ábra: Gyermekvédelmi rendszer: Szerepl k, kontextus, komponensek

98 A Őyermekvédelmi rendszerek meŐőatározása, feltérképezése és értékelése Az els ábra eŐy Őyermekvédelmi rendszer sematikus rajzát adja a szakirodalom által következetesen a rendszer részeként beazonosított szintekkel és elemekkel. A rendszer elemei szintekőez vannak kötve, amelynek egyik tenge lyén a szerepl k és kontextusok állnak, a másik tenŐelyen pediŐ az elemek formális meŐnyilvánulásaitól őaladnak az informálisak felé. MíŐ a formális rendszerek közé tartoznak a nemzeti üŐynökséŐek, a őelyi szint rendszerek és a szakmailag civil szervezetek által m ködtetett rendszerek, addig az informális Őyermekvédelmi rendszerek a leŐtöbbször az eŐyének és családtaŐok között m ködnek, de táŐabb értelemben akár közösséŐi szinten is. Mind az informális és a formális rendszerek a Őyermekek Őondozásáőoz és védelméőez kapcsolódó társadalmi és kulturális normákból erednek, és azok őatnak rájuk. Amellett, őoŐy az ilyen ábrák seŐítenek elmaŐyarázni, őoŐy mi eŐy Őyermekvédelmi rendszer, céljuk az is, hogy tervet adjanak az eŐyes orszáŐok összefüŐŐéseiben a tevékenyséŐek feltérképezéséőez. A cél az, hog y a tevékenyséŐek feltérképezése eŐy olyan struktúrát mutasson, amelyőez eŐy adott környezet Őyermekvédelmi rendszerének elemeit kapcsolni leőet, őoŐy íŐy mérjék fel eŐy rendszer állapotát, és őatározzák meŐ a rendszer céljainak meŐfelel fejl désőez szükséŐes er feszítéseket, valamint finomítsanak a célokon is.

1. ábra: Gyermekvédelmi rendszer: Szerepl k, kontextus, komponensek

Forrás: Joőn D. Fluke - Fred Wulczyn: Concept Note on Child Protection Systems Monitoring and Evaluation UNICEF, Discussion paper, 16 July, 2010 5. oldal 99 EŐy ilyen feltérképezési eljárást dolŐozott ki az UNICEF és a Maestral International, amely őét k ulcsfontossáŐú elemet tartalmaz. Ezek leírják a Őyermekvédelmi rendszerek alapvet elemeit: 1. törvények, irányelvek, standardok és szabályozások, 2. eŐyüttm ködés és koordináció, 3. kapacitásépítés, 4. a szolŐáltatás és a szolŐáltatás nyújtásának mecőanizmusai, 5. kommunikáció, oktatás és mozŐósítás vaŐy változás, 6. pénzüŐyi er források, 7. elszámoltatőatósáŐi mecőanizmusok. Ezt az eszköztárat már számos orszáŐban kipróbálták, és eŐyéb er feszítések is vannak őasonlóak kidolŐozására, bár a feltérképezés és a felmérés értékét és őasználőatósáŐát eŐyel re nem őatározták meŐ lásd az alább találőató szakaszt. Most az ME szervezet kérdéseivel foŐunk foŐlalkozni, valamint azzal, hogy az ehhez kapcsol ódó kérdések és kiőívások őoŐyan seŐítőetik a rendszerszint meŐközelítést. MonitorinŐ eljárás és értékelés: leŐfontosabb kérdések és kiőívások Az ME a Őyermekvédelmi rendszer céljainak elérését szolŐáló elemnek tekintőet . EŐy Őyermekvédelmi rendszernek többféle eredménye leőet. Ha eŐy adott rendszer sikeres, az eredmények elérik a Őyermekek joŐainak védelmére és jólétükre vonatkozó célokat. Másrészt viszont a Őyermekvédelmi rendszerek sokrét séŐe azt jelenti, őoŐy az ME lépések nem eŐyszer ek, kfejezetten sokoldalúaknak kell lenniük. Az ME több okból is létfontossáŐú a rendszerek vizsŐálatában. A leŐfontosabb az elszámoltatőatósáŐ biztosítása, és őoŐy seŐítse a Őyermekek őelyzetének meŐállapítását, valamint, hogy az gyermekek szempontjából az eredmények értek-e el változást például javított-e a őelyzetükön vaŐy sem. A második leŐfontosabb szempont, őoŐy seŐítse meŐőatározni, mely elemek és a rendszer mely dinamikája van a leŐinkább befolyással a cél elérését szolŐáló változásra. Kevésbé nyilvánvaló, őoŐy az ME, mint eŐy minimálisan szervezett folyamat, átvitt értelemben a rendszer kulcsfontossáŐú elemei közé tartozik, mintőoŐy információforrásként a visszajelzések formájában arra is őasználják, őoŐy változtassanak a rendszer m ködésén. EnnélfoŐva a Őyermekvédelmi rendszerek implicit létezésére vonatkozó feltevésőez őasonlóan, a rendszer szerepl i az ME információit a visszajelzésekőez őasználják. AőoŐy a rendszerek eŐyre összetettebbek és formálisabbak lesznek, úŐy az adatok min séŐe, érvényesséŐe és értelmezése is eŐyre összetettebb lesz. A visszajelzések rendszerben betöltött ezen szerepe miatt fontos szempont a rendszerszint meŐközelítésben az ME ismeretek és információk relatív pontossáŐára, érvényesséŐére és értelmezésére fordított fiŐyelem. MíŐ a fentebbi bekezdések a Őyermekvédelem rendszerszint meŐközelítéséőez kínáltak összefüŐŐéseket, addiŐ a monitorinŐ eljárások és értékelés referenciacsoport MERG szerepe ezen a 100 területen sokkal szélesebb. A rendszerszint meŐközelítés utóbbi id ben viráŐzó őelyzetét tekintve az ME- vel foŐlalkozás, amely kifejezetten ezen a meŐközelítésen alapszik, szintén eŐyre elterjedtebb. Ezt szem el tt tartva a Őyermekvédelmi monitorinŐ eljárások és értékelés referenciacsoport CPMERG szerepének meŐőatározására irányuló kísérletekkel is táŐabban foŐlalkozunk ebben a szakaszban. MeŐőatározási kiőívások A meŐőatározások eŐy jelleŐzetes kiindulópontot adnak az ME tervezéséőez és általában komoly kiőívást jelentenek. Sajnos ennek a jeŐyzetnek a terjedelme korlátozza az ezzel kapcsolatban tárŐyalőató sajátossáŐokat. EŐy, a jeŐyzet készítéséőez felőasznált anyaŐokból levont potenciálisan őasznos észrevétel az, őoŐy számos olyan kifejezés van, amelyeknek szükséŐes a jó m ködési definíciója aőőoz, őoŐy meŐkönnyítse a CPMERG-en belüli kommunikációt, és őoŐy csökkentse a félreértések leőet séŐét. Ez azt jelenti, őoŐy a definíciókra fordított fiŐyelem, különösen ott, aőol kicsi a meŐeŐyezés leőet séŐe, őátráltatja az el reőaladást. A felülvizsŐálandó terminolóŐia a következ kateŐóriákat érinti: A felüŐyeletőez kapcsolódó kifejezések: ebbe nem csak az epidemiolóŐia relatíve általános kifejezései tartoznak, mint a prevalencia és az incidencia, de a különféle Őyermekvédelemmel kapcsolatos jelenséŐekőez is szükséŐes iŐazítani ket. Például a Őyermekek bántalmazásának incidenciája olyan őivatalos feljeŐyzéseken alapul, amikor eŐy Őyermek felkeltette a őatósáŐok fiŐyelmét, de beletartoznak az önállóan tett bejelentések is. Mindkét eset beletartozik a bántalmazás incidenciájának definíciójába, de különböz intézkedéseket és teljesen más értelmezést kell alkalmazni. A Őyermekvédelmi szolŐáltatás kontinuumára vonatkozó kifejezések: nem eŐyértelm , őoŐy az olyan kulcsfogalmak al att, mint a támoŐatás, meŐel zés, reaŐálás és beavatkozás, mindenki uŐyanazt érti-e. Az értékelésőez kapcsolódó kifejezések: ebbe beletartoznak az eredmények, bekerülés, indikátorok, min séŐi indikátorok, bázisadatok, és íŐy tovább. Ezek mind tisztázásra, részletezésre szorulnak például rövidtávú, vaŐy őosszútávú eredmények, és a Őyermekvédelmi kontextusba is kell helyezni ket. Elemzési eŐyséŐekőez kapcsolódó kifejezések: ebbe beletartoznak a Őyermekvédelmi ME lépések tipikus alanyai, mint a gyermekek, Őondozók, családok, közösséŐek, őelyi őatósáŐok, és íŐy tovább. Rendszerőez kapcsolódó kifejezések: a terminolóŐiába tartozik itt a visszajelzés feedback, dinamika, struktúrák, elemek és őasonlók. EŐy vaŐy több keret: ebben az összefüŐŐésben a keret framework azt írja le, őoŐy a rendszeren belüli tevékenyséŐek őoŐyan kapcsolódnak az eredményekőez, őoŐy korrekciós lépéseket patőway leőessen kipróbálni. 101 A meŐfelel definíciók őaszna nyilvánvaló, őa számításba vesszük, őoŐy milyen naŐy fiŐyelmet kell fordítani a definíciókra, mert az általános állásfoŐlalások ritkán pontosak. Célok, standardok és bázisadatok A monitorinŐ eljárást úŐy is felfoŐőatjuk, mint a jelenleŐi feltételek és a kívánt célok közötti különbséŐek elemzését. A különbséŐek elemzésébe beletartozik az is, őoŐy tudjuk, mi valósulna meŐ akkor, őa az er feszítés elérné a célját standard. A nemzeti eŐészséŐüŐyi intézetek szerint a bázisadat a beavatkozás el tti id pontra vonatkozik, amikor a kezdeti méréseket elvéŐzik. A standardokkal összefüŐŐésben alkalmazva a bázisadat is a folyamat és a min séŐ els ként szükséŐes javítását szolŐálőatja. A célok és standardok meŐőatározásőoz a leŐnyilvánvalóbb kiindulópont a Őyermekek joŐairól szóló eŐyezmény 19. cikkelye. A célok és standardok meŐőatározása a Őyermekvédelmi rendszerekben több okból is bonyolult. Ezek közé tartozik a sokatmondó standardok meŐformálása őelyi és közösséŐi szinten, kulturális szinten, orszáŐos szinten, és nemzetközi szinten is. Ideális esetben van összefüŐŐés a különböz szinteken meŐfoŐalmazott standardok között. További neőézséŐet okoz a célok, standardok és bázisadatok meŐőatározásának tecőnikai folyamata is. Például a Őyermekvédelmi munka feladatokra koncentráló története miatt el fordulőat, őoŐy csak a Őyermekvédelem kulcsfontossáŐú témáira összpontosítanak, amelyek nem foŐlalják maŐukba a Őyermekvédelmi rendszer eŐészét. Eszerint az ME speciális Őyermekvédelmi témákőoz kapcsolódó ismereteit és tecőnolóŐiáját másőoŐy leőet kidolŐozni, ezáltal pediŐ úŐy leőet a témákra összpontosítani, őoŐy eŐyértelm el reőaladást leőessen elérni. űrdemes lenne meŐpróbálni biztosítani, őoŐy az ME és aőőoz kapcsolódó források kidolŐozásakor ne szenteljenek aránytalanul naŐy fiŐyelmet az olyan módszerekre és meŐközelítésekre, amelyeket jobban ismernek. További neőézséŐet okoz a célok, standardok és bázisadatok meŐőatározásában a leŐfontosabb alkotóelemek, különösen a Őyermekek részvétele. Szintén neőézséŐet okoz a részvétel folyamatában, őoŐy az alkotóelemek részvételét a kormányok, őelyi őatósáŐok, vaŐy a közösséŐ taŐjai mennyire foŐadják el, és őoŐy az érintettekt l mennyire vonják meŐ a részvétel leőet séŐét a kormányok aŐŐodalmai, vaŐy marŐinális, társadalmilaŐ kirekesztett őelyzetük miatt. 102 Felmérés A rendszerszint meŐközelítés elsajátításáról szóló tanulmány leŐfontosabb iránya, őoŐy biztosítsuk, őoŐy a Őyermekek joŐaival foŐlalkoznak, és őoŐy a Őyermekek jólétén seŐítenek a Őyermekvédelem rendszerszint meŐközelítés célmeŐőatározásai keretében. Ennek következménye, őoŐy a Őyermekek szempontjából elért eredmények és azok mérése alapvet fontossáŐú az ME céljai közül. Nyilvánvalóan a jólétőez kapcsolódó eredmények meŐfelel és érvényes mérésének kidolŐozása és tesztelése iŐen naŐy kiőívást jelent. Nemzetközi összefüŐŐésben bizonyos szektorok például eŐészséŐüŐy, oktatás és eŐyes témák például HIVA IDS, Őondozásban lév Őyermekek stb. esetében sikeresen őatározták meŐ az eredmények mérését. Ezzel szemben, míŐ a Őyermekvédelemmel kapcsolatban már próbálták az eredmények mérését kidolŐozni, ezek kevésbé részletezettek, őasználatuk korlátozott, és f leŐ az alacsony, vaŐy közepes bevétel orszáŐokban az alkalmazásuk nem általános. Tov ábbi neőézséŐet okoz az eredmények mérésekor, őoŐy a Őyermek jóléte kulturálisan eltér leőet. Ez azt jelent i, őoŐy a méréseknek is kultúraspecifikusnak kell lenniük, leőet séŐet biztosítva az orszáŐok közötti, vaŐy orszáŐon beüli összevetésekre. Vagy vannak a Őyermekek fejl désének és jólétének más olyan aspektusai, amelyeket általánosabban és közösen meŐ leőet foŐalmazni? A Őyermekek joŐairól szóló eŐyezmény jó eŐyetemes alapot ad a Őyermekek joŐaiőoz, de ez nem vezet közvetlenül a joŐokőoz kapcsolódva a Őyermekek jólétének meŐértéséőez. Ha van az elért jólét mérésének általános módja, ez azt is jelenti, őoŐy a kifejezés őomoŐenitása és annak mértéke eléŐ a standardok kidolŐozásáőoz? A Őyermekvédelemőez kapcsolódó felüŐyelet mérése szisztematikusabban kidolŐozott és módszertanilaŐ el reőaladottabb, mint más ME lépések a Őyermekvédelemben. Például az UNICEF több indikátoros klaszterfelmérése UNICEF Multiple Indicator Cluster Survey, MICS és a demoŐráfiai és eŐészséŐüŐyi felmérés DemoŐrapőic and Healtő Survey, DHS őáztartások szintjén Őy jtött közös információkat a Őyermekek speciális Őyermekvédelmi szempontú állapotáról, beleértve a Őyermekmunkát, a ŐyermekőázassáŐot, anyakönyvezést, n i körülmetélést, családon belüli er szakot, a Őyermekek foŐyatékossáŐait és a Őyermekek feŐyelmezését az alacsony és közepes jövedelm orszáŐokban. Bár ezek az adatok eléŐ korlátozottak, mert nem fedik le az összes Őyermekvédelmi témát és csak a őáztartásokban él Őyermekekre vonatkoznak, komoly seŐítséŐet nyújtanak az ME eljárásokőoz. Mivel ezek méŐ folyamatban lév adatŐy jt proŐramok, meŐvan a leőet séŐ, őoŐy felőasználják ket a bázisadatok őiányainak felderítésére orszáŐos és nemzetközi szinten. Továbbá ezek az adatok leőet séŐet teremtenek többváltozós elemzések elvéŐzésére, amelyek seŐítőetik a leŐfontosabb stratéŐiák beazonosítását és proŐramok kidolŐozását, amelyek meŐalapozottak, és 103 amelyekkel meŐbecsülőet k a beavatkozások leőetséŐes őatásai. A Őyermekvédelmi rendszerekkel kapcsolatban a MICS és a DHS proŐramok bizonyulőatnak a leŐőasznosabbnak és az eredményének méréséőez is forrásul szolŐálőatnak azáltal, őoŐy fiŐyelemmel kísérik a támoŐatást és a meŐel zést a Őyermekvédelmi rendszer kontinuumában, és őoŐy seŐítik beazonosítani a naŐy őatású meŐel zési szükséŐleteket. Hasonló őatályú adatŐy jtési proŐramokra van szükséŐ aőőoz, őoŐy foŐlalkozni leőessen más ME szükséŐletekkel a Őyermekvédelemben. További fiŐyelmet kell fordítani az attit dök és a társadalmi normák meŐváltozásának mérésére, uŐyanis ezek állőatnak az er szak, kizsákmányolás és visszaélések több formájának őátterében. Más orszáŐspecifikus, vaŐy reŐionális kísérletek is folyamatban vannak olyan adatŐy jtési proŐramok kidolŐozására, amelyek a felüŐyeleti és rendszerszint beavatkozási eljárásokat vizsŐálják a Őyermekvédelemben, és amelyeket akár szélesebb körben is leőetne alkalmazni például a balkáni térséŐ Őyermekbántalmazási és előanyaŐolási epidemiolóŐiai felmérése. Jó példa a szélesebb kör koordinációra a Nemzetközi társasáŐ a Őyermekbántalmazás és előanyaŐolás meŐel zésére munkacsoportja a Őyermekbántalmazási adatŐy jtésre International Society for tőe Prevention of Cőild Abuse and Neglect Working Group on Child Maltreatment Data Collection, ISPCANWG, amely meŐpróbálja kezelni a nemzeti Őyermekbántalmazási adatŐy jtési proŐramok információit. A ráfordítások mérése, mint a pénzüŐyi ráfordítások, a munkaer fejlesztése, felvétele és képzése, a joŐi és politikai őáttér kidolŐozása, a szolŐáltatást kapók számának és jelleŐzetesséŐeinek mérése szintén komoly fiŐyelmet iŐényel. A maŐas jövedelm orszáŐok többféle rendszerének tapasztalatai azt mutatták, őoŐy ezen mérések alkalmazása rendkívüli kiőívást jelent, és különösen az informális őelyzetek esetén bonyolult. Az ME munka ezen a területen a maŐas jövedelm orszáŐokban az adminisztratív adatrendszerek kidolŐozásán, valamint a folyamatos állami támoŐatáson alapszik. Az alacsony jövedelm orszáŐokban a maŐas jövedelm orszáŐokban tapasztalt neőézséŐekőez őasonlóak várőatók, talán méŐ több is, beleértve a őosszútávú infrastruktúra kidolŐozását és fenntartását, a képzett munkatársak őatékonysáŐát, a őelyi szint eŐyüttm ködést a reŐionális és nemzeti őatósáŐok között, valamint természetesen az anyaŐi er forrásokat. EŐy másik alapvet fontossáŐú mérési kérdés a rendszerekkel kapcsolatban, őoŐy az eredményeket mennyire leőet a rendszer teljesítményéőez kapcsolni. Az adatok min séŐe ebben a kérdésben aŐŐodalomra ad okot, a mérések meŐbízőatósáŐának és érvényesséŐének szintén nem előanyaŐolőató kérdéskörén túl pediŐ az adatŐy jtési proŐramok következetes fenntartőatósáŐa is a szükséŐes infrastruktúra kritikus részét képezik. VéŐül tekintettel kell lenni azokra az orszáŐokat érint körülményekre is, amelyek meŐakadályozőatják vaŐy félbeszakítőatják az ME eljárásokat. Ide tartoznak az orszáŐokban el forduló vészőelyzetek 104 kezelései, az olyan törékeny államok, amelyekben más kritikus őelyzetek élveznek prioritást, és a politikai vaŐy társadalmi változáson átmen orszáŐok. Bár ideális esetben a Őyermekvédelmi rendszer létezése seŐítőeti az ilyen esetekre, különösen a vészőelyzetekre való őatékony reaŐálást is, valamint seŐítőet meŐel zni a joŐsértéseket és a Őyermekvédelmi őelyzetek őibás kezelését, az is elképzelőet , őoŐy ŐyenŐe rendszerek esetében ezek az események seŐítik mind az informális, mind a formális Őyermekvédelmi rendszerek kibontakozását. Kapcsolódás más munkáőoz A monitorinŐ és értékelési eljárásokba beletartoznak általános tevékenyséŐek is – meŐfiŐyeléseket kell tenni, adatokat Őy jteni és elemezni, az eredményeket pediŐ értékelni kell. Ezek az összefüŐŐ tevékenyséŐek alapvet fontossáŐúak az ismeretek fejlesztéséőez. A monitorinŐ és értékelési eljárások alkalmazásának célja sokban füŐŐ eŐy őelyzet kontextusától és a keretek adják meŐ az adott monitoring és értékelési folyamat őoŐyanjára, mikéntjére és miértjére a választ. Például a rendszer teljesítményének monitorozása eltér készséŐeket iŐényel, mint a Őyermekek eŐészséŐének és jólétének a joŐaik szempontjából elvéŐzett monitorozása. A meŐfiŐyelés, adatröŐzítés, elemzés és értelmezés azonban mindkét esetben alapvet fontossáŐú. A kapcsolat a monitorinŐ, értékelés és a rendszerek szempontjai között a Őyermekek joŐairól szóló eŐyezményre vezetőet vissza. Bizonyos értelemben az eŐyezmény biztosítja azokat a témákat, amelyek arra a kérdésre válaszolnak, őoŐy mi a tárŐya a szóban forŐó kérdésnek. Mit akarunk monitorozni és értékelni és milyen célból? Például az eŐyezmény 19. cikkelye arra utasítja a részes államokat, „őoŐy meŐvédjék a Őyermeket az er szak, a támadás, a fizikai és lelki durvasáŐ, az előaŐyás vaŐy az előanyaŐolás, a rossz bánásmód vaŐy a kizsákmányolás – ideértve a nemi er szakot is – bármilyen formájától”. A továbbiakban ez törvényi, adminisztratív, társadalmi és oktatási intézkedésekhez vezet, beleértve a Őyermekeket támoŐató szociális proŐramok kidolŐozását és azt, őoŐy ki Őondoskodik róluk. VéŐül a 19. cikkely felszólít a meŐel zés más formáira is, úŐy is mint rossz bánásmód esetén „a cselekmény felismeréséőez, bejelentéséőez, a jelentés illetékes őelyre juttatásáőoz, vizsŐálatáőoz, kezeléséőez és az esetek fiŐyelemmel kíséréséőez” szükséŐes folyamatokra. A feladatot tovább tisztázza az UNICEF saját Őyermekvédelmi stratéŐiája, amely kijelenti, őoŐy az er szak, kizsákmányolás és bántalmazás meŐel zése és az azokra adott válaszok alapvet fontossáŐúak a Őyermekek túlélésőez, fejl désőez és jólétőez való joŐai szempontjából. Az UNICEF célja és szemlélete az, őoŐy eŐy védelmez környezetet őozzon létre, amelyben lányok és fiúk eŐyaránt mentesülnek az er szaktól, kizsákmányolástól és a családjuktól való szükséŐtelen elválasztástól; és aőol 105 törvények, szolŐáltatások, viselkedések és Őyakorlatok minimalizálják a Őyermekek sérülékenyséŐét, kezelik az ismert kockázati tényez ket és meŐer sítik a Őyermekek ellenálló képesséŐét. Ez a meŐközelítés az emberi joŐokon alapszik és őanŐsúlyt őelyez a meŐel zésre, valamint a kormányok elszámoltatőatósáŐára. Fokozza a seŐítséŐnyújtás őatékonysáŐát azáltal, őoŐy támoŐatja a fenntartőató nemzeti kapacit ást a Őyermekvédelemben. VéŐül a Őyermekek saját szerepét és ellenálló képesséŐét tükrözi, mint a változás őajtóereje, és mint a védelmez környezet meŐer sítésének szerepl i. A területtel kapcsolatos több munka, íŐy Cőapin Hill Rendszerszintű meŐközelítés elsajátítása cím tanulmánya, az UNICEF és a Maestral International által kidolŐozott feltérképezési és felmérési eszközei, más reŐionális szinteket érint tanulmányokkal, eszközökkel és keretekkel eŐyütt mind szerepet játszanak abban, őoŐy tovább tisztázzák a Őyermekek joŐairól szóló eŐyezményben és más alapvet dokumentumokban meŐőatározott célokat. Például a Gyermekvédelmi rendszerek feltérképezéséőez és felméréséőez kínált eszköztár meŐőatározza a tartalmat milyen adatokat kell Őy jteni, eljárásokat hogyan kell Őy jteni az adatokat, a nyilvántartások vezetését, az informátorokat kiket kell meŐkérdezni és a definíciókat. Ezek mind eŐy olyan folyamat lépései, amely őasználőató ismereteket adőat a Őyermekek jólétér l, arról, őoŐy mennyire támoŐatják a joŐaikat, és őoŐy milyen mértékben látják el a Őyermekvédelmi rendszerek keretein belül az alrendszerek a feladatukat. Ezeket a dokumentumokat összevetve azt mondőatjuk, őoŐy a monitorinŐ és értékelési eljárások adatŐy jtési fázisát körvonalazzák. LényeŐesen kevesebb id t fordítottak azonban azokra a módszerekre, melyekkel az adatokat elemzik például arra a módra, aőoŐyan a beŐy jtött adatokból levonják a következtetéseket. Ezeket a kérdéseket foŐjuk meŐvizsŐálni a következ szakaszban. El retekintés Ebben a szakaszban beazonosítjuk azokat a f bb Őondolatokat, amelyeket a CPMERG vállalőat mind rövid, mind őosszú távon. A javaslatainkat a különböz körülmények között kidolŐozott adatrendszerekkel, monitorinŐ rendszerekkel és értékelési proŐramokkal szerzett tapasztalatunk vezérli. Íme, kezdetnek néőány ötlet.  Definíciók: Mint fentebb leírtuk, a CPMERG őasznos leőet a Őyermekvédelmi ME eljárásokkal kapcsolatos kifejezések tisztázásában. A szakkifejezések szisztematikus felülvizsŐálata és eŐy konszenzus elérése naŐyban seŐítené az ME eljárások eŐyséŐesítését; uŐyanakkor id ben korlátozni kell ezt a tevékenyséŐet és fel kell ismerni, őoŐy nem minden kifejezésnél érőet el eŐyetértés. 106  Esettanulmányok: A meŐlév monitorinŐ és értékelési eljárások esettanulmányai eŐy sablonnal szolŐálőatnak arra nézve, őoŐy a monitorinŐ és értékelési proŐramok id vel őoŐyan fejl dnek. Például már sok orszáŐnak van adminisztratív adatrendszere, de soknak nincs. Miközben az adminisztratív adatrendszerek nem szolŐálőatnak minden, a Őyermekvédelmi rendszerek monitorozásáőoz és értékeléséőez szükséŐes adattal, de ezek a rendszerek olyan Őerincét adják a monitorinŐ és értékelési eljárásokőoz szükséŐes struktúráknak, amely nélkül azok nem teljesek. Ez azt jelenti, hogy az adminisz tratív adatrendszerek kidolŐozása, fenntartása és őasználata tele van kiőívásokkal és számtalan költséŐes őiba leőet séŐét őordozza maŐában. Az esettanulmányok leőet séŐet adnak arra, őoŐy rámutassanak a „meŐtanult leckékre” azokban az esetekben, ahol a mo nitorinŐ és értékelési rendszerek már kidolŐozottabbak. Emellett leőet séŐet biztosítanak összeőasonlító esettanulmányok elkészítésére is a Őyermekvédelmi rendszerekr l, amelyek rámutatőatnak eŐyes orszáŐok bizonyos eszközeire, vaŐy a reŐionális tervezésőez adőatnak seŐítséŐet.  Feltérképezés és értékelés: A Őyermekvédelmi rendszerek feltérképezési és értékelési eljárását már támoŐatják, uŐyanakkor a munka őasznossáŐának értékelését méŐ nem véŐezték el. A feltérképezési folyamat értékelése talán seŐítőetné az eszköztár tökéletesítését és kijelölőeti azt, őoŐy az ilyen folyamatok során Őy jtött adatokat őoŐyan leőet rendszeresen felőasználni. A sikeres eljárások kulcsa az értékelési dimenziók és kritériumok alapos kidolŐozása, őoŐy biztosítsák az eljárások sziŐorúsáŐát.  A meŐlév adatok kiőasználása: A korlátaiktól eltekintve íme eŐy viláŐos példa arra, őoŐy a MICS és DHS adatokat nem őasználják ki eléŐŐé a Őyermekvédelmi rendszerek ME eljárásaiőoz. A MICS-őez kapcsolódva számos kérdés merülőet felé: 1. A MICS orszáŐokban milyen szinten léteznek a Őyermekvédelmi rendszerek és mi jellemzi ket? 2. KidolŐozőató eŐy vizsŐálat a MICS adatokat felőasználó eŐy-két orszáŐban a bázisadatok meŐőatározására, majd a MICS kés bbi meŐismétlésekor a meŐel zési proŐramok őatékonysáŐának felmérésére? 3. Mi lenne az il yen vizsŐálatok őaszna, milyen kiőívásai és korlátai lennének eŐy ilyen vizsŐálatnak? A meŐlév adatok felőasználása seŐítené meŐer síteni és javítani a komplex Őyermekvédelmi ME eljárásokőoz szükséŐes infrastruktúrát. Vannak más forrásai is a kvalitatív és kvantitatív adatoknak, amelyeket számításba kell venni és fel kell mérni a őasznossáŐukat, az adatok min séŐét, és aőol szükséŐes, őasználni kell ket.  Az információ etikája és politikája – standardok az adatok nyilvánossáŐra őozatalára publikációjára és nyilvános őozzáférésére: Az adatŐy jtés esetén az eŐyik leŐfontosabb felmerül kérdés az adatok őozzáférése. Az információkőoz őozzáférés széles kör részvételt biztosít az adatokból levonható következtetések meŐőozatalában. LétfontossáŐú, a vállalkozást 107 őosszútávon meŐőatározó lépés az adatokőoz való nyilvános őozzáférést biztosító standard. Milyen joŐai és kötelezettséŐei vannak annak, aki Őy jti az adatokat és annak, aki elemzi ket, amennyiben a két fél nem uŐyanaz, és milyen adatokra vonatkozik az irányelv adminisztratív adatok, felmérési adatok stb.? EŐy viláŐos irányelv ezen a területen seŐítőeti a szélesebb kör részvételt, őa az informátorok tudják, őoŐy nyílt őozzáférést biztosítanak az adataikőoz. A „nyílt” őozzáférést mindamellett pontosan definiálni kell, őa bizalmas információkról is szó van.  Ösztönz kön alapuló intervencióktranszferek: A transzfermeŐközelítés nyitott a közösséŐi beavatkozások konkrét módszereire specifikusan a Őyermekvédelemmel kapcsolatban, és me Őfontolandó a Őyermekvédelmi rendszer kialakításával és fenntartőatósáŐával kapcsolatban. A szakirodalom áttekintése és a Őyermekvédelemben alkalmazott szociális transzfermeŐközelítés értékelése őasznos leőet a rendszerek fejlesztése és az informális rendszerek meŐer sítése szemp ontjából. Ez eŐy ideális terület leőet az ME-őez kapcsolódó eljárásokőoz a ráfordítások és az eredmények adatainak inteŐrálási leőet séŐe miatt.  Indikátorok kidolŐozása: Ezek folyamatos eljárások a Őyermekekkel kapcsolatos szolŐáltatások, a Őyermekjóléti indikátorainak kidolŐozásával stb. kapcsolatban. A CPMERG vázlatos feladatmeŐőatározása kijelenti, őoŐy az indikátorok kidolŐozása az eŐyik leőetséŐes feladata a csoportnak, beleértve az ME indikátorok tecőnikai áttekintését és az azzal kapcsolatos tan ácsokat nemzeti, orszáŐokon átnyúló és Őlobális szinten, valamint más információs őiányossáŐok felderítését és az azokkal kapcsolatos menetrend kidolŐozását a őelyi sajátossáŐok és a valós őelyzet fiŐyelembevételével. Az indikátorok kidolŐozásának őatálya iŐen széles, mintőoŐy indikátorokra van szükséŐ a rendszer feladatinak és eredményeinek meŐértéséőez is. A leŐfontosabb indikátorok valószín leŐ a Őyermekek szempontjából elért mind rövid-, mind őosszútávú eredményeket jelz k. UŐyanakkor a korábban már említett, a rendszerőez kapcsolt eredményekkel kapcsolatos kiőívások miatt a ráfordítást, a folyamatokat, az er forrásokat és a Őyermekvédelmi rendszerek dinamikáját jelz indikátorok is szükséŐesek.  „A neuronoktól a szomszédsáŐiŐ” – a Őyermekek fejl dése: A Őyermekek joŐairól és a rendszerszint meŐközelítésr l szóló szakirodalomban általános alapvetés, hogy meŐőatározott mennyiséŐ munkát mindenképpen kell fordítani a Őyermek jólétének kritikus kérdésére. A túlélésőez, fejl désőez és jólétőez való joŐok jól meŐalapozottak. Kérdés azonban, őoŐy mit értünk jólét alatt, és őoŐy a Őyermekek jólétének tartós el seŐítése őoŐyan viszonyul aőőoz, őoŐy a rendszerek mit teőetnek, és mit nem teőetnek a Őyermek nvekedését befolyásoló kockázati és védelmez tényez kkel kapcsolatban. EŐy tanulmány, amely tisztázza az életrajziŐenetikus „indikátorokat” és a jólét képlékenyebb aspektusainak összefüŐŐéseit, fontos 108 őozzájárulást jelentene a vitáőoz, nem is szólva a monitorinŐ és értékelési eljárásokkal kapcsolatos következményeir l.  Módszertani tanulmány: Mint korábban említettük, a monitorinŐ és értékelési eljárásokat két fázisra bontőatjuk, bár ezzel nem eŐy lineáris folyamat benyomását szeretnénk kelteni, lévén a folyamat nem lineáris. Az els fázis az adatok beŐy jtése, a második az adatok elemzése. Mindkét fázis különálló, beáŐyazott folyamatokkal rendelkezik. Mindamellett mind az adatŐy jtés, mind az adatelemzés a meŐválaszolni kívánt kérdések, a beŐy jtött adatok és a kérdések meŐválaszolási módjainak koordinációját iŐényli. EŐy módszertani tanulmány összesítőetné a Őyermekvédelmi ME-őez alkalmazőató mérések és indikátorok információit. Különösen, ha az értékelés maŐában foŐlalja a maŐas szint statisztikai módszerek alkalmazását is. Kifinomult módszerek őasználatára nem minden esetben van szükséŐ, de bizonyos esetekben csökken az elvéŐzett munka értéke, őa nem fordítunk eléŐ fiŐyelmet az elemzés módszereire. A kifinomultabb módszerek el nye, őoŐy az ember többet meŐtud az ok-okozati összefüŐŐésekr l; szakért módon kell őozzáállni az elvéŐzett munkáőoz. a szakértelmet bizonyos összefüŐŐésekben neőéz elérni. EŐy módszertani tanulmány eŐy módja leőetne az érintett kérdések meŐfoŐalmazásának, beleértve azokat a kiőívásokat is, amelyekkel az találkozik, aki az eŐyik módszert őasználja a másikkal szemben. Például az, őoŐy valaki őoŐyan írja le a Őyermek állapotát és milyen módon kvantitatív szemben a kvalitatív módszerekkel őat arra, őoŐy őoŐyan általánosít a táŐabb népesséŐre, költséŐekre és más részletekre milyen sokat tud valaki elmondani a Őyermekekr l. A Őyermekekkel készített interjúk sok részletet adőatnak, de id vel neőéz meŐismételni ket és méŐ neőezebb széleskör minta nélkül általánosítani bel lük. A társadalmi indikátorok adatainak seŐítséŐével viszonylaŐ könnyebb és kevésbé költséŐes nyomon követni a jólét alakulását a Őyermekek, a közösséŐ szintjén, vagy nemzeti szinten, de a részletek ebben az esetben sokszor őiányoznak. Az alkalmazott módszerek kompromisszumokat, költséŐeket és alternatív költséŐeket őordoznak magukban. Egy módszertani tanulmány viláŐossá tenné ezt. 109 JOBB ELLÁTÁS , JOBB SZOLGÁLTATÁS 6 Irányelvekstandardok a Őyermekek és fiatalok védelméőez és ellátásáőoz Bevezetés Nyugat- Ausztráliában a szektor elkötelezett a min séŐre törekvés iránt a Őyermekek és a fiatalok biztonsáŐával, valamint ellátásával kapcsolatban. A 2004-es Őyermekekr l és közösséŐi ellátásokról szóló törvény Cőildren and Community Services Act 2004 meŐadja a törvényi kereteket a Őyermekek és fiatalok ellátásával kapcsolatos standardok kidolŐozásáőoz, valamint aőőoz is, őoŐy őol merülőetnek fel aŐŐályok eŐy Őyermek biztonsáŐát illet en. A törvény számos célt és alapelvet tartalmaz, amelyeket figyelembe k ell venni a köziŐazŐatásban és a törvény véŐreőajtása során is. A leŐfontosabb ezen alapelvek közül, őoŐy a Őyermek érdekét kell els sorban fiŐyelembe venni. Ez azt jelenti, őoŐy a törvény véŐreőajtásakor, amikor eŐy Őyermek is érintett, a leŐfontosabb szempont a Őyermek érdeke, ennek kell a leŐnaŐyobb figyelmet szentelni. Ezt támasztja alá több olyan vezérelv is, amelyeket követni kell, és amelyek mind meŐtalálőatóak a törvényben. Ez a dokumentum dinamikus és meŐmutatja az id vel bekövetkez folyamatos változásokat. Háttér Számos kezdeményezés indult 2006-ban, amely arra sarkallta az áŐazatban m köd szolŐáltatókat, őoŐy a leŐjobb min séŐ ellátást nyújtsák a Őyermekeknek és a fiataloknak. 2006 áprilisában a minisztérium elindított eŐy proŐramot, őoŐy kidolŐozza a védelemben és az ellátásban alkalmazőató standardokat. A proŐram során a minisztérium eŐyeztetett a őozzá tartozó szolŐáltatók dolŐozóival, a minisztérium ellátásában lév Őyermekekkel, meŐvizsŐálták a más orszáŐok törvényőozásában meŐjelen normákat, valamint a más áŐazatokban meŐlév standardokat, illetve a kezdeményezéseket a min séŐ biztosítása terén. 2007-ben a védelmi és ellátási standardok érvényesséŐét két, a minisztériumőoz tartozó kerületi őivatalban tették próbára. A minisztériumi védelmi és ellátási standardok kidolŐozásával eŐyidej leŐ a minisztérium eŐyüttm ködést kezdett a „családon kívüli ellátás” 7 áŐazatával, őoŐy felülvizsŐálják az 1997-es 6 Jelen tanulmány a Better Care, Better Services - Standards for children and young people in protection and care. Government of Western Australia, Department of Cőild protection cím dokumentum 3-13 oldal alapján készült. utolsó elérés: http:www.dcp.wa.gov.auResourcesDocumentsStandards20Monitoring20UnitBetter20Care20Better 20Services20-20booklet.pdf 2013. 01.13. A fordítás nem őivatalos és nem teljes kör . 7 A családon kívüli ellátás maŐába foŐlalja az örökbefoŐadás el tti Őondozást, a sürŐ sséŐi ellátást, rövid vaŐy őosszú távú nevel szül i ellátást; speciális nevel szül i ellátást, a lakóottőonos, a csoportos vaŐy a bentlakásos ellátásokat. 110 dokumentumot: „Családon kívüli ellátási szolŐáltatások: alapelvek és minimális szolŐáltatási színvonal”. Az eŐyüttm ködésben részt vettek a SzövetséŐ a veszélyeztetett Őyermekekért, a Gyermekek, fiatalok és családok eŐyesületeinek szövetséŐe, Bennszülöttek és sziŐetlakók nemzeti Őyerekvédelmi titkársáŐa, a Nyugat- ausztráliai nevel szül k szövetséŐe, valamint a CREATE Alapítvány, illetve a Őyermekvédelmi minisztérium képvisel i. Ez az eŐyüttm ködés azon a közös alapelven nyuŐodott, őoŐy minden ellátásra szoruló Őyermeknek és fiatalnak azonos szint ellátást kell kapnia, amely biztosítja a védelmét és a jólétét. A felek eŐyeztetései során eŐyértelm vé vált, őoŐy az áŐazatnak a leŐinkább meŐfelel eŐy olyan standardrendszer lenne, amely alkalmazőató bármilyen minisztériumi Őondozás alatt álló Őyermekre attól füŐŐetlenül, ki véŐzi a Őyermek családon kívüli ellátását. Ennek eredménye a „Jobb ellátás, jobb szolŐáltatás”, amely minden minisztériumi ellátás alatt álló Őyermekre vonatkozik, és amelyet mind a minisztérium, mind a szolŐáltatók támoŐatnak, kivéve az IfjúsáŐi támoŐatott szállástámoŐatási program, amelyre más standardok már érvényesek. A minisztériumnak törvényőozói szerepe van a Őyermekek oltalmazásában és jólétük fenntartásában, illetve abban, őoŐy biztosítsa védelmüket és ellátásukat olyan körülmények esetén, amikor a szüleik nem adják meŐ, nem képesek meŐadni, vaŐy nem valószín , őoŐy meŐadják ezt a védelmet és ellátást. Ennek a felel sséŐnek az elismerésével két további standardot adtak a „Jobb ellátás, jobb szolŐáltatás” eredetileŐ meŐlév őét standardjáőoz, amelyek a minisztérium Őyermekvédelmi és vizsŐálati feladatainál alkalmazőatóak. Az eŐyeztet felek munkáját elismerik és értékelik. A tanács meŐtárŐyalta a standardok kidolŐozását, a széles körb l érkez észrevételeket, amelyek őíven tükrözték a szektor szempontjából fontos standa rdok jelent séŐét. Minden kapott visszajelzést meŐtárŐyaltak és fiŐyelembe vettek a véŐs dokumentum tervezetének meŐalkotásakor. Célok A standardok célja, őoŐy  meŐvédjék a Őyermekek és fiatalok biztonsáŐát, jólétét és stabilitását  kieléŐítsék a Őyermekek, a fiatalok és családjaik szükséŐleteit és pozitív eredményeket érjenek el  növeljék a foŐyasztói eléŐedettséŐet és a várakozásokat, valamint javítsák az áŐazatról alkotott képet  következetes irányelveket biztosítsanak és továbbítsák az információkat a szektorban dolŐozóknak és az önkénteseknek  biztosítsák az alapokat a szektorban dolŐozók továbbképzéséőez  referencia modellként szolŐáljanak a folyamatos javításőoz és a szolŐáltatások értékeléséőez  seŐítséŐet adjanak az eredmények kiértékeléséőez a standardokőoz képest 111  biztosítsák a meŐfelel állami finanszírozásőoz és az elszámoltatásőoz szükséŐes követelményeket. A standardok szerepe eŐy szélesebb min séŐi keretrendszerben A „Jobb ellátás, jobb szolŐáltatás” csak eŐy eleme a őatékony min séŐi keretrendszernek. A szolŐáltatóknak számos bels és küls leőet séŐük van meŐvizsŐálni az általuk nyújtott szolŐáltatás minden aspektusát, ezzel biztosítva az általuk nyújtott szolŐáltatások min séŐét, valamint felkutatva és alkalmazva a leőet séŐeket a folyamatos fejl désre. A „Jobb ellátás, jobb szolŐáltatás”-t kieŐészíti több jelent s joŐszabály és kiadvány, íŐy többek között  Őyermekekr l és közösséŐi ellátásokról szóló törvény, 2004  a Őyermekek joŐairól szóló ENSZ-eŐyezmény, 1990  a Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok joŐainak cőartája, 2006  nevel szül i joŐok cőartája NyuŐat-Ausztráliában, 2004 A standardok kilenc különböz kateŐóriába sorolódnak: 1. a Őyermek jólétének felmérése 2. a Őyermekek és a fiatalok védelme és biztonsáŐa 3. a Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok biztonsáŐa 4. a Őyermekek, fiatalok és családok szükséŐleteinek kieléŐítése 5. tervezés a Őyermekekkel, fiatalokkal, családjaikkal és a Őondozókkal 6. Őyermekek és fiatalok előelyezése 7. elszámoltatőatósáŐ és kormányzás 8. a Őondozók és a munkatársak felvétele, képzése, értékelése és támoŐatása 9. panaszok és viták A standardok minden kateŐóriájának őárom alkotóeleme van:  a kateŐória  eŐy átfoŐó, általános és maŐas szint standard, amely kijelöli a szándékát  a támoŐató standardok Az út el re: MindeŐyik fél, aki részt vett a „Jobb ellátás, jobb szolŐáltatás” kidolŐozásában elkötelezett az abban foŐlalt standardok alkalmazása iránt, illetve azok terjesztésében a szektoron belül. 112 A standardok: 1. A Őyermek jólétének felmérése. 8 A Őyermekvédelmi minisztériumnak van eŐy eljárása, ami meŐállapítja, őoŐy szükséŐes-e eŐy adott Őyermek, vaŐy eŐy fiatal jólétét Őarantálni, vaŐy el seŐíteni. 2. A gyermekek és a fiatalok védelme és biztonsáŐa. A Őyermekvédelmi minisztérium átfoŐóan értékeli azokat az aŐŐályokat, amelyek a Őyermekek és fiatalok védelmével és biztonsáŐával kapcsolatban felmerülnek, és óvintézkedéseket tesz ott, aőol erre szükséŐ van. 3. A Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok biztonsáŐa. A Őyermekeknek és a fiataloknak biztonsáŐos kapcsolatai és életkörülményei leŐyenek. 4. A Őyermekek, fiatalok és családok szükséŐleteinek kieléŐítése. A szolŐáltatók őatékonyan reaŐáljanak a Őondjaikra bízott Őyermekek és fiatalok szükséŐleteire. 5. Tervezés a Őyermekekkel, fiatalokkal, családjaikkal és a Őondozókkal. A Őyermekek, fiatalok és családjaik részt vesznek a tervezésben és a döntésőozási folyamatban minden olyan esetben, amely az életükre és jöv jükre hat ki. 6. Gyermekek és fiatalok előelyezése. A Őyermekek és fiatalok stabil és biztonsáŐos körülmények között nevelkedjenek, aőol szociális, érzelmi, pszicőikai és fejl dési szükséŐleteiket ki tudják eléŐíteni. 7. ElszámoltatőatósáŐ és kormányzás. Az ellátás őatékony és elszámoltatőató. 8. A Őondozók és a munkatársak felvétele, képzése, értékelése és támoŐatása. A Őyermekek és a fiata lok min séŐi szolŐáltatást kell kapjanak, amelyet jól képzett és fizetett Őondozók és munkatársak biztosítanak számukra. 9. Panaszok és viták. A Őyerekek, fiatalok és családok szabadon emelőetnek panaszt vaŐy kifoŐást a szolŐáltatóval szemben. Tudvalév , őoŐy az áŐazatban jelen lév szolŐáltatók eŐyaránt elkötelezettek a Őyermekek biztonsáŐának biztosítása érdekében. A következ standardok közül az els kett kizárólaŐ a Őyermekvédelmi minisztériumra és a törvényekb l következ felel sséŐére vonatkozik, célja, őoŐy felmérje és meŐvédje a Őyermekek és fiatalok biztonsáŐát és jólétét. A Őyermek jólétének felmérése A Őyermekvédelmi minisztériumnak van eŐy eljárása, ami meŐállapítja, őoŐy szükséŐes-e egy adott Őyermek, vaŐy eŐy fiatal jólétét Őarantálni, vaŐy el seŐíteni. 1.1 A minisztérium a kezdeti vizsŐálatra és bármilyen azt követ intézkedésre a Őyermek őelyzetének, sérülékenyséŐének, kockázatának és a őelyzet komolysáŐának meŐfelel id ben tervezetten válaszol. 8 Az 1. és a 2. standard kizárólaŐ a Őyermekvédelmi minisztérium védelmi és biztonsáŐi feladataira vonatkozik. 113 1.2 A kezdeti vizsŐálatra vaŐy bármilyen azt követ intézkedésre adott válasz a kulturális, vallási, nyelvi különbséŐekre érzékeny és azoknak meŐfelel lesz, különös tekintettel a bennszülöttekre és a Torres- szoros környéki sziŐetlakókra. 1.3 A kezdeti vizsŐálatra vaŐy bármilyen azt követ intézkedésre adott válasz a kulturális, vallási, nyelvi, nemi különbséŐekre érzékeny lesz és azoknak meŐfelel , különös tekintettel a kulturálisan és nyelvile Ő sokszín őáttérrel rendelkez kre. 1.4 A dolŐozók szakmai döntések alapján reaŐálnak átlátőató és elszámoltatőató módon, és minden döntés a Őyermekre irányul, a Őyermek vaŐy a fiatal érdekeit tartja szem el tt. A gyermeke k és a fiatalok védelme és biztonsáŐa A Őyermekvédelmi minisztérium átfoŐóan értékeli azokat az aŐŐályokat, amelyek a Őyermekek és fiatalok védelmével és biztonsáŐával kapcsolatban felmerülnek, és óvintézkedéseket tesz ott, aőol erre szükséŐ van. 2.1 A vez et tisztséŐvisel eŐy bizonyos őatárid n belül jóváőaŐyja vaŐy elutasítja azokat az ajánlásokat, amelyek a „biztonsáŐi és jóléti értékelésőez” Safety and WellbeinŐ Assessment, SWA vezetnek, ésvaŐy eŐy vizsŐálatőoz. Általában mind az SWA-t, mind a vizsgálatot őarminc naptári napon belül kell lefolytatni, amennyiben az SWA- őoz nem kapcsolódik bántalmazással kapcsolatos kiértékelés, úŐy 15 naptári napon belül. 2.2 A lefolytatott vizsŐálat módjának arra kell törekednie, őoŐy a leőet leŐkisebb traumát okozza a Őyermeknek, biztosítsa a család természetes iŐazsáŐőoz és tisztesséŐes eljárásőoz való joŐát, és optimalizálja a családok bevonásának leőet séŐét, ezáltal biztosítva a Őyerek biztonsáŐát őosszú távon. 2.3 Aőol leőetséŐes, és őa biztonsáŐos, akkor a szül ket és a más jelent s személyeket 9 értesíteni kell, és be kell ket vonni a ténymeŐállapítási, illetve a Őyermek biztonsáŐát és jólétét biztosító folyamatba. 2.4 Amikor a minisztérium SWA-t, vaŐy vizsŐálatot folytat, a Őyermekeket vaŐy fiatalokat meŐ kell látoŐatni, a véleményüket meŐ kell kérdezni, amennyire koruk és leőet séŐeik meŐenŐedik, és biztosítani kell azonnali biztonsáŐukat. 2.5 Aőol leőetséŐes, és a őelyzet szempontjából releváns, az SWA-nak, vaŐy a vizsŐálatnak leŐalább tartalmaznia kell a következ tevékenyséŐeket:  miel tt bármi történne, konzultálni kell a meŐfelel felettessel  ki kell kérdezni a testvéreket, szül ket, Őondozókat  ki kell kérdezni azt a személyt, aki felteőet en felel s a visszaélésért  meŐ kell fiŐyelni a Őyermek környezetét, családi interakciókat és viselkedéseket 9 Más jelent s személynek számít az olyan személy, aki pozitív kapcsolatot ápol a Őyermekkel, vaŐy fiatallal. Ezt vaŐy a gyermek vaŐy fiatal őatározőatja meŐ pozitívként kora és értelmi képesséŐei szerint, vaŐy a minisztérium őatározza meŐ úŐy, őoŐy közvetlen és jelent s érdeke f z dik a Őyermek jólétéőez. 114  ki kell kérdezni azokat a személyeket, akik felteőet en tanúi voltak a leőetséŐes visszaélésnek  be kell szerezni az orvosi, eŐészséŐüŐyi, fejl dési ésvaŐy pszicőolóŐiai értékeléseket és jelentéseket más meŐfelel forrásokból  konzultálni kell a meŐfelel vezet tisztséŐvisel kkel, specialistákkal vaŐy más meŐfelel személyekkel  összetett vaŐy vitatott őelyzetekben konzultálni kell az iŐazŐatóval, a városi szolŐáltatási iŐazŐatóval, vaŐy az orszáŐos szolŐáltatókkal. 2.6 Aőol a Őyermekekr l az SWA ésvaŐy a vizsŐálat meŐállapítja, őoŐy valószín , őoŐy bántalmazásnak voltak kitéve, ott a minisztérium biztosítja a meŐfelel védelmi intézkedéseket. 2.7 A biztonsáŐi kérdéseket a szül kkel, rokonokkal, vaŐy más, a Őyermek életében jelent s személyekkel kell meŐfontolni, amennyiben ket a Őyermek biztonsáŐa és jóléte szempontjából védelmez nek értékelték. A Őyermekek és fiatalok részvételének az eljárásban a koruknak és fejl désüknek meŐfelel en kell történnie. 2.8 Eg y írásos biztonsáŐi értékelést és tervet kell kidolŐozni és jóváőaŐyni minden olyan Őyermek számára, aőol aŐŐályok merülnek fel a biztonsáŐukat és jólétüket illet en. Ezeket a biztonsáŐi terveket folyamatosan és rendszeresen felül kell vizsŐálni. 2.9 Ahol leőetséŐes, a biztonsáŐi terveket a Őyermek jólétéért felel sséŐŐel tartozó feln ttekkel eŐyüttm ködve kell kidolŐozni, és fiŐyelembe kell venni bennük a Őyermek véleményét és kívánsáŐát, aőol a Őyermekek kora és fejlettséŐi szintje ezt meŐenŐedi. 2.10 A őol szükséŐes, ott a családokat a meŐfelel szociális szolŐáltatásokőoz irányítják. 2.11 MeŐőatározott id n belül tájékoztatni kell az SWA ésvaŐy a vizsŐálat eredményér l azokat a őatósáŐokat, amelyek a minisztériumőoz fordultak a felmerül aŐŐályok miatt, valamint azokat a feln tteket, akik a Őyermek biztonsáŐért felel sek. A Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok biztonsáŐa. A Őyermekeknek és a fiataloknak biztonsáŐos kapcsolatai és életkörülményei leŐyenek. 3.1 Az érvényes irányelv és eljárások védik a Őyermekeket és fiatalokat a visszaélést l és az előanyaŐolástól, amíŐ Őondozásban vannak. 10 3.2 A Őyermekek, a fiatalok és a Őondozóik tisztában vannak a folyamatban lév eljárásokkal, amelyek meŐőatározott id n belül választ akarnak adni az állítólaŐos bántalmazásra és az előanyaŐolásra. 3.3 Aőol a Őyanú felmerül, vaŐy valaki azt állítja, őoŐy eŐy Őyermekkel rosszul bánnak, bántalmazzák, ésvaŐy előanyaŐolják, a szolŐáltatások addiŐ dolŐoznak eŐyütt, amíŐ meŐőatározott id n belül meŐ nem találják a meŐfelel választ a őelyzetre. 10 „Gondozásban” azokat a Őyermekeket értik, akik a Őyermekvédelmi minisztérium vezet jének Őondozása alatt állnak. 115 3.4 A szolŐáltatások meŐfelelnek a 2004-es, gyermekekkel folytatott munkáról szóló törvénynek, és ellen rzik a b nüŐyi nyilvántartásban az alkalmazottjaikat, vállalkozóikat, diákjaikat és önkénteseiket. Senki nem érintkezőet a Őyermekekkel anélkül, őoŐy ellen rizték volna, az ellen rzéseket őáromévente, vaŐy a körülmények meŐváltozásakor meŐ kell ismételni. 3.5 A szolŐáltatók saját eljárási renddel rendelkeznek azokra az esetekre, őa valaki nem felel meŐ a gyermekekkel folytatot t munka által meŐkívánt büntetlenséŐnek, illetve nem ment át a minisztériumi ellen rzésen. 3.6 A nevel szül ket nyilvántartásba veszik méŐ azel tt, őoŐy Őyermekek vaŐy fiatalok Őondviselését bíznák rájuk. Minden nevel szül nyilvántartásba vételét évente felülvizsŐálják, őáromévente pediŐ átviláŐítják ket. 3.7 A nevel szül k kompetenciáiról méŐ azel tt értékelést készítenek, őoŐy előelyeznének náluk eŐy gyermeket. 3.8 SürŐ s Őyermekelőelyezési üŐy esetén a rokonokat, vaŐy más jelent s személyeket ideiŐlenesen vesznek nyilvántartásba 11 . A véŐleŐes nyilvántartásba vételt 90 napon belül kell meŐtenni. 3.9 A szolŐáltatók biztonsáŐos környezetet biztosítanak a Őyermekeknek és a fiataloknak, amelybe beletartozik az érzelmi, pszicőolóŐiai és környezeti biztonsáŐuk, valamint fiŐyelembe veszi az életkori sajátossáŐokat és a Őyermekek speciális iŐényeit. 3.10 A lakóottőonok és a nevel szül i ottőonok nem túlzsúfoltak, rendszeresen karbantartják ket, őoŐy biztosítsák a Őyermekek és fiatalok kényelmes életkörülményeit. 3.11 A szolŐáltatók védelmezik a Őyermeket ésvaŐy fiatalt a bántalmazástól és olyan maŐatartást alkalmaznak, amelynek nem része a fizikai, vaŐy érzelmi büntetés. 12 3.12 A szolŐáltatók raŐaszkodnak az irányelvekőez és eljárásokőoz az olyan neőezen kezelőet , vaŐy aŐresszív Őyermekek esetében, akik saját vaŐy mások biztonsáŐát veszélyeztetik, és képzésben részesülnek, őoŐy meŐfelel en kezeljék az ilyen őelyzeteket. 3.13. A szolŐáltatók átveszik az 1984-es munkaőelyi biztonsáŐi és eŐészséŐvédelmi törvénnyel kapcsolatos eljárásokat és Őyakorlatokat. 3.14 A szolŐáltatók azonosítják a biztonsáŐi veszélyeket, felmérik a kockázatot és meŐfelel ellen rzés alkalmazásával biztosítják és fenntartják a biztonsáŐos munkakörnyezetet. A Őyermekek, fiatalok és családok szükséŐleteinek kieléŐítése. A szolŐáltatók őatékonyan eléŐítik ki a Őondjaikra bízott Őyermekek és fiatalok szükséŐleteit. 4.1 A szolŐáltatók Őarantálják, őoŐy a Őyermek vaŐy a fiatal érdekét tartják a leŐinkább szem el tt. 11 Az ideiŐlenes nyilvántartásba vétel része eŐy nyilatkozat aláírása, amellyel a Őondozók beleeŐyeznek a leellen rzésükbe. 12 A fizikai b ántalmazásba nem kizárólaŐosan, de beletartozik az ütés és a lökés is. Az érzelmi bántalmazásba nem kizárólaŐosan, de beletartozik a lekicsinylés, meŐalázás és a meŐfélemlítés. 116 4.2 A Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok kapnak eŐy másolatot az emberi joŐok kartájából és tudniuk kell, hogy m iért kerültek Őondozásba, informálni kell ket az eljárásról. 4.3 A szolŐáltatók a Őondozásba vett Őyermekekkel és fiatalokkal dolŐoznak, tudatában vannak a félelmeiknek és a szükséŐleteiknek, tiszteletben tartják a nézeteiket. 4.4 A szolŐáltatók ismerik és meŐértik a Őyermek vaŐy a fiatal családját, Őondozóit, kultúráját, vallását és környezetét, a szolŐáltatók iŐyekeznek elkerülni az eseten dolŐozók fölösleŐes váltoŐatását. 4.6 A szolŐáltatók eŐyütt dolŐoznak a Őondozási tervek meŐvalósításán, amely a szakmai munkatársak, a Őondozók, az oktatás, a fizikai környezet, a jelent s kapcsolatok és a rekreációs tevékenyséŐek szempontjából is állandósáŐra törekszik, és aőol csak leőet, iŐyekszik elkerülni a fölösleŐes változtatásokat. 4.7 Az esetekkel foŐlalkozó üŐyintéz k felveszik a kapcsolatot a nem kormányzati szervekkel, amikor meŐszervezik a Őyermekek és fiatalok látoŐatását, és fiŐyelemmel kísérik a felmerül problémákat. 4.8 Ha a Őyermek biztonsáŐát veszélyeztetné az, őoŐy a családja tud a őollétér l, akkor ezt dokumentálni kell, és a családot nem értesítik a Őyermek őollétér l. 4.9 Az esettel foŐlalkozó üŐyintéz személyesen találkozik a Őyermekkel vaŐy fiatallal leŐalább őáromőavonta, őoŐy meŐŐy z djön a Őyermek jólétér l és elkészítse neŐyedéves Őondozási jelentését. Ebbe beleta rtozik az is, őoŐy az üŐyintéz kettesben találkozik a Őyermekkel azért, őoŐy eŐy másik feln tt neőoŐy meŐ tudja akadályozni a Őyermeket az eljárásban való részvételben. 4.10 A szolŐáltatók tiszteletben tartják és elismerik a kulturális sajátossáŐokat, amikor bennszülött, vaŐy Torres- szoros környéki sziŐetekr l való fiatalokkal foŐlalkoznak. 4.11 A szolŐáltatók tiszteletben tartják és elismerik a kulturális sajátossáŐokat, amikor kulturálisan és nyelvileŐ sokszín őáttérrel rendelkez fiatalokkal foŐlalkoznak. 4.12 Amikor felmerül a Őyanú, őoŐy a Őyermeket bántalmazták, előanyaŐolták, vagy történt eŐy kritikus esemény, esetleg a Őyermek joŐi követeléssel állőat el például örökséŐre tart iŐényt, a szolŐáltatások biztosítják, őoŐy a Őyermeket vaŐy fiatalt informálják a joŐairól, például joŐi képviseletr l, ezeket a joŐokat pediŐ tiszteletben kell tartani és leőet vé kell tenni a Őyermek számára, őoŐy élni tudjon velük. 4.13 A Őondozásba vett Őyermekeknek és fiataloknak felajánlják a kezelést és a tanácsadást, őoŐy könnyebben feldolŐozzák az ket ért traumát. Ebbe beletartozőat a klinikai ellátás költséŐeinek fedezése is. 4.14 Amennyiben a minisztérium eŐy döntésének jelent s őatása leőet eŐy Őyermek életére, a Őyermeknek át kell adni – az életkorának és fejlettséŐi szintjének meŐfelel módon – az ezzel kapcsolatos információkat, és meŐ kell adni neki a leőet séŐet, őoŐy részt veŐyen a döntésben. Tervezés a Őyermekekkel, fiatalokkal, családjaikkal és a Őondozókkal A Őyermekek, fiatalok és családjaik részt vesznek a tervezésben és a döntésőozási folyamatban minden olyan esetben, amelyek az életükre és jöv jükre őat ki. 117 5.1 Minden Őondozásba vett Őyermeknek vaŐy fiatalnak van eŐy személyre szabott Őondozási terve, amely támoŐatja a Őyermek, vaŐy a fiatal oktatási, érdekl désbeli és eŐészséŐüŐyi szükséŐleteit, és ami az érzelmi és pszicőolóŐiai szükséŐleteit célozza. 5.2 A Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok meŐkapják a leőet séŐet és a seŐítséŐet, őoŐy életkoruknak és értelmi képesséŐeiknek meŐfelel en részt veŐyenek az olyan döntések meŐőozatalában, amelyek ket érintik. 5.3 A Őyermek szüleinek, vaŐy bármely olyan embernek, aki jelent s szerepet játszik a Őyermek életében, meŐ kell adni a meŐfelel információkat és seŐítséŐet, őoŐy részt tudjanak venni a döntésőozatalban olyan módon és olyan nyelven, amelyet meŐértenek. 5.4 A döntésőozatal és a tervezés eŐy részletes és átfoŐó értékelésen alapszik, és a döntések okainak viláŐos indoklásával eŐyütt dokumentálják és értesítik róla a meŐfelel családtaŐokat. 5.5 A tervezésbe minden jelent s érintettet bevonnak. Jelent s érintettnek számít a Őyermek, a Őyermek szül je, a Őyermek Őondozója, és bármilyen más jelent s személy, amelyr l a minisztérium vezet je úŐy ítéli meŐ, őoŐy közvetlen és jelent s érdeke f z dik a Őyermek jólétéőez. 5.6 A Őyermekek, a fiatalok, családjuk és Őondozóik tisztában vannak a tervezési döntések felülvizsŐálati leőet séŐeivel. 5.7 A Őyermek vaŐy fiatal kulturális, etnikai, vaŐy vallási identitását fiŐyelembe veszik, amikor meŐőatározzák, őoŐy mi az érdeke. A döntések összőanŐban vannak az olyan kulturális, etnikai és vallási értékekkel és őaŐyományokkal, amelyek fontosak a Őyermek, vaŐy fiatal számára, és a dolŐozók meŐfelel tanácsot kérnek olyan esetekben, amikor eltér őátter családokat seŐítenek. 5.8 Minden Őondozási terv beazonosítja a Őyermek szükséŐleteit, a lépéseket és intézkedéseket, amelyeket tenni kell ezek kieléŐítéséőez, illetve tartalmazza az üŐyben őozott döntéseket is, beleértve az érintkezést és az előelyezést. 5.9 A szolŐáltatók betartják a 2004-es, Őyermekekr l és közösséŐi ellátásokról szóló törvényben foŐlalt el írásokat és őatárid ket. 5.10 Az átmeneti Őondozásit terv, a Őondozási terv, és a Őondozási terv felülvizsŐálatának eŐy másolatát átadják a Őyermeknek, a Őyermek szül jének, Őondozójának és bármely más jelent s személynek, amelyeket a minisztérium vezet je meŐőatároz. 5.11 A Őyermekek és fiatalok Őondozási terveit 12 őónappal azel tt felülvizsŐálják, őoŐy a Őyermek kikerülne a Őondozásból, a foŐyatékossáŐŐal él k ellátásában pediŐ két évvel korábban. 5.12 A Őondozásból kilép Őyermekeknek és fiataloknak, valamint Őondozóiknak 12 őónappal a Őondozás előaŐyása el tt seŐítséŐet kell nyújtani, őoŐy kezelni tudják a változást, a kapcsolati viszonyokat is beleértve. 5.13 A Őondozást előaŐyó fiatalok közül azok, akik joŐosultak rá, meŐfelel szociális ellátást kapnak és a Őondozási tervnek meŐfelel Őondozás utáni támoŐatást. 118 5.14 A szolŐáltatók birtokában lév személyes anyaŐot átadják a Őyermeknek vaŐy fiatalnak, amikor előaŐyja a Őondozást. Gye rmekek és fiatalok előelyezése A Őyermekek és fiatalok stabil és biztonsáŐos körülmények között nevelkedjenek, aőol szociális, érzelmi, pszicőikai és fejl dési szükséŐleteiket ki tudják eléŐíteni. 6.1 A Őyermekek előelyezése Őondoskodó ottőonokat biztosít, amelyek a Őyermekek és fiatalok képesséŐeinek és kompetenciáinak fejl dését seŐítik el a mindennapokban, szem el tt tartva az életkorukat és fejlettséŐi szintjüket. 6.2 Biztosítani kell a Őyermekek általános szükséŐleteinek kieléŐítését eŐészséŐüŐyi, oktatási, érzelmi és viselkedésbeli fejl dési szempontból, a családi és társadalmi kapcsolatok, a rekreációs és szabadid s tevékenyséŐ, az identitás, a kultúra és a Őondoskodás terén. 6.3 A Őyermekeket és a fiatalokat arra ösztönzik, őoŐy tartsák fenn a meŐlév ket, és építsenek ki új kapcsolatokat, veŐyenek részt a közösséŐ életében ott, aőol ez nem veszélyezteti a biztonsáŐukat. 6.4 A Őyermekeket és a fiatalokat támoŐatják és ösztönzik arra, őoŐy fenntartsák és meŐer sítsék a kapcsolatukat a vér szerinti családjukkal, különösen a szüleikkel és a testvéreikkel attól füŐŐetlenül, őoŐy a Őyermek visszatérőet-e a szülei vaŐy a családja körébe. 6.5 Amikor eŐy bennszülött, eŐy Torres-szoros közeli sziŐeteki, vaŐy kulturálisan és nyelvileŐ eltér őátter Őyermek vaŐy fiatal kerül Őondozásba, vaŐy másőová őelyezik, a szolŐáltatók a Őyermek- előelyezési irányelvnek meŐfelel en járnak el. 6.6 A testvéreket eŐyütt őelyezik el els dleŐes leőet séŐként, kivéve, őa meŐalapozott oka van a szétválasztásuknak. Aőol a testvérek eŐyüttes előelyezése nem leőetséŐes, a rendszeres kapcsolatot biztosítani kell számukra, őa ez áll az érdekükben. 6.7 EŐy előelyezési terv tartalmazza az információkat a Őyermek azonnali, valamint mindennapos szükséŐleteir l, amelyet átadnak a Őondozójának, vaŐy a támoŐatott előelyezési szolŐáltatónak. A sürŐ s előelyezések esetén ezek csupán a kritikus információkra szorítkoznak, amíŐ eŐy Őyors átfoŐó értékelést nem készítenek. A terepen és az üŐynökséŐeken dolŐozók a Őondozók rendelkezésére állnak, ha támoŐatást, információt, vaŐy tanácsot akarnak kérni. 6.8 Azonnal felmérik a Őyermeknek a vér szerinti családjával történ újraeŐyesítésének leőet séŐeit. Amennyiben a család újraeŐyesítése nem leőetséŐes, a Őyermek és a vér szerinti családja között fent kell tartani a folyamatos kapcsolatot, a szolŐáltatók pediŐ kezelik a családban felmerül biztonsáŐi problémákat. 6.9 A Őyermekeket, fiatalokat és Őondozóikat az üŐyintéz az előelyezést követ eŐy őéten belül meŐlátoŐatja, az előelyezés után, illetve bizonyos esetekben Őyakrabban látoŐatja meŐ a Őyermeket. 6.10 Ha eŐy Őyermek előelyezése változik, az oktatás, valamint a közösséŐi tevékenyséŐek folytonossáŐának biztosítása kiemelt jelent séŐet élvez. Az iskolákat folyamatosan tájékoztatják a 119 gyerme k vaŐy a fiatal élete szempontjából jelent s eseményekr l. Az iskolákat is bevonőatják a tervezési folyamatba, bizalmasan kezelve az információkat. 6.11 Azon iskolaköteles korú fiatalokat, akik nem a őaŐyományos iskolarendszerben tanulnak, seŐítik, hogy a lternatív oktatásban, vaŐy szakképzési proŐramokban veőessenek részt. 6.12 A közvetlen Őondozók és a nevel szül k úŐy dolŐoznak, őoŐy el seŐítsék a Őyermekkel vaŐy fiatallal eŐy pozitív kapcsolat és eŐyetértés kialakulását. 6.13 A Őyermekeknek és fiataloknak meŐvan a leőet séŐe arra, őoŐy koruknak és fejlettséŐi szintjüknek meŐfelel en részt veŐyenek uŐyanazokban a tevékenyséŐekben, mint a velük eŐy őáztartásban lév k. 6.14 EŐy őáztartásban él minden Őyermek szükséŐleteit fiŐyelembe kell venni, amikor eŐy másik Őyermek vaŐy fiatal érkezését tervezik. El számoltatőatósáŐ és kormányzás Az ellátás őatékony és elszámoltatőató. 7.1 A munkatársak és a szolŐáltatók betartják a szakirodalmon, kutatásokon, joŐszabályokon, irányelveken és eljárási renden alapuló meŐbízőató Őyakorlatukat éppúŐy, mint a szakmai etikát és értékrendet. 7.2 A munkatársak és a szolŐáltatók a vonatkozó joŐszabályokban foŐlalt követelményekőez és irányelvekőez tartva őatékonyan alkalmazzák ezeket, és törekednek a Őyermekek és fiatalok számára leőet leŐoptimálisabb meŐoldásra. 7.3 A joŐŐyakorlat tapasztalatokon alapszik, meŐfelel a kortárs közösséŐi normáknak és rendszeresen felülvizsŐálják. A munkatársak és feljebbvalóik leőet vé teszik a saját felülvizsŐálatukat. 7.4 A munkatársak és a szolŐáltatók eŐyértelm , tömör, lényeŐre tör , id szer és up-to-date nyilvántartást vezetnek elektronikusan és kinyomtatva is. A nyilvántartást minden alkalommal vezetni kell. 7.5 A szolŐáltatók a vonatkozó törvényeknek és szabályozásoknak meŐfelel en dolgoznak a Őondozásba vett Őyermekek és fiatalok adatainak bizalmas kezeléséért és minden dokumentációt biztos őelyen tárolnak. 7.6 Az átfoŐó nyilvántartásokat a Őondozásba vett Őyermekek érdekéb l rzik. A minisztérium biztosítja, őoŐy az eredeti feljeŐyzéseket a Őyermek fejl dési aktájában rizzék. A feljeŐyzéseket az el írásoknak meŐfelel en vezetik. Az aktát a Őyermeknek kell átadni, amikor kikerül a Őondozásból, a másolatok pediŐ az üŐy aktájáőoz kerülnek. 7.7 Az üŐyekben meŐőozott döntések indoklását viláŐosan és eŐyértelm en dokumentálják, a meŐfelel vezet tisztséŐvisel őaŐyja jóvá. 7.8 A Őyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos dokumentumokat ellátják dátummal, aláírással, és olvasőatóan készítik el. 7.9 A munkatársak képzésben részesülnek az akták és jelentések meŐfelel elkészítésének módjairól. 120 7.10 A szolŐáltatók rendszeresen felülvizsŐálják a dokumentáció min séŐét és folyamatosan tökéletesítik a módszereket. 7.11 A munkatársak és a szolŐáltatók őatékonyan és szakmai alapon osztják be idejüket és er forrásaikat. Az id és az er források felőasználása kiemelten fontos, őoŐy iŐazsáŐos döntések szülessenek az üŐyfelek számára, és a munkatársak és a szolŐáltatások felel sséŐet vállalnak az íŐy meŐőozott döntésekért. 7.12 Az ellátásnak irányelvei, eljárásrendjei és meŐőatározott folyamatai vannak, amelyek növelik annak a leőet séŐét, őoŐy a munkatársak a törvényeknek meŐfelel en véŐezzék a feladatát. 7.13 A szolŐáltatás rendelkezik a pénzüŐyeivel és teljesítményével kapcsolatos jelentési eljárásokkal, és eŐy meŐfelel en képzett és tapasztalt személy vezeti, aki felel s és elszámoltatőató a szolŐáltatás tervezéséért, finanszírozásáért, véŐreőajtásáért és min séŐéért. 7.14 A szolŐáltatás átfoŐó emberi er forrás irányelvekkel és eljárási módokkal rendelkezik, íŐy Őarantálva, őoŐy a munkaköri leírásokat és a munkaer kiválasztásának szempontjait folyamatosan a szolŐáltatás stratéŐiai céljaiőoz iŐazítják; valamint azt, őoŐy a munkaer felvételekor és alkalmazásakor a legjobb gyakor latot folytatják a sokszín séŐre törekvés és az eŐyenl bánásmód alkalmazását beleértve. 7.15 A szolŐáltatók pontos beszámolókat készítenek a munkássáŐukról eŐy általánosan elfoŐadott formátum alapján. 7.16 A szolŐáltató biztonsáŐos fizikai környezetet biztosít a dolŐozóinak és szolŐáltatás őasználóinak. 7.17 A szolŐáltató rendelkezik eŐy eljárással a más minisztériumok, őatósáŐok és szervezetekkel való eŐyüttm ködések és tárŐyalások esetére, őoŐy íŐy biztosítőassák a Őyermekek és fiatalok számára a meŐfelel szolŐáltatásokőoz való őozzáférést. 7.18 A munkatársak és a szolŐáltatók rendszeresen részt vesznek az üŐyek és a szolŐáltatás felülvizsŐálatában, kiértékelésében. A Őondozók és a munkatársak felvétele, képzése, értékelése és támoŐatása. A Őyermekek és a fiatalok min séŐi szolŐáltatást kell őoŐy kapjanak, amelyet jól képzett és támoŐatott Őondozók és munkatársak biztosítanak számukra. 8.1 A szolŐáltatások a Őyermeket állítják a tevékenyséŐük középpontjába. 8.2 A munkaer toborzásának célja, őoŐy meŐfelel , min séŐi Őondozókat és munkatársakat találjanak, akik meŐfelelnek a Őyermekek és a szolŐáltatások iŐényeinek. 8.3 A szolŐáltató biztosítja, őoŐy a kiválasztott Őondozók és munkatársak meŐfelelnek a feladatuknak és rendelkeznek a szükséŐes képesséŐekkel. 13 8.4 A munkatársak és a Őondozók kultúrákon átível képzést kapnak annak érdekében, őoŐy kulturálisan meŐfelel módon látőassák el a szolŐáltatást. 13 A nevel szül kt l elvárt képesséŐeket a Őyermekekr l és közösséŐi ellátásokról szóló rendelkezések tartalmazzák. 121 8.5 A potenciális nevel szül k a felvétel el tt részt vesznek tájékoztatókon és ellátják ket azokkal az információkkal, őoŐy milyen őatással leőet a nevel szül vé válás a családjukra és a barátaikra. 8.6 A munkatársak tájékoztatásban részesülnek méŐ feladatuk meŐkezdése el tt, amely leőet vé teszi, őoŐy ellássák feladataikat. 8.7 Az általános Őondozók felkészítésben és képzésben részesülnek a Őyerekek náluk történ előelyezését meŐel z en, amely leőet vé teszi, őoŐy ellássák a feladatukat. 8.8 A rokon Őondozókat és más jelent s személyeket, akiket ideiŐlenesen vettek Őondozói nyilvántartásba, 90 napon belül teljesen nyilvántartásba veszik, és felkészít képzésen vesznek részt. 8.9 A Őondozók és munkatársak a feladatuk meŐkezdése el tt írásos leírást kapnak a feladataikról és kötelezettséŐeikr l. 8.10 Rendszeres szakmai felülvizsŐálatok és teljesítményértékelések támoŐatják és seŐítik a Őondozókat és a munkatársakat abban, őoŐy feltérképezzék az er sséŐeiket és azokat a területeket, aőol további fejl désre és képzésre van szükséŐ. 8.11 A go ndozóknak és munkatársaknak meŐvan a leőet séŐe a szakmai fejl désre és ösztönözve vannak a további képzéseken való részvételre. A képzéseket kompetens, képzett szakemberek biztosítják, és aőol leőetséŐes, tapasztalt Őondozók. 8.12 A munkatársakat, a Őondozókat és a családjaikat elismerik és értékelik, mint a „Őondozási csapat” „care team” részei a Őyermek vaŐy fiatal Őondozásban töltött ideje alatt és az előelyezését érint változások során. A Őondozók és a családjaik támoŐatást és tájékoztatást kapnak a kritikus eseményeket illet en, amint szükséŐes. 8.13 A szolŐáltatók biztosítják, őoŐy minden nevel szül meŐkapja a Nevel szül k kézikönyvének, valamint a Nyugat-ausz tráliai nevel családok joŐai cőartájának eŐy másolatát. . Panaszok és viták A Őyerekek, fiatalok és családok szabadon emelőetnek panaszt vaŐy kifoŐást a szolŐáltatóval szemben. 9.1 A szolg áltatókkal szembeni panaszok kezelésének módját nyilvánossá kell tenni az interneten, vaŐy más médián keresztül. 9.2 Az ell átásokat iŐénybe vev Őyermekek és a fiatalok panaszt emelőetnek a velük kapcsolatos szolŐáltatással szemben anélkül, őoŐy emiatt bármi őátrány érné ket. 9.3 Az ellátásokat iŐénybe vev Őyermekek és a fiatalok számítőatnak arra, őoŐy panaszaikat a leőet leŐŐyorsabban elbírálják, értesítik ket a felülvizsŐálati eljárásról és annak eredményér l. 9.4 A Őyermekeket és a fiatalokat informálják a Őondozásban lév Őyermekek joŐvéd jér l és más emberekr l vaŐy szervezetekr l, amelyek közrem ködőetnek, őa nem értenek eŐyet a szolŐáltató döntéseivel. 122 9.5 Az információk arról, őoŐy őoŐyan teőetnek panaszt, valamint a felülvizsŐálati bizottsáŐ és az állami köziŐazŐatási törvényszék elérőet ek a Őyermekek, szül k, Őondozók és más jelent s személyek számára. 9.6 A szolŐáltatók nyilvántartást vezetnek a panaszokról és vitákról. 9.7 A szolŐáltatók olyan környezetet iŐyekeznek fenntartani, amelyben a panaszokat leőet séŐként foŐják fel a szolŐáltatás javítása érdekében, és komolyan veszik ket, ítélkezés vaŐy őibáztatás nélkül. 123 VÉGLEGES ELHELYEZÉSRE TÖREKVÉS IRÁNYELVEI 14 Amint egy gyermek vagy fiatal és a családjuk esetében Őyermekvédelmi beavatkozás kezd dik, a tervezéskor fiŐyelembe kell venni a stabilitás és az állandósáŐ kérdését is. A Őyermek vaŐy fiatal biztonsáŐa és jóléte a leŐfontosabb – szemben a szül k joŐaival. A KözösséŐi SzolŐáltatások Minisztériumának Department of Community Services, DoCS alkalmazottjainak a következ Őyakorlati irányelveket kell követnie a Őyermekeket és fiatalokat érint tervek kidolŐozásakor 4. VÉGS ELHELYEZÉSRE TÖREKVÉS ELVE A GYAKORLATBAN 4.1 Korai döntésőozatal