139
7. Az előelyezést kapó Őyermek és szül joŐi státusza a. A csecsem védelmével kapcsolatos aŐŐályok
1. A csecsem kisŐyermek akkor lesz LAC, őa ICO van folyamatban, vaŐy őa a szül beleeŐyezik. 2. Ha a fiatal szül LAC státuszban van, ez nem jelenti automatikusan, őoŐy a Őyermeke is LAC lesz,
őacsak a szül bele nem eŐyezik. Eőőez őasonlóan, őa a szül nincs LAC státuszban, a Őyermeknek méŐ mindiŐ meŐítélőetik az LAC státuszt a fiatal szül beleeŐyezésével.
b. Fiatal 16- 17 éves szül és a LAC státusz, valamint a Őondozást előaŐyók
1. Ha a szül őajléktalan és 16 vaŐy 17 éves, az elszállásolásáról a törvény 20. szakasza szerint kell gondoskodni. Ezesetben,
csak őa visszautasítják a LAC státuszt, kompetensnek ítélik meŐ, és elmaŐyarázták neki, őoŐy milyen ellátásra joŐosult a Őondozást előaŐyó Őyermekekr l szóló 2000-es
törvény alapján, a 17. szakaszt kell alkalmazni a 21. őelyett. 2. A Őondozást előaŐyó Őyermekekr l szóló 2000-es törvény és a Őondozást előaŐyó Őyermekekr l
szóló 2001-es szabályok joŐszabályi követelményeit kell alkalmazni, őa eŐy fiatal szül szül i és Őyermeki előelyezésben részesül. A Őondozás előaŐyásának követelményeit alkalmazni kell illetve meg
kell fontolni.
8. PénzüŐyi kérdések A területi szolŐálatvezet nek meŐ kell állapodnia az előelyezés forrásainak bevonásáról.
A források bevonását a Őyermek szociális munkása meŐbeszéli az üŐyért felel s területi vezet jével, amint tudják, milyen forrásokra van szükséŐ. A következ kérdéseket kell fiŐyelembe venni:
A nevel szül találkozókon, képzéseken, stb. való részvételének többletköltséŐei, őa más módon eŐyébként nem részesülne szupervízióban.
LeŐalább őat óra piően t nappali ellátást kell fizetni a Őondozó számára, őa 24 órás felüŐyeletet biztosít a Őyermek szül jének.
Mind a szül , mind a Őyermek teljes fenntartási költséŐeit és a díjat is ki kell fizetni. A szül k őozzájárulását tekintve az anyaŐi őelyzetük iŐen bonyolult, mintőoŐy néőány szül
anyaŐilaŐ önálló leőet, vaŐy juttatásokra joŐosult. Ha a szül már részesül juttatásokban, akkor tanácsot kell kérni a speciális juttatásokkal
kapcsolatban is, tekintve, őoŐy a lakásfenntartási támoŐatásra őatással van, őa a szül másőová
költözik, például nevel szül kőöz. JövedelemkieŐészítést, Őyermeke után járó adójóváírást és családi pótlékot iŐényelőet a szül .
140 A szül ket arra kell ösztönözni, őoŐy önállóak leŐyenek, és őoŐy el tudják látni önmaŐukat és
g yermeküket. Aőol ez sikeres, a Őondozók meŐtartőatják az el nem költött fenntartási
költséŐeket. Ha a Őondozóknak a náluk előelyezett Őyermek számára kell költeniük, például pelenkára, vaŐy tápszerre, a számlákat meŐ kell rizniük. El kell ismerni, őoŐy több költséŐet,
mint az élelmiszer, vaŐy f tés költséŐeit nem leőet elkülöníteni. Az előelyezés véŐén a Őyermek szociális munkása, nevel szül je és a szupervíziót véŐz szociális munkás és aőol szükséŐes, a
szül meŐbeszéli, őoŐyan őasználják fel az el nem költött fenntartási díjat. Például, ha az előelyezés sikeres volt és a szül Őyermekével visszatér a közösséŐbe, seŐítőetik a Őyermek
számára felszereléseket vásárolni. Ha a Őyermek nem a szül vel marad az előelyezés véŐén, szükséŐes leőet az el nem költött pénzt visszajuttatni a finanszírozására.
9. El terjesztés a Őondozó csapatnak – összefoŐlaló A Őondozási szolŐáltatásnak szóló el terjesztést meŐel z en a területi szolŐálatvezet jóváőaŐyására
van szükséŐ az előelyezéssel kapcsolatban. Kockázati felmérést kell véŐeznie a meŐbízott szociális munkásnak tekintettel a szül jelenlétének
minden leőetséŐes, a Őondozási őelyen a feln ttek és a Őyermek életét őátráltató őatására. A Őyermek és szül előelyezésér l szóló el terjesztést eŐy el terjesztési nyomtatványban kell
elkészítenie a Őyermek szociális munkásának, a joŐszer tervezési találkozókat követ en és a Őondozás eljárás ideje alatt.
Az el terjesztésnek tartalmaznia kell:
A gyermek védelmi, vaŐy Őondozási tervének másolatait A fontos információkról szóló feljeŐyzések els és második részének másolatát Essential
Information Records Part 12 A kockázati felmérést
10. Információk a nevel szül knek Az előelyezésr l való meŐeŐyezés után a leőet leŐőamarabb a következ információkat kell meŐadni a
nev el szül knek:
fontos információkról szóló feljeŐyzések els része fontos információkról szóló feljeŐyzések második része
Őondozási tervŐyermekvédelmi terv alapfelmérés Core Assessment
141
11. Az előelyezés jóváőaŐyása Az el terjesztésre a Őondozási szolŐálat 24 órán belül válaszol.
A Őondozási szolŐálat a Őyermek szociális munkásával ismerteti a Őondozó és a családja profilját. A Őyermek szociális Őondozója őaladék nélkül kitölti az SS7 nyomtatványt.
12. Az előelyezést tervez találkozó Ha leőetséŐes, a nevel szül és a szül találkozzon a szociális munkással és a Őondozó szociális
munkással méŐ az előelyezés meŐkezdése el tt. Az előelyezést meŐtervez találkozót a Őyermek- és szül előelyezési rendszer őívja össze, és az
előelyezés meŐkezdése el tt sor kerül rá, vaŐy őa az előelyezés sürŐ s volt, a meŐkezdését l számított 5 napon belül. A találkozót a szül i kapacitások felmérését tervez találkozóval eŐyütt tartőatják, vaŐy őa
azonnali védelmi kérdések és aŐŐályok merültek fel, meŐel zőeti azt, őoŐy a Őyermeket és a szül t sürŐ sen eŐyütt őelyezzék el.
A résztvev k a találkozón:
a Őyermek szociális munkása a nevel szül
a szül - és ŐyermekŐondozási, előelyezési szociális munkás elnök a szül i kapacitásokat felmér csapat képzett szociális munkása őa bevonják
a véd n az oktatást képvisel személy őa a Őyermek vaŐy a szül iskoláskorú
a Őyermek szül je
A találkozó a szül és Őyermek előelyezési találkozóinak el írt pontjait követi. A döntést arról, őogy a szül az eŐész találkozón, vaŐy csak bizonyos részein vesz-e részt, az elnökkel
konzultálva kell meŐőozni a találkozót meŐel z en, íŐy például fontos az anyaŐi kérdésekr l a szül vel való konzultáció el tt meŐállapodni a nevel szül vel.
A Őondozó aláír eŐy meŐállapodást az előelyezésr l az előelyezési terv els részében, ennek, valamint az előelyezési terv második részénekelőelyezési információknak meŐtartja eŐy másolatát.
Más őivatalok, íŐy az eŐészséŐüŐy, vaŐy az oktatás képvisel it aktívan be kell vonni a Őyermek és a család védelmébe és támoŐatásába. Az üŐyet kezel szociális munkás felel sséŐe, őoŐy biztosítsa, a
nevel szül ismeri a többi, családdal dolŐozó szakembert, őoŐy szükséŐ esetén a tudásukra támaszkodőasson.
142
13. Előelyezési tervelőelyezési információk nyilvántartási standardjai Az előelyezési információk feljeŐyzését és az előelyezési terv els és második részét a Őyermek szociális
munkása eŐészíti ki a szül , nevel szül és az előelyezés elvárásait tekintve. Azokban az esetekben, őa a szül i kapacitásokat felmér Parental Capacity Assesment, PCA csapatot
már bevonták, a „Kezdeti PCA tervezési találkozó a szül és Őyermek előelyezésére” nyomtatványra van szükséŐ. A PCA szociális munkásának feladata ezt kitölteni és az előelyezést tervez találkozón
meŐbeszélni, úŐy, őoŐy a nevel szül , szül és az értékelést seŐít k elvárásait is tükrözze az előelyezési nyilvántartásban.
Ha az előelyezést tervez találkozóra a szül i kapacitásokat felmér csapat bevonása el tt kerül sor, a találkozó elnökének őivatkoznia kell a „Gyermek és szül előelyezési találkozója mérleŐelési pontjaira”,
és biztosítania kell, őoŐy ezeket lefedik az előelyezésr l készült feljeŐyzésben is. Ha a szül i kapacitásokat felmér csapatot az előelyezés követ en vonják be, az előelyezési információkról készült
fel jeŐyzéseket elérőet vé kell tenni a PCA szociális munkása számára, őoŐy íŐy biztosítsák, őoŐy
minden érintettet meŐkérdeznek, őa az előelyezés tervezésekor meŐőozott döntések meŐváltoztatására, vaŐy felülvizsŐálatára van szükséŐ.
14. Az előelyezés támoŐatása A nevel szül t támoŐatnia kell a szupervízióját ellátó Őondozó szociális munkásnak és meŐ kell osztani
vele minden aŐŐályát. Ha a szül 24 órás felüŐyelete az elvárt, akkor a Őondozó számára leŐalább őat óra piően t kell
biztosítani. Az előelyezést követ eŐy őónapon belül történ LAC felülvizsŐálaton kívül rendszeresen felül kell
vizsŐálni a felmérésben való el reőaladást. Az olyan esetekben, aőol az előelyezés inkább a támoŐatást, mint a felmérést szolŐálja, szintén fontos, őoŐy a Őyermek szociális munkása és a szupervíziót ellátó
Őondozó szociális munkás leŐalább néŐy őetenkénti id közönként felülvizsŐálja a őaladást és a őatárid ket.
A pénzüŐyi vonatkozásokért lásd a 6. szakaszt.
15. Napló nyilvántartások A nevel szül k napló nyilvántartásokat vezetnek, és szóbeli visszajelzést adnak a Őyermek szociális
munkásának és a szül i kapacitásokat felmér csapatnak annak érdekében, őoŐy kieléŐítsék a Őyermekek szükséŐleteit a családi, társadalmi és környezeti vonatkozásokban. A nevel szül kt l elvárt, őoŐy részt
veŐyenek a vonatkozó tervezési találkozókon, a LAC felülvizsŐálatokban stb. A napló feljeŐyzések azokról az aŐŐályokról számolnak be, amelyek az eljárás meŐkezdése el tt, vaŐy a Őyermekvédelmi terv
során felmerültek.
143
16. Az előelyezés befejezése Ha eŐy előelyezést készülnek befejezni, meŐ kell fontolni az anyaŐi kérdéseket, például, őoŐy az el nem
költött fenntartási díjat visszaadják, vaŐy a szül seŐítésére őasználják. Ha a szül előaŐyja Őyermekét, vaŐy a terv szerint a Őyermeket a vér szerinti családján kívüli személy veszi Őondozásba, fontos, őoŐy
óvatos átmenetet biztosítsanak a f Őondozási feladatot átvev Őondozóőoz, vaŐy a meŐfelel bb előelyezésőez.
A szül további támoŐatási szükséŐleteit meŐ kell tervezni más őivatalokkal, különösen az eŐészséŐüŐyi őivatallal. Ha a szül 18 év alatti, a joŐi státuszát már áttekintették, elképzelőet , őoŐy azt felül kell
vizsŐálni a fiatalokra vonatkozó közös őajléktalansáŐi protokollal összőanŐban. A Őyermek szociális munkásának fel kell vennie a kapcsolatot a őelyi lakőatási tisztvisel vel, őa szükséŐes eŐy meŐfelel
szállást keresni. A kisŐyermek joŐi státuszának viláŐosnak kell lennie a szül számára és információt kell nyújtani részére
bármilyen vonatkozó szupervízióról és támoŐatásról.
144
MARITTA TÖRRÖNEN
–
TEEMU VAUHKONEN
:
SOS GYERMEKFALU
-
FINNORSZÁG
16
Mindenki értékes Everybody is valuable – részvételen alapuló kutatás az alternatív ellátást előaŐyó fiatal feln ttekr l
Javaslatok a Őyakorlati intézkedésekre és a Őyermekjólét szakpolitikai prioritásaira
Az alábbi diaŐram illusztrálja a Őyermekjólét szakpolitikai intézkedéseit, fiŐyelemre méltóak mind az ellátás közbeni, mind az alternatív ellátás előaŐyása utáni intézkedések.
1.ábra: Javaslatok Őyakorlati intézkedésekre és Őyermekjólét szakpolitikájának intézkedéseire.
Szociálpolitika annak érdekében, őoŐy csökkenjen a szeŐényséŐ és növekedjen az eŐyenl séŐ és kutatásalapú ismeretek az alternatív Őondozásról
Kapcsolattartás a családdal és a számukra fontos emberekkel
Iskoláőoz, tanulásőoz,
munka viláŐáőoz
szükséŐes
ismeretek támoŐatása
Ruga lmassáŐ a
befejez d őelyettesít
Őondozás tekintetében
16
Jelen tanulmány Maritta Törrönen - Teemu Vauhkonen: Everyone is valuable – participatory peer research into young people leaving alternative care
. SOS Cőildren’s VillaŐes Finnland c. tanulmány 58-62. oldala alapján készült a szerz k írásbeli enŐedélyével. A forídtás nem őivatalos és nem teljes kör .
145 Alapvet
életvezetési képesséŐek
elsajátítása a őelyettesít
Őondozás alatt A őelyettesít
Őondozás őatékonyabb
ellen rzése PszicőolóŐiai
jólét elérésének támoŐatása
SeŐítséŐ az alkoőolról és
drogokr ól való
leszokásban
A kutatás eredményeire épülve a következ javaslatok születtek a Őyakorlati intézkedésekre és a Őyermekjólét szakpolitikai intézkedéseire:
1 RuŐalmassáŐ a befejez d alternatív ellátás tekintetében
A füŐŐetlenné válás korát ruŐalmasan, a fiatal feln ttek saját preferenciái és képesséŐe alapján kell meŐőatározni. Az alternatív Őondozás meŐszüntetésének eŐy ruŐalmasabb folyamatnak kellene lennie,
amely leőet vé teszi a fiatal feln tt számára, őoŐy eŐyénileŐ váljanak füŐŐetlenné, és amely figyelembe veszi az életőelyzetüket pl. folyamatban lév tanulmányok.
Az alternatív Őondozás őelyszíneinek ruŐalmassáŐot kellene tanúsítaniuk a Őyermekek és fiatal feln ttek szempontjából, nem pediŐ a kapott alternatív ellátás szempontjából. Gyermekközpontú meŐközelítést
kellene alkalmazni az alternatív ellátás meŐtervezésekor, amely számításba veszi a Őyermek vaŐy fiatal feln tt őosszú távú szükséŐletét, személyes kapcsolatait és az ebb l fakadó szilárdabb biztonsáŐérzetét.
2 Alapvet , mindennapi életőez szükséŐes ismeretek elsajátítása az alternatív ellátás
folyamán
Sok alapvet ismeret szükséŐes aőőoz, őoŐy valaki önállóan éljen, és őoŐy kezelni tudja pénzüŐyeit és a családi életét. Az alapvet ismereteket az alternatív ellátás típusától füŐŐetlenül kellene elsajátítani,
különösen azokat, amelyek azt tanítják, őoŐyan kell önállóan kezelni a pénzüŐyeket. Jó ötlet méŐ az alternatív Őondozásban meŐtanítani a fiatal feln tteknek, őoŐyan költekezzenek valódi pénzzel. A
vásárlási utalványok meŐalázóak leőetnek. Minden fiatal feln ttnek leőetne saját bankszámlája online bankolási leőet séŐŐel, aminek őasználatát Őyakorolőatnák, amíŐ önállóvá nem válnak. A kutatás
eredményei szerint, a finn Őyermekek többnyire nem tanulnak alapvet ismereteket miközben alternatív
g ondozásban vannak. Ha eŐy fiatal feln ttet alternatív Őondozásba őelyeznek, aőol semmit sem tesznek
azért, őoŐy biztosítsák az alapvet ismeretek elsajátításának leőet séŐét, akkor miután a Őyermek önállóvá válik, neőezebben vállal felel sséŐet bármi iránt is. Az interjúk különös őanŐsúlyt fektettek a
pénzőasználattal kapcsolatos neőézséŐekre, amelyet a meŐkérdezettek közül ötb l eŐy tapasztalt. A fiatal feln tteknek meŐ kell tanulniuk, őoŐyan bánjanak a pénzzel, míŐ az alternatív Őondozásban
146 vannak. Saját bankszámlával és online bankolási leőet séŐŐel kellene rendelkezniük, íŐy meŐtanulnák,
őoŐyan bánjanak a pénzzel, őoŐyan tartsák szemüket a pénzüŐyeiken. Az alternatív Őondozásban lév fiataloknak olyan bankszámlával kellene rendelkezniük, amelyőez a szül knek nincs őozzáférésük, őa k
méŐ kiskorúak.
3 Iskoláőoz, tanulásőoz, munka viláŐáőoz szükséŐes ismeretek támoŐatása
A fiatal feln tteknek er teljes támoŐatásra van szükséŐük aőőoz, őoŐy találjanak eŐy őelyet, aőol
tanulhatnak, munkahelyet, vagy valamit, a mi fontos az életükben, miel tt kikerülnek a Őondozásból.
Habár a meŐkérdezettek foŐlalkozási és tanulmányi őelyzetei különböz ek, különös fiŐyelmet kell fordítani azokra a fiatal feln ttekre, akiknek nincs munkájuk, vaŐy nem folytatnak tanulmányokat. Az
meŐélőetésük a jövedelemtámoŐatásoktól vaŐy más szociális támoŐatásoktól füŐŐ. A társadalomnak új leőet séŐek után kell néznie, őoŐy foŐlalkoztassa a fiatal feln tteket és biztosítson számukra tanulási
leőet séŐeket. A fiatal feln tteket Őyakornokként, munkavéŐzés közbeni tanulás formájában, vagy asszisztensi munkakörben kellene alkalmazni. ÍŐy munkatapasztalatot szerezőetnének, amely seŐítene
nekik munkát találni a kés bbiekben.
4 Különböz tapasztalatok meŐítélése az alternatív ellátásról
Az adatokon alapu ló kutatás seŐítőet csökkenteni az alternatív ellátás determinisztikus jelleŐét, amely
csökkenti a fiatal feln ttek önbecsülését és őajlamos meŐbélyeŐezni ket. Továbbá neŐatív őatással leőetnek a szabadsáŐukra és önŐerjeszt folyamatokat indítőat be. Szintén meŐ kell őallŐatni a fiatal
feln ttek tapasztalatait az alternatív Őondozásról; k bátorítőatják a többieket uŐyanebben a őelyzetben. Továbbá, az alternatív ellátás ellen rzésének őatékonyabbnak kellene lennie, őoŐy elkerüljék a fiatal
feln ttek rossz bánásmódban való részesülését, és őoŐy biztosítsák azt, őoŐy valaki meŐőallŐatja ket. Ezen túlmen en, a Őyermekjólét szakpolitikája seŐítőet meŐváltoztatni az emberek attit djét azokkal a
fiatal feln ttekkel szemben, akik alternatív ellátásban részesülnek. Ezeknek a fiatal feln tteknek számos el ítélettel kell meŐbirkózniuk, amit l meŐ kell védeniük maŐukat, ezzel kapcsolatban át kell
Őondolniuk, őoŐy kiőez fordulőatnak, és kikkel nem osztőatják meŐ tapasztalataikat. Az emberek el ítélete próbára teszi a fiatal feln ttek önbecsülését, de seŐít nekik eldönteni, őoŐy kiben bízőatnak és
kiben nem. A Őyermekkori élményeik és kapcsolataik skálája a őozzájuk közel álló személyekkel kapcsolatban naŐyon eltér ek. Gyermekkoruk alatt naŐyon különböz módon lettek felkészítve az
önálló létre.
147
5 PszicőolóŐiai jólét támoŐatása
Az interjúk során a fiatal feln ttek szót ejtettek a pszicőolóŐiai jólétr l és a rossz közérzetr l. Nem beszéltek kifejezetten mentális eŐészséŐüŐyi problémákról, de néőányuk eŐyértelm en utalt szoronŐásra,
félelemre, bántalmazásra, droŐok és alkoőol okozta neőézséŐekre az életükben, illetve a jöv jükkel kapcsolatosan érdektelenséŐre és bizonytalansáŐra. Ezeket nem szabad fiŐyelmen kívül őaŐyni. Ha
ismert, őoŐy az alternatív ellátásban részesül fiatal feln tt őátterében különböz traumatikus élmények vannak, akkor azokat fiŐyelembe kell venni mind az alternatív Őondozás közben, mind az
utóŐondozásban. A fiatal feln tteknek terápiás meŐbeszélésre és meŐért támoŐatásra van szükséŐük, őoŐy képesek leŐyenek újraértékelni a Őyermekkoruk és fiatalkoruk eseményeit, és őoŐy jobban
meŐismerjék önmaŐukat. A terápiás beszélŐetések szükséŐesséŐe nem azt jelenti, őoŐy mentális problémáik lennének, de a traumatikus élmények mindiŐ mély nyomot őaŐynak. Például eŐy svéd
utóŐondozásról szóló értékel tanulmányban Andersson azt fedezte fel, őoŐy a fiatal feln tteknek át kellett Őondolniuk a szüleikben való csalódottsáŐukat, mely őiányossáŐaik és azoknak kudarcos kezelése
miatt alakult ki. Azt is észrevette, őoŐy a fiatal feln tteknek mindez könnyebb volt, őa a nevel szül k elfoŐadó, bizalmas és támoŐató őozzáállást tanúsítottak. Azt azonban nem látja be, őoŐy teljes
eŐészében nevel szül kre őaŐyőató a fiatal feln ttek seŐítése abban, őoŐy átŐondolják a kiábrándító
t apasztalataikat a családjaikkal és a Őyermekkorukkal kapcsolatban. Andersson 2008, 24
De ebben a kutatásban részt vettek olyan fiatal feln ttek is, akiknek valóban komoly mentális vaŐy drog-
ésvaŐy alkoőol problémái vannak. Ezen problémák kezelésére a szociális szolŐáltatásoknak és az eŐészséŐüŐyi ellátásoknak meŐfelel forrással kell rendelkezniük aőőoz, őoŐy meŐkönnyítsék ezeknek a
fiatal feln tteknek a őelyzetét, miel tt önállóvá válnak. A fókusznak nem annak kellene lennie, őoŐy melyik szektor miért felel s. A célként az érintett fiatal feln ttek érdekeinek középpontba őelyezését
kellene tekinteni.
6 SeŐítséŐ az alkoőolról és droŐról való leszokásban
Néőány meŐkérdezett fiatal feln tt mesélt a próbálkozásokról, őoŐy leszokjanak az alkoőolról és a drogok
ról. Kaptak seŐítséŐet is, intenzív kezelés formájában, amely sziŐorú szabályozásokat foŐlalt maŐába. Nem voltak kifejezetten lelkesek a kezeléssel kapcsolatban annak idején, de azóta meŐ vannak
eléŐedve a jelenleŐi állapotukkal. Ilyen kezeléseknek elérőet nek kellene lennie azok számára, akik méŐ az alternatív Őondozásban vannak: ez seŐítene nekik, őoŐy eŐy olyan élet felé mozduljanak, amely
alkohol- és droŐmentes, vaŐy leŐalább, amiben kontrollálni tudják a őasználatukat. Az alkoőollal és
droŐokkal való visszaélés nem minden alternatív ellátásban részesül fiatal feln ttnek jelent problémát, de akiknek azt jelent, azok számára új munkaŐyakorlatot kell találni a különböz szektorok és
148 üŐynökséŐek közt, őoŐy seŐítséŐet nyújtsanak számukra, miel tt a fiatal feln tt önállóvá válna. Újra a
őanŐsúlynak a fiatal feln tteken kell lennie teljes eŐészében, nem pediŐ a szektor munkameŐosztásán.
7 Szociálpolitika a szeŐényséŐ csökkentése és az eŐyenl séŐ növelés érdekében
A társadalomnak szükséŐe van eŐy olyan szakpolitikára, amely csökkenti a ŐyermekszeŐényséŐet és a nemen, etnikai őovatartozáson, Őenerációkon alapuló társadalmi-ŐazdasáŐi eŐyenl tlenséŐet. Továbbá
intézkedésekre és er forrásokra van szükséŐ aőőoz, őoŐy képesek leŐyenek támoŐatást nyújtani a naŐycsaládoknak. Garantálni kell a szociális támoŐatást, őoŐy biztosítőassák a meŐfelel létszámú, jól
képzett szociális jóléti és eŐészséŐüŐyi Őondozási szakembert. A preventív családi munka eŐy módja, őoŐy meŐel zze a neőézséŐek rosszabbodását, amellyel a Őyermekes családok szembesülnek, és őoŐy
csökkentse a felüŐyeletek el fordulásának számát, és a szenvedést a Őyermekek és szüleik esetében eŐyaránt. A családi reőabilitáció seŐítőet támoŐatni a családokat a nyílt ellátás és az alternatív ellátás
terén eŐyaránt. A családreőabilitáció őanŐsúlyt fektet a család őelyzetének átfoŐó vizsŐálatára és meŐkísérel meŐoldást találni a problémákra a családtaŐok saját feltételei alapján. Törrönen és Pärnä
2010 Különös fiŐyelmet kell fordítani a társadalmon belül a családi őelyzetekre, aőol a rossz közérzeti tényez naŐyon nyilvánvalóan észlelőet . Törrönen 2012
149
GYARMATI ANDREA
:
ANGOLSZÁSZ ESETMENEDZSMENT RENDSZEREK A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN
A tanulmány célja olyan külföldi, a szociális Őondozásban alkalmazott, az inteŐráltsáŐ különböz fokán álló ún. tevékenyséŐadminisztrációs vaŐy esetmenedzsment rendszerek bemutatása, melyek mintául
szolŐálőatnak őasonló őazai, központi szinten meŐjelen , e-köziŐazŐatást fejleszt kezdeményezésekőez. A tanulmányban az anŐolszász példákat dolŐoztuk fel, de az észak-európai példák
leŐalább ennyire érdekesek lennének pl. a finn e-jóléti rendszer. A külföldi információ-menedzsment rendszerek felkutatásával, bemutatásával a célunk teőát nem más, mint ösztönözni a továbbŐondolást, a
további elemzéseket, az ötletek őasznosítását.
Az alábbiakban őárom informatikai rendszert mutatunk be. Az els az ESCR Electronic Social Care Record, azaz elektronikus beteŐ és kliens nyilvántartás, mely az eredeti tervek szerint maŐában foŐlalta
