőa nem szabad sürŐetni, meŐ kell várni a meŐfelel szül –gyermek kapcsolat kialakulását, s ezt fokozatosan támoŐatni. Veszélyes leőet a törvény bet szerinti értelmezése. Teőát a családi kapcsolatok támoŐatásának leŐfontosabb eszközei a családi látoŐatások, kapcsolattartások. A Őyakori látoŐatások valószín bbé teszik a Őyermek őazatérését. Ennek maŐyarázata, őoŐy a Őyerek és a szül közti kapcsolat, kötelék meŐmarad. ÖsszeŐezve elmondőatjuk, őoŐy a sikeres látoŐatás, kapcsolattartás meŐer síti a Őyermek identitását, seŐít a Őyermeknek elfoŐadni önmaŐát, saját szülei viselkedését. Azt bizonyítja, őoŐy is fontos a szül knek, reményt ad a Őyermeknek. A vér szerinti családdal való kapcsolat seŐíti a Őyermek b ntudatának enyőítését, növeli a család összetartó erejét, és szerepére való alkalmassáŐát. Felőasznált irodalom 1997. évi XXXI. törvény a Őyermekek védelmér l és a ŐyámüŐyi iŐazŐatásról 1491997. IX. 10. Korm. rendelet a ŐyámőatósáŐokról, valamint a Őyermekvédelmi és ŐyámüŐyi eljárásról Az intézményi ellátásról a közösséŐi ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató 294 Az intézményi ellátásról a közösséŐi ellátásra való áttéréssel foŐlalkozó európai szakért i csoport, 2012. november. Szakmai lektorálás: HerczoŐ Mária, Kozma ÁŐnes, Petri Gábor Printed in Brussels Belgium http:deinstitutionalisationguide.euwp-contentuploads201305Common-European- Guidelines_Hungarian-version.pdf Letöltés: 2014. február 4. Botő űva: HazaŐondozás – érdekellentétek és érdekeŐyezések A Őyermekjóléti szolŐálatok és a Őyermekvédelmi szakszolŐálatok néz pontjából. Budapest F város Önkormányzatának Módszertani Gyermekvédelmi SzakszolŐálata 2009. április – 2010. május VáloŐatás a F városi Módszertani TeŐyesz tanulmányaiból, cikkeib l 2009-2012 EŐyezmény a Gyermeki JoŐokról. in: Kézikönyv a ŐyermekjoŐi eŐyezmény alkalmazásáőoz Család, Gyermek, IfjúsáŐ EŐyesület 2009 EŐyezmény a Őyermek joŐairól ElfoŐadta az ENSZ KözŐy lése New York-ban, 1989. november 20- án. MaŐyarorszáŐon kiőirdette az 1991. évi LXIV. törvény http:unicef.huismerje-megmire-forditjuk-az-adomanyokatgyermekjogokgyermekjogi-egyezmeny GYEVEPSZI Szakmai Nap 2009. november 27. absztrakt. http:www.tegyesz.hufileModszertani_tegyeszEgyuttmukodes_a_gyermekvedelembenMunkacso portok ZarotanulmanyokőazaŐondozas_zarotanulmany.pdf Letöltés: 2014. február 4. Szöll si Gábor: A Őyermekvédelmi probléma mint társadalmi konstrukció Esély 20032 http:www.esely.orgkiadvanyok2003_2SZOLLOSI.pdf Letöltés: 2014. február 4. Dr. Hermann Alice : Emberré nevelés. Tankönyvkiadó , Budapest, 1986 Dr. Kálmáncőey Márta: Nevel szül nél él Őyermekeknél el forduló pszicőés problémák Család, Őyermek, ifjúsáŐ 20012. LenŐyel Judit és munkatársai: El szoba vaŐy Őyermekszoba? In.: A kapcsolattartás formái VáloŐatás a F városi Módszertani TeŐyesz tanulmányaiból, cikkeib l 2009-2012. pp. 255-296 http:mek.oszk.hu113001138611386.pdf Letöltés: 2014. február 4. 295 Major Zsolt Balázs - Mészáros Katalin: „Fotel vaŐy karfa” Gyakorlat- és eszközközpontú nevelés- módszertani kézikönyv Őyermekvédelemben, Őyerek- és lakásottőonokban dolŐozók számára. „Forrás Club Tudományos Informatikai és Média Fórum” Közőasznú EŐyesület , Szeged, 2007. Szöll si Gábor: A Őyermekvédelmi probléma, mint társadalmi konstrukció. Esély, 20032. http:www.esely.orgkiadvanyok2003_2SZOLLOSI.pdf Letöltés: 2014. február 4. 296 LÁNCZOS ESZTER : A SPECIÁLIS ELLÁTÁS DILEMMÁI A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN Bevezetés Jelen tanulmány meŐírására történ felkérést követ en számtalan Őondolat, kérdés foŐalmazódott meŐ bennem, els dleŐesen az, őoŐy szakszer en miként definiálőató és kateŐorizálőató a speciális szükséŐlet, mely tudományáŐ diszciplinái alapján joŐ-, orvostudomány, pszicőolóŐia, pedaŐóŐia vaŐy a szociolóŐia területe. Nem őaŐyőató fiŐyelmen kívül az a tény, őoŐy a Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek ritka kivételt l eltekintve nem önkéntesséŐ iŐényével kerülnek nevelésbe. A különböz okok miatt vér szerinti családjukból, őatósáŐi döntés alapján kiemelt Őyermekek számára a nevelésbe vétel véŐreőajtása sérülést okoz, annak ellenére, őoŐy feltételezőet en az intézkedés a Őyermek érdekében történik. Jelent s különbséŐek tapasztalőatóak az eŐyéni életutakban a diszfunkcionális családban történ sérülések mértékében, azok id intervallumában és abban, őoŐy a Őyermek mely életszakaszában történik a traumatizáló esemény, illetve események sorozata. Álláspontom szerint a Őyermekvédelmi szakellátásban él Őyermekek valamennyien speciális szükséŐlet ek. A speciális szükséŐlet a devianciák milyenséŐe, a vezet tünetek „súlyossáŐa”, a mindennapi életbe való beilleszkedés sikeresséŐe, a társadalmi elvárásoknak való meŐfelelés alapján csoportosítőatóak. Alapvet szakmai követelmény a Őyermekek fizikai és személyiséŐállapotának, szükséŐleteinek meŐfelel ellátás nyújtása. Ezt az ellátást azonban meŐőatározza a kateŐórizáció, őoŐy milyen szükséŐlet, mely okból-okokból kerül meŐállapításra. A különleŐes szükséŐlet definiálása viszonylaŐ eŐyszer bb, mivel a tartósan beteŐ, foŐyatékkal él k, illetve őárom év alatti Őyermekek sorolőatóak ebbe a kateŐóriába. 1. számú ábra: 2012. december 31-én a szakellátásban él Őyermekek száma szükséŐleteik alapján 723; 4 6514; 35 1503; 8 9724; 53 spe iális szükséglet külö leges szükséglet életkór ól adódó külö leges szükséglet or ál szükséglet KSH: Szociális Statisztikai évkönyv 2012. 297 Törvényi szabályozás A központi Őyermekottőonokban, Őyermekottőonok speciális csoportjában, speciális lakásottőonokban szeŐreŐált, Őyermekottőonokban, lakásottőonokban inteŐrált formában, illetve speciális nevel szül nél történ speciális ellátást az 1997. évi XXXI. törvény a Őyermekek védelmér l és a ŐyámüŐyi iŐazŐatásról, és a 151998. IV. 30. NM rendelet a személyes Őondoskodást nyújtó Őyermekjóléti, Őyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és m ködésük feltételeir l szabályozza els dleŐesen. A 2014. jan uár 01-én őatályba lépett Gyvt-módosítás értelmében: 58 . § 1A speciális Őyermekottőon vaŐy a Őyermekottőon speciális csoportja az ideiŐlenes őatállyal előelyezett, a nevelésbe vett súlyos pszicőés vaŐy disszociális tüneteket mutató, illetve pszicőoaktív szerekkel küzd Őyermekeknek nyújt Őondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint őabilitációt és reőabilitációt. 2 A speciális Őyermekottőonban vaŐy a Őyermekottőon speciális csoportjában a Őyermek teljes kör ellátásának id tartama csak kivételesen indokolt esetben őaladőatja meŐ a két évet. 3 A speciális Őyermekottőon a szükséŐes személyi és tárŐyi feltételek meŐléte esetén bentlakásos ellátás keretében véŐezőeti a meŐyei, f városi Őyermekvédelmi szakért i bizottsáŐ felkérésére a Őyermek személyiséŐvizsŐálatát b speciális ellátást kell biztosítani ba a súlyos személyiséŐfejl dési zavarokkal küzd , illetve súlyos pszicőotikus vaŐy neurotikus tüneteket mutató a továbbiakban eŐyütt: súlyos pszicőés tüneteket mutató Őyermek, bb a súlyos beilleszkedési zavarokat vaŐy súlyos antiszociális maŐatartást tanúsító Őyermekkorú elkövet a továbbiakban: súlyos disszociális tüneteket mutató [a ba és a bb pont a továbbiakban eŐyütt: súlyos pszicőés vaŐy disszociális tüneteket mutató Őyermek], bc az alkoőol, droŐ és eŐyéb pszicőoaktív szerekkel küzd a továbbiakban: pszicőoaktív szerekkel küzd Őyermek számára. Az ottőont nyújtó ellátás során a Őyermekek őelyzetét folyamatosan fiŐyelemmel kell kísérni, illetve az e törvényben meŐőatározott meŐyei, f városi Őyermekvédelmi szakért i bizottsáŐ véleménye alapján évente, a őárom éven aluli Őyermek esetében félévente, illetve a Őyermekvédelmi Őyám kérelmére felül kell vizsŐálni. 3 A speciális ellátás kiterjed a Őyermek koráőoz, állapotáőoz, és szükséŐleteiőez iŐazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkozta tásra, valamint ápolására, szocializációjára, és reszocializációjára, továbbá őabilitációs, és reőabilitációs kezelésére is. 298 A szakellátás keretében a súlyos pszicőés vaŐy disszociális tüneteket mutató, illetve pszicőoaktív szerekkel küzd 12. életévét - kivételes esetben 10. életévét - betöltött Őyermek számára a Őyermek állapotáőoz iŐazodó speciális ellátás biztosítőató, id tartama 2 év leőet, kivétel ez alól a rendkívül indokolt eset. A speciális szükséŐlet meŐállapítása a Területi Gyermekvédelmi SzakszolŐálatok Szakért i BizottsáŐának feladata. A bizottsáŐ öt taŐja: ŐyermekŐyóŐyász, ŐyóŐypedaŐóŐus, pszicőolóŐus, pszicőiáter, szociális munkás. Az OrszáŐos Gyermekvédelmi Szakért i BizottsáŐ feladata a ma központi Őyermekottőonnak, korábban minisztériumi Őyermekottőonnak nevezett intézményekbe történ előelyezés, a már előelyezett Őyermekek felülvizsŐálata a szükséŐlet fennállása, az elbocsátás indokoltsáŐa érdekében. Ez a „száraz” joŐi definiálás. Erikson pszicőoszociális fejl déselmélete A speciális szükséŐlet vé válás kialakulásában, kateŐóriarendszerének áttekintőet vé, értőet bbé tétele érdekében Erik H. Erikson fejl dési modelljének bemutatását, az eŐyik leŐkevésbé vitatott, népszer elméletét támpontként, „sorvezet ként” alkalmazom. Erikson jelent s érdeme a kapcsolatteremtés a pszicőolóŐiai, pedaŐóŐiai és társadalmi-kulturális jelenséŐek között. A feln ttkort is maŐába foŐlaló pszichoszoc iális fejl dési modell elmélete elfoŐadja a freudi ösztönfejl dés és a tudattalan elvét, de kisseb őanŐsúllyal, Erikson a tudatos folyamatok őatásait őelyezi el térbe. Kiindulási alapja az identitás, énazonossáŐ keresése, mely eŐy eŐész életen át tartó folyamat. A személyiséŐfejl dés az intrapszicőés és szociális tényez k őatása, konfliktusai által alakul, változik. A személyiséŐ eŐyes szakaszaiban meŐnyilvánuló jelleŐzetesséŐek, változásai formálják az identitást, amelyek eŐymásra épül sorrendben követik eŐymást. Az újabb életszakaszok új elvárásokat támasztanak, azaz újabb feladatok meŐoldását, amelyek a korábbiak „eredményeire” épülnek. Erikson felosztása az adott korra jellemz krízisek és elérend értékek alapján történik. Az els néŐy korszak a születést l a Őyermekkor véŐéiŐ tart, az ötödik a serdül kor, az utolsó őárom a feln ttkort foŐlalja maŐába. Felmerülőet a kérdés, őoŐy a terőesséŐ id szaka alatti traumatizálódás szerepe előanyaŐolőató-e? A fejl dési szakaszok őatárai nem kötőet ek pontos életkorőoz, mivel az eŐyediséŐ, az eltér ritmusú őaladás fontos szempont. 1. sbizalom vaŐy bizalmatlansáŐ szakasza, amely a születést l a Őyermek kb. két éves koráiŐ tart. Ebben a szakaszban eŐész életre kitartó attit d alapozódik meŐ. Az sbizalom az anyai szeretetb l fakadó kora Őyermekkori biztonsáŐérzetet jelenti, a szükséŐletek kieléŐítése során. Az anya a meŐbízőató és elvárt küls jelenséŐekb l bels biztonsáŐŐá válik. Természetesen az „anya” eŐy konstans személyt jelent. Amennyiben a Őyermek szükséŐleteinek kieléŐítése akadályozott, nem meŐfelel , kés bbi élete során az sbizalom őiányában képtelenné válik a no rmális emberi köt désekre. 299 2. Az autonómia vaŐy a széŐyen és kétely szakasza, a gyermek 2-3 éves korára teőet . A leŐjellemz bb erre a szakaszra az akaratlaŐos szabályozás kialakulása, a saját test feletti uralom, az önuralom és a környezet utáni kíváncsisáŐ meŐjelenése. Ebben az életkorban a Őyermekek vaŐy meŐtanulják akaraterejüket, önkontrolljukat Őyakorolni, vaŐy bizonytalanná válnak, őoŐy képesek a kiőívásoknak eleŐet tenni. A szül k, Őondozók felel sséŐe kiemelked , a túl merev, vaŐy korai, er s kontroll esetén az önállósáŐ nem tud kialakulni.

3. Kezdeményezés vaŐy bűntudat szakasza, kialakulása a 3-6 éves korra teőet . MeŐkezd dik a