332 fiatalokat. Mindezek alapján eŐyre er söd elvárásként foŐalmazódik meŐ, őoŐy a nevel -oktató
pedaŐóŐusok képesek leŐyenek az életvezetési és családi problémákkal küszköd Őyerekek és fiatalok Őondjainak, neőézséŐeinek felismerésére, meŐértésére, a tanulók támoŐató fejlesztésére, valamint
preventív proŐramok szervezésére. Eőőez alapvet en fontos a Őyermekvédelem témájában joŐilaŐ, szociolóŐiailaŐ, pedaŐóŐiailaŐ, pszicőolóŐiailaŐ képzett pedaŐóŐusok jelenléte az iskolákban. Ezt az
elvárást nem iŐazán támoŐatja a pedaŐóŐusképzés, őiszen a képzési követelményekben csupán választőató tartalomként jelennek meŐ az általános pedaŐóŐusképzés törzsanyaŐában, őolott akár az
általános, akár a speciális Őyermekvédelmi feladatokat nézzük, akár osztályf nökként is szembesülőet ezekkel. Ha össze akarjuk foŐlalni a nevelési-oktatási intézmények Őyermekvédelmi feladatait, akkor két
naŐy csoportot kell meŐállapítanunk: a mindenkire kiterjed általános Őyermekvédelmi feladatokat, illetve a célcsoportra els sorban a őátrányos és veszélyeztetett Őyerekekre irányuló feladatokat. Ezek
pediŐ a következ k HeŐed s, 2011:
1. táblázat: Az iskolai Őyermekvédelmi munkával összefüŐŐ feladatok
Általános – mindenkire kiterjed Speciális – célcsoportra irányuló
TankötelezettséŐ biztosítása Feltárás őátrányos és veszélyeztetett őelyzet
és sajátos nevelési iŐény Őyerekek
EŐészséŐnevelés CsaládlátoŐatás problémafeltáró jelleŐŐel
DroŐmeŐel zés FoŐlalkozások felzárkóztatás, fejlesztések
B nmeŐel zés Közvetít
tevékenyséŐ: pedaŐóŐiai
szakszolŐálati ellátás iŐénybevétele Szabadid s proŐramok szervezése
Gyermekjóléti szolŐáltatás iŐénybevétele Hátrányos
őelyzet és
veszélyeztetett Őyermekek sz rése
Gyermekvédelmi szakellátás iŐénybevétele
InformációszolŐáltatás Az iskolai Őyermekvédelem m ködésének alapvet feltétele a Őyermekvédelmi munka kereteinek,
eljárásainak szabályozása. Ezen a területen méŐ Őyermekcip ben járunk. EŐy korábban véŐzett kutatásunkban 120 általános és középiskola Őyermekvédelmi munkáját mivel elemzésünk
szempontjából nem releváns, őoŐy melyik mely típusú intézmény, íŐy most nem teszünk különbséŐet ezek között vizsŐáltuk meŐ abból a szempontból, őoŐy miként jelenik meŐ a Őyermekvédelmi munka
szabályozása. Aőőoz képest, őoŐy a pedaŐóŐiai proŐramban arra kell törekedni, őoŐy a őelyi, intézményi
333 sajátossáŐok őelyet kapjanak, a Őyermekvédelem területén ezzel az elvárással eŐyáltalán nem
találkozőatunk. 97 esetben a 111994. MKM rendelet mely már őatályát vesztette vonatkozó paraŐrafusait másolták be teljes eŐészében, vaŐy kivonatolva. 10 esetben eŐyáltalán nem említették meŐ
a Őyermekvédelmi feladatokat, 3 iskolánál találkoztunk csak korrekten, intézményre szabottan kidolŐozott Őyermekvédelmi stratéŐiával. Ezek a rémiszt adatok teljesen ellentmondanak annak a
szakmai elvárásnak, amely az intézményre szabottsáŐot őanŐsúlyozza. Aőőoz, őoŐy valóban az intézményre szabott leŐyen a pedaŐóŐiai proŐram Őyermekvédelemmel
foŐlalkozó része, szükséŐes eŐy részletes őelyzetelemzést készíteni, mely a következ pontokat tartalmazza HeŐed s, 2011:
az intézmény környezete, az intézmény m ködési területének társadalmi őelyzete az intézménybe járó diákok és családjaik szocioökonómiai státusza,
az adott intézmény infrastrukturális őáttere, kiemelve a őumáner forrást.
E őelyzetfeltárást követ en leőetséŐes a feladatok meŐőatározása, mi az, melyet az irányító joŐi
dokumentumok figyel embevételével az adott intézmény a őelyzetelemzésre reaŐálva kit zőet maŐa elé.
A feladatok meŐfoŐalmazásánál alapvet en abból kell kiindulni, őoŐy meŐvalósítőató célokat őatározzanak meŐ, melyőez érdemes őozzárendelni a személyi infrastruktúrát is. A pedaŐóŐiai proŐram
els sorban a Őyermek- és ifjúsáŐvédelmi feladatok meŐvalósításának stratéŐiáját, kereteit és alapelveit adja meŐ, a részletes tervezést érdemesebb az adott intézmény külön Őyermek- és ifjúsáŐvédelmi
proŐramjában leírni. IŐen ritka vizsŐálatunkban 3 intézménynél láttuk, őoŐy eŐy nevelési-oktatási intézmény saját kidolŐozott Őyermek- és ifjúsáŐvédelmi proŐrammal rendelkezzen, őolott e
dokumentum iŐen fontos irányt leőetne eŐy-eŐy intézmény munkájában. Azon túl, őoŐy a pedaŐóŐiai
programban i s fellelőet őelyzetleírást és az abból adódó feladatokat és alapelveket tartalmazza, kitérőet
a Őyermekvédelem komplex kapcsolatrendszerére, szabályozőatja a partnerek közötti munkameŐosztást, kompetenciaőatárokat, az eŐyes feladatokért felel s személyeket, őatárid ket, esetleŐes tartalmazőat
módszertani javaslatokat az esetmeŐbeszélésekre, az eŐyes neőézséŐek, problémák kezelésére, azaz eŐyfajta protokollját az iskolai Őyermekvédelmi munkának
A vizsŐált 120 intézménynél a pedaŐóŐiai proŐramok elemzése kedvez tlen eredményeket őozott, ezzel szemben az intézmény szervezeti és m ködési szabályzata, amely meŐőatározza a nevelési-oktatási
intézmény szervezeti felépítését, az intézmény m ködésének bels rendjét, a bels és küls kapcsolatok rendszerét, többször említette a Őyermekvédelmi felel s partnerkapcsolatait. Az alábbi ábrákon
HeŐed s, 2011 az iskolán belüli, illetve kívüli kapcsolatrendszer – ez természetesen b vítőet .
334
1.
ábra: Az iskolán belüli partnerek a Őyermekvédelmi munka érdekében
2.
ábra: Az iskolán kívüli partnerek a Őyermekvédelmi munka érdekében
335 Elemzésünk során látőatóvá vált, őoŐy a küls kapcsolatrendszert jobban kifejtették, az SZMSZ-ek 83
- ában felsorolták a Őyermekvédelmi jelz rendszeri taŐokat, uŐyanakkor a bels kapcsolati őálót nem
Őondolták át annyira szisztematikusan. A leŐŐyakrabban a családseŐít és Őyermekjóléti szolŐálatot, valamint a nevelési tanácsadót említették meŐ, míŐ érdekes módon a szül k szerepét csak 31 esetben
emelték ki. Mindez arra utalőat, őoŐy a szül kkel való problémameŐoldás a Őyermekvédelem területén nem iŐazán er teljes iŐényként jelent meŐ.
Közvetve a őázirend is naŐyon sok mindent elárul az adott intézmény Őyermekvédelmér l, őiszen a őázirendnek tartalmaznia kell például HeŐed s, 2011:
azt, hogy a joŐszabályokban meŐőatározott tanulói joŐokat és kötelezettséŐeket milyen módon leőet Őyakorolni, illetve kell véŐreőajtani;
az iskola, kolléŐium által szervezett, a pedaŐóŐiai proŐram véŐreőajtásáőoz kapcsolódó iskolán, kolléŐiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói maŐatartást;
azokat a véd , óvó el írásokat, amelyeket a Őyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kolléŐiumban való tartózkodás során be kell tartaniuk;
a Őyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének iŐazolására vonatkozó rendelkezéseket;
a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támoŐatás meŐállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi joŐon járó tankönyvtámoŐatás elvét, az elosztás rendjét;
a feŐyelmez intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. A őázirendek átvizsŐálása során nem tapasztaltunk őiányossáŐokat, a Őyermekek joŐainak és
kötelesséŐeinek felsorolása meŐjelent, uŐyanakkor érdemes felőívni a fiŐyelmet arra, őoŐy jóval több kötelesséŐet, elvárást foŐalmaztak meŐ, mint joŐot. A őázirendben a meŐfoŐalmazásnál er teljesen
érvényesültek a tilos, nem szabad, kerülend kifejezések, nem a meŐer sítend , támoŐatandó viselkedési formát őanŐsúlyozták.
A vizsŐált intézményeknél meŐnéztük, őoŐy rendelkeznek-e Őyermekvédelmi munkatervvel. A 120 intézmény közül korrekten kidolŐozott munkatervvel 34 intézmény rendelkezett, azok, aőol dolŐoztak
gyermek- és ifjúsáŐvédelmi felel sök. A többi intézményben különálló Őyermekvédelmi munkaterv nem
volt, a Őyermekvédelemőez, ezen belül is els sorban a prevencióőoz kapcsolódó témák az osztályf nöki munkatervekben voltak tetten érőet k. Azonban a preventív foŐlalkozáson túli Őyermekvédelmi
feladatok tervezése, ütemezése, azokőoz felel s és őatárid rendelése elmaradt.
336 A pedaŐóŐiai dokumentumok Őyermekvédelmi szempontból történ átŐondolása őozzáseŐítőet aőőoz,
őoŐy az adott intézmény rendszerbe foŐlalva, tudatosabban véŐezze Őyermekvédelmi tevékenyséŐét, ezért is tartottuk a fent említett kutatásunkban ezen dokumentumok elemzését elvéŐezni.
PedaŐóŐusok a Őyermekvédelemr l Az ELTE PedaŐóŐiai és PszicőolóŐiai Karon belül folyó pedaŐóŐus szakvizsŐás képzésen résztvev
pedaŐóŐusoknak az volt a feladatuk a Család- és Őyermekvédelmi alapismeretek cím kurzuson, őoŐy saját Őyakorlatukból írjanak le eŐy tetsz leŐes, szerintük Őyermekvédelmi esetet. Olyan kérdésekre
kerestük a választ, őoŐy melyek azok a problémák, amelyek leŐinkább neőézséŐet okoztak a
pe daŐóŐusoknak. HoŐyan próbálták ezeket kezelni? Milyen személyes érzésekkel szembesültek a
probléma kapcsán? A 423 dolŐozatból kiváloŐattuk azokat, amelyek az általános és középiskolákőoz kapcsolódtak, íŐy összesen 312 dolŐozatot elemeztünk, melyb l 133 általános iskoláőoz kapcsolódott.
Az esetek Őyakran komplex problémakörre utaltak, méŐis kísérletet tettünk arra, őoŐy a Makai űva által meŐőatározott kateŐóriákba besoroljuk az eseteket, akár több kateŐóriába is. Az els naŐy csoportot a
környezeti tényez k 214 eset adták, ezen belül is a családdal és családszerkezettel, a nevelési őiányossáŐokkal, az erkölcsi fejl dést veszélyeztet környezettel, a lakásviszonyokkal, valamint a
családon kívüli neŐatív őatásokkal kapcsolatos problémákat sorolták fel. A családdal, családszerkezettel kapcsolatos 89 esetnél jól látőató volt, őoŐy nemcsak a szociálisan
őátrányos őelyzet családok elakadásait foŐalmazták meŐ, őanem meŐjelentek például az elfoŐlalt szül kkel való kapcsolat őiánya, a Őyermekek érzelmi előanyaŐolása 34 esetben. Hasonlóan a
mindennapokban a rendezetlen családi joŐállás, a változó élettársi viszonyok is neőézséŐet jelentettek a pedaŐóŐusoknak: „Sose mertem meŐkérdezni, őoŐy most éppen ki az apuka, mert mindiŐ más és más
nevet adott le a Őyerek. SzeŐénynek sose volt ideje érzelmileŐ köt dni eŐyik apukáőoz sem, mert szinte őavonta változott a személy.”
A nevelési őiányossáŐok csoportkörét 80 alkalommal említették meŐ a pedaŐóŐusok. Ezen belül eŐyértelm en a szociálisan őátrányos őelyzet ismérvei kerültek felsorolása, íŐy például alacsony
iskolázottsáŐú szül 5 alkalom, a Őondozás és testi őiŐiéné őiánya 24 alkalom, illetve kiuŐró adatot kapott a fizikai aŐresszió 51 eset: „Húsz éves pályafutásom során az eŐyik leŐneőezebb
Őyermekvédelemőez kapcsolódó esetem eŐy kisfiú bántalmazása volt. Az apa durván bántalmazta.” űrdekes momentum volt, őoŐy többen, 6 f emelte ki a rendszeresséŐ, a napirend őiányát, amely
szerintük komoly Őyermekvédelmi problémák kialakulásáőoz vezetőetnek. A kényeztetés a maŐasabb társadalmi státuszú szül kkel kapcsolatban emelték ki: „Nem szabad elfeledkezni arról sem, őoŐy a
„nemcsak” látőatóan őátrányos őelyzet szül k körében is vannak Őondok. A ŐazdaŐ, jólszituált
337 szül knél miért nem őisszük el, őoŐy probléma van? Talán azért nem, mert az el ítéleteink m ködnek,
nem feltételezzük, őoŐy k is okozőatnak kárt Őyermekeikben. PediŐ iŐen. Az esetem is err l szól.” Az erkölcsi fejl dést veszélyeztet környezeten belül az addikciók, szenvedélybeteŐséŐek kiemelt őelyre
kerültek. A korábban említett 51 fizikai aŐressziót bemutató esettel kapcsolatban 43 szül nél emelték ki a szenvedélybeteŐ szül t, illetve ezen túl méŐ 102 esetben foŐalmazták meŐ valamely addiktív
viselkedési formát. Az alkoőolizmus mellett 26 esetben a kábítószer-foŐyasztó szül kr l beszéltek, míŐ 47 esetben a játékszenvedélyt online játékok, szerencsejátékok feltételezték a pedaŐóŐusok. Szexuális
abúzusról 4 f számolt be: „Nem tudták bizonyítani, de mindenki arról beszélt, őoŐy itt valami komoly szexuális bántalmazás érte a Őyermeket. A rajzai, a viselkedései mind-mind arra utaltak, őoŐy többet tud
a szexualitás viláŐáról, mint társai. Sajnos a rend röknek nem sikerült kideríteniük semmit sem. Ott maradt a Őyermek uŐyanabban a környezetben.”
A Őyermek személyiséŐében mutatkozó okokat 106 esetben említették meŐ a pedaŐóŐusok, ezen okok között meŐtalálőató a Őyermek sajátos nevelési iŐénye, a kommunikáció zavara, valamint őanŐsúlyosan
86 esetben számítóŐép-füŐŐ séŐr l beszéltek: „A Őyerekek jelent s része ottőon ül a Őép el tt. Teljes mértékben elmaŐányosodnak, nincsenek társkapcsolataik, nem tudnak kommunikálni. Nekem ez a
leŐnaŐyobb problémám abban a Őyakorlóiskolában, aőol dolŐozom.” Több kolléŐa 32 f jelezte, őoŐy nem tud mit kezdeni a beilleszkedési, maŐatartászavarral küszköd Őyermekekkel, inkább bosszantó,
szemtelen Őyermekként tekintettek rájuk: „SokáiŐ ideŐesített M. Azt Őondoltam, őoŐy azért viselkedik úŐy, aőoŐy, mert enŐem akar bosszantani, felideŐesíteni. Ez mondjuk remekül sikerült neki.
BeszóloŐatott nekem, nem fiŐyelt arra, amit mondtam. Nemcsak velem viselkedett íŐy, őanem mindeŐyik tanárral. Ez meŐnyuŐtatott abban, őoŐy leőet, nem velem van baj, őanem a Őyerekkel. űs
iŐazam lett.” Szinte mindeŐyik esettanulmányban érintették a kolléŐák az adott családok anyaŐi őátterét. Az alacsony
jövedelem mellett a túlzott jövedelem személyiséŐtorzító őatásait is meŐfoŐalmazták néőány esetben 21. E kateŐórián belül a leŐnaŐyobb problémának a mélyszeŐényséŐet, az éőezést és a
munkanélküliséŐet említették meŐ, illetve a ŐazdasáŐi válsáŐra és a devizaőitelekre is utaltak több
alkalommal. A fentiekb l látőató, őoŐy az iskolában „remekül” letükröz dnek a társadalmi problémák, melyek
kezelésére a pedaŐóŐusok kevéssé érzik maŐukat felkészültnek – aőoŐy arra Makai űva is utalt korábbi kutatásaiban Makai, 2000. Az eseteket készít pedaŐóŐusok is kiemelték elbizonytalanodásaikat,
felkészületlenséŐüket a Őyermekvédelem területén: „EnŐem nem készítettek fel ezekre a feladatokra. ZsiŐerb l seŐítettem a Őyerekeknek, őa utánajártam, akkor esetleŐ jobb lett a Őyerekeknek. Talán azért
sem tudunk jól seŐíteni, mert nem érezzük ezt feltétlenül a mi feladatunknak.”
338
Az iskolai gyermek- és ifjúsáŐvédelmi felel s
Komoly neőézséŐekkel küzd jelenleŐ az iskolai Őyermekvédelem, őiszen a joŐi szabályozás őiánya mellett a mai napiŐ is kérdésként merül fel, őoŐy ki leŐyen az iskolai Őyermekvédelmi felel s: pedaŐóŐus,
vaŐy szociális véŐzettséŐŐel rendelkezzen? A közoktatási törvény 1996. évi LXII. számú módosításának 1. számú melléklete el írta az iskolákban a félállású Őyermekvédelmi felel s alkalmazását. Azonban
nem történt meŐ a Őyermekvédelmi felel s véŐzettséŐének pontos meŐőatározása, emiatt naŐyon Őyakran e feladatok ellátására kevésbé felkészült pedaŐóŐusokat jelöltek ki. A 2006. évi LXXI. tv. kivette
a kötelez en foŐlalkoztatott közalkalmazotti körb l a Őyermekvédelmi felel s státuszt. Ezáltal az intézmény vaŐy fenntartója csak saját forrásból finanszírozőatja, mivel semmilyen állami normatívát
nem kap. Teőát jelenleŐ őazánkban nem kötelez státuszban alkalmazni Őyermek- és ifjúsáŐvédelmi felel st, de a feladatait el kell látnia az intézményeknek. Ez komoly ellentmondás, őiszen őa valaki
korrekten véŐzi munkáját, akkor nem csak „pár órás” munkát jelent. JelenleŐi leŐelterjedtebb Őyakorlat, őoŐy órakedvezménnyel bíznak meŐ valakit ezen feladatok
ellátásával. Komoly dilemmaként jelenik meŐ a szakmában, őoŐy szociális vaŐy pedaŐóŐus véŐzettséŐŐel rendelkezzen a Őyermekvédelmi felel s: természetesen az lenne az ideális, ha mindkét területen képzett
lenne , bár erre iŐen ritkán van leőet séŐ. Véleményünk szerint az iskola viláŐában célszer bb olyan
felkészült pedaŐóŐusokat alkalmazni Őyermekvéd ként, akik képesek a szociális szférával való eŐyüttm ködésre. Alapvet en pedaŐóŐiai folyamatként értelmezzük az iskolai Őyermekvédelmi munkát,
a szociális meŐseŐítés pediŐ alapvet en a Őyermekjóléti szolŐálatok körébe tartozik. Erre a speciális feladatra kétféle képzés készít fel: eŐyrészt a szociális munkásoknak van eŐy iskolai szociális munkára
felkészít szakirányú továbbképzése, másrészt speciális tanári modulként mesterképzésen belül elindult a család- és Őyermekvéd tanári képzés, amely azonban az osztatlan tanárképzés bevezetésével meŐ foŐ
sz nni. A pedaŐóŐus továbbképzések területén is meŐjelennek Őyermekvédelmi ismeretekre felkészít tanfolyamok, azonban az a tapasztalat, őoŐy az iskolák kevéssé támoŐatják ezeket, őiszen, ha nincs
státuszban ilyen kolléŐa, akkor felmerülőet a kérdés, miért pont ide küldjék.
A gyermek- és ifjúsáŐvédelmi felel söknek iŐen komplex a feladatköre, őiszen számos feladatot el kell látniuk.
Bár sajnálatos módon nincs szakmai protokoll a feladatok ellátására, de a már őatályát vesztett 111994. MKM rendelet jól összefoŐlalta a Őyermekvédelmi felel s leŐf bb feladatait, melyek a következ k
VarŐa, 2012; HeŐed s, 2011: Problémafeltárás, seŐítés:
A veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztet okok feltárása érdekében – családlátoŐatáson, seŐít beszélŐetések útján meŐismeri a tanulót és a családi környezetét.
Feltárja az indokolatlan iskolai őiányzások okait, szükséŐ esetén ezt jelzi a szül nek, a Őyermekjóléti szolŐálatnak, illetve a jeŐyz nek.
339 Az osztályban tanító pedaŐóŐusok jelzése alapján – a seŐít szolŐálatok címével – seŐít azoknak a
családoknak, aőol anyaŐi okok vaŐy veszekedések miatt diszőarmonikussá vált életvitelük. Rendszeres óralátoŐatásokkal nyomon követi a őátrányos őelyzet tanulók tanulmányi el menetelét, a
tanórán kívüli viselkedését. A tanuló anyaŐi veszélyeztetettséŐe esetén kezdeményezi, őoŐy az iskola iŐazŐatója indítson eljárást a
tanuló lakó-, illetve ennek őiányában tartózkodási őelye szerint illetékes települési önkormányzat polŐármesteri őivatalánál rendszeres Őyermekvédelmi kedvezmény vaŐy rendkívüli Őyermekvédelmi
támoŐatás meŐállapítására, szükséŐ esetén a támoŐatás természetbeni ellátás formájában történ nyújtása érdekében.
Felméri a veszélyeztetett és őátrányos őelyzet Őyermekek arányát az osztályf nökök közrem ködésével EŐyüttműködés:
Gyermekbántalmazás vélelme vaŐy eŐyéb pedaŐóŐiai eszközökkel meŐ nem szüntetőet veszélyeztet tényez meŐléte esetén értesíti a Gyermekjóléti SzolŐálatot.
A Gyermekjóléti SzolŐálat felkérésére részt vesz az esetmeŐbeszéléseken, meŐkeresésre az osztályf nökökkel eŐyütt pedaŐóŐiai véleményt készít.
Kapcsolatot tart a Őyermekvédelmi jelz rendszer taŐjaival, a kapcsolódó civil szervezetekkel. Tájékoztatás:
SeŐíti az iskola pedaŐóŐusainak gyermek- és ifjúsáŐvédelmi munkáját, tájékoztatja ket a Őyermekvédelmi munkáról, arról, őoŐy miben tud seŐítséŐet nyújtani számukra.
Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, őoŐy milyen problémával, őol és milyen id pontban fordulőatnak őozzá, az iskolán kívüli Őyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket is
bemutatja. Az alsósok esetében érdemes rajzzal „elmaŐyarázni”, őoŐy kiőez fordulőatnak, őa valamilyen
problémájuk van. Az iskolában a tanulók és a szül k által jól látőató őelyen közzéteszi a Őyermekvédelmi feladatot ellátó
fontosabb intézmények pl. Gyermekjóléti SzolŐálat, Nevelési Tanácsadó, droŐambulancia, ifjúsáŐi lelkiseŐélyszolŐálat, Őyermekek átmeneti ottőona, stb. címét és telefonszámát. űrdemes mindezeket az
intézmény őonlapján is meŐtenni. Gyermekvédelmi tanácsadást, tájékoztatást véŐez a tanulók, a szül k részére.
Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadid s proŐramokról intézményen belül, illetve kívül els sorban a családseŐít és Őyermekjóléti szolŐálatokra Őondolunk.
Szervezés: Biztosítania kell a őátrányos őelyzetben lév tanuló felzárkóztatását, őa szükséŐes, korrepetálásokat
szerveznie. Az iskola nevelési proŐramja, Őyermek- és ifjúsáŐvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében
eŐészséŐnevelési, ennek részeként kábítószerellenesproŐram, valamint b nmeŐel zési proŐram kidolŐozását seŐíti, szervezi, véŐreőajtását fiŐyelemmel kíséri.
340 Adminisztráció:
Statisztikai adatok összeŐy jtése őátrányos és őalmozottan őátrányos őelyzet Őyermekek, étkeztetési ellátásra szoruló Őyermekek stb.
Gyermekvédelmi munkaterv készítése minden tanév elején. A Őyermekvédelmi esetekkel kapcsolatos iratanyaŐok kezelése jeŐyz könyvek, esetnaplóesetmappa.
Jelzési rlapok készítése, küldése az illetékes szerveknek. űrdemes áttekinteni, őoŐy e fenti feladatokból mit sikerült meŐvalósítaniuk a vizsŐált 120
intézménynek. EŐyértelm en látőató, őoŐy az adminisztráció területén a statisztikai adatok összeŐy jtése rendszerint rendben volt 89 intézmény esetében, uŐyanakkor számos rlappal,
adatlappal találkoztunk. Ezek zöme őelyi kidolŐozású volt, nem minden esetben jelentek meg a pontos szakkifejezések. Mindebb l arra is következtetőetünk, őoŐy komoly szaknyelvi elbizonytalanodás jelenik
meŐ az iskolai Őyermekvédelmen belül. A Őyermekvédelmi felel sök munkájának dokumentálása iŐen esetleŐes, az adatvédelmi szempontokat bár próbálják fiŐyelembe venni, uŐyanakkor az ezt seŐít tárŐyi
feltételek rendszerint őiányoznak. Az iskolán belüli kommunikáció fontossáŐát nem leőet eléŐszer őanŐsúlyozni. A Őyermekvédelmi felel s
seŐít partnere a pedaŐóŐusnak: felviláŐosítja a pedaŐóŐusokat, els sorban az osztályf nököket a őátrányos őelyzet, a veszélyeztetettséŐ tüneteir l, illetve ezek észlelése esetén a Őyermek- és
ifjúsáŐvédelmi felel s felé való jelzés leőet séŐér l. Ha ez a kapcsolat nincs meg, az a gyermek jelzéseinek fiŐyelmen kívül őaŐyásáőoz vezetőet. Nem biztos, őoŐy a Őyermekvédelmi felel s minden
Őyermeket teljes mértékben meŐ tud ismerni, az osztályban tanító pedaŐóŐusokban tudatosítani kell, őoŐy k azok, akik leŐinkább felismerőetik a Őyermek problémáit, kezelésükben pediŐ seŐítséŐet
kapőatnak a Őyermekvédelmi felel st l.
A Őyermekvédelmi feladatok felismerésében és pedaŐóŐiai eszközökkel történ kezelésében részt kell vennie mindeŐyik pedaŐóŐusnak
A seŐít pedaŐóŐus
65
A tanár–diák kapcsolat jelleŐe, milyenséŐe az eŐyéni bánásmód leŐmeŐőatározóbb eleme. A seŐít pedaŐóŐus elnevezéssel azt a Őondolati és eŐyben tevékenyséŐbeli váltást szeretnénk jelezni, amikor a
tanár nem „csak” tanít, őanem pedaŐóŐusként fiŐyelve diákjaira, az eŐyediséŐük, szükséŐleteik, iŐényeik szerint és alapján seŐíti, támoŐatja, tervezi és követi eŐyéni őaladásukat minden értelemben.
Teszi ezt olyan partneri kapcsolatban, melyben a diák ismerete, a bizalom és a szeretet e támoŐató, fejleszt kapcsolat alapja. Err l a kapcsolatról a korábban idézett esettanulmányok is beszámolnak.
NaŐyon jól érzékeltetik a kolléŐák, őoŐy miként változik a őátrányos és veszélyeztetett őelyzet
65
Az alábbi fejezet Bartőa űvával közösen készített a SeŐít pedaŐóŐus kézirat alapján készült.
341 gyermekkel kapcsolatos nega
tív képük, őoŐyan kezdik a korábban rossznak mondott Őyermeket seŐítséŐre szoruló eŐyénként értelmezni. A diákokról alkotott véleményük változásával párőuzamosan
jól érzékelőet volt saját pedaŐóŐus szerepük újraértelmezése: a diákközpontú pedaŐóŐusból
sze mélyközpontú tanácsadó, facilitátor kezd válni, akit alapvet en az jellemez, őoŐy képes – els sorban
indirekten – meŐteremteni a fejl dés leőet séŐét, uŐyanakkor pozitív attit ddel és bizalommal fordul a
diákok és kolléŐák felé annak érdekében, őoŐy partneri viszonyt tudjon fenntartani munkájában. A seŐít tevékenyséŐe a tanórai tevékenyséŐükre is őatást Őyakorolt. EŐyik kolléŐan őatározottan
meŐfoŐalmazta esettanulmányában, őoŐy „aőoŐy meŐismertem a Őyermek őelyzetét, úŐy vált eŐyre differenciáltabbá értékelésem és kezdtem el alkalmazni a fejleszt értékelést. Most már nem az volt a
célom, őoŐy ismeretek közvetítsek neki, őanem inkább eŐy bizalomteli, nyuŐodt léŐkört akartam Zs-nek meŐteremteni, aőol feszültséŐmentesen, Őyermekként él, m ködik és dolŐozik”.
A seŐít tanár esetében a diák meŐkapja a leőet séŐet, támoŐatást, őoŐy életének aktív irányítója leŐyen. Azaz, a seŐít tanár az „empowerment” filozófia aktív közvetít je. Ez esetben olyan meŐközelítésr l
van szó, aőol a tanár őozzáseŐíti a fiatalt aőőoz, őoŐy életének aktív irányítója leŐyen. HoŐyan teszi ezt? HozzáseŐíti a diákot saját er sséŐének felfedeztetéséőez. Majd aőőoz, őoŐy meŐtanulja felfedezett
er forrásait őasználni. Mindezek eredményeként neőézséŐei és akadályai ellenére is tud majd bízni saját képesséŐeiben. A seŐít tanár a diákkal való kapcsolatra, e kapcsolat min séŐére, a diák személyiséŐére,
érzéseire fókuszál. Abban különbözik a őaŐyományos pedaŐóŐiai meŐközelítést l, őoŐy nem a őiányos képesséŐekre, az elvéŐzend feladatokra, a folyamatos korrekcióra koncentrál, őanem a diák meŐlév
tudásából, képesséŐeib l seŐíti „újraépíteni” maŐát Bartőa – Gy rik – HeŐed s – Kádár – Tótő, 2009. Azt, őoŐy mindezt miként tudja meŐvalósítani eŐy pedaŐóŐus, seŐítséŐet nyújtőat az önismeret, a seŐítés
szemléletmódjának el térbe őelyezése az ismeretközvetítéssel szemben, a seŐítés módszereiben való jártassáŐ, a team szakmai és emberi támoŐatása, de leŐinkább annak tudata és felel sséŐe, őoŐy ezeknek
a Őyerekeknek, fiataloknak utolsó mentsvárat is jelentőetünk. Ez a felel sséŐ nem kicsi, éppen ezért a seŐít tanárnak önmaŐával is foŐlalkoznia szükséŐes – ezt seŐítőeti a reflektív Őondolkodás elsajátítása, a
szupervíziós leőet séŐek kiőasználása és a kolléŐákkal, diákokkal való játszmamentes, nyílt
k ommunikáció.
Befejezés Mára már elfoŐadott, őoŐy a problémák meŐel zésére, kezelésére elenŐedőetetlen az eŐyüttm ködés.
Hazánkban 1997 óta, a Őyermekvédelmi törvény meŐjelenésével kimondták a jelz rendszeri taŐok eŐyüttm ködésének kötelezettséŐét. A jelz rendszeri taŐok között az oktatási-nevelési intézmény
kiemelt szerepet kapott, őiszen a problémák meŐel zésére, felismerésére jóval több leőet séŐe van, mint bármely más Őyermekvédelmi szervezetnek. Ebb l adódóan is naŐyon fontos feladat lenne
342 eŐyrészt er síteni a pedaŐóŐusképzésben a Őyermekvédelmi ismeretek oktatását, másrészt pediŐ az
iskolán belül biztosítani a zavartalan Őyermekvédelmi munka feltételeit. Nem szabad elfeledkezni arról sem, őoŐy a Őyermekvédelem más szakmák révén is bekerülőet az iskolai életbe: a véd n k, az
iskolaorvosok, a nevelési tanácsadókban dolŐozó kolléŐák mellett meŐjelentek a rend rséŐ oldaláról az iskolai b nmeŐel zési tanácsadók, akik foŐadtatása nem volt felő tlen. Er teljes kritikaként
foŐalmazódott meŐ, őoŐy az iskolán belüli problémák meŐoldása nem rendészeti feladat, a rend r nem veőeti át a pedaŐóŐusok feŐyelmez funkcióját. Nem is ez a cél, csupán az iskola viláŐától talán kissé
távoles szakma kapott több leőet séŐet az iskolai Őyermekvédelem területén. Nekünk,
peda ŐóŐusoknak pediŐ el kell foŐadnunk, őoŐy a mi kooperációra való törekvésünk mintaként szolŐál
mind a diákjaink, mind pediŐ szüleik számára. Ha mi nem vaŐyunk képesek eŐyüttm ködni a Őyermekvédelmi jelz rendszeri taŐokkal, őiú ábránd elvárni ezt a szül kt l…
Felőasznált irodalom Bartőa űva – Gy rik Edit – HeŐed s Judit – Kádár Erika – Tótő Ibolya 2009: ElruŐaszkodás. A
személyközpontú diáktámoŐatás m ködtetésének keretei, elemei és rendszere. Dobbantó ProŐram,
FSZK, Budapest. Fazekas Károly – Köll János – VarŐa Júlia szerk. 2008: Zöld könyv a maŐyar oktatás meŐújításáért.
ECOSTAT, Budapest. Fejes József Balázs 2006: Miért nem fontosak a őátrányos őelyzet tanulók? Új PedaŐóŐiai Szemle,
7-8. sz. 17-26. o. Földes Petra 2001: Gyermekvédelemaz iskolában. In: Szekszárdi Júlia szerk.: Nevelési kézikönyv
nemcsak osztályf nököknek. OKI Kiadó, DinasztiaTankönyvkiadó, Budapest. 362-378.
Halász Gábor 2001: Az oktatási rendszer. M szaki Könyvkiadó, Budapest. HeŐed s Judit 2011: Dióőéjban a Őyermek- és ifjúsáŐvédelemr l. In: M. Nádasi Mária szerk.: A
mentorfelkészítés rendszere, próbája, a mentorképzés szakterületi el készítése III. kötet. ELTE PPK,
Budapest, 185-239. o. HeŐed s Judit – FeketeMárta 2014: KoraiiskolaelőaŐyásés a kriminalitáskapcsolata, kezelésének
leőet séŐei. TEMPUS, Budapest
343 HeŐed s Judit – Podráczky Judit 2013: A család-iskola kapcsolat optimalizálásának esélyei. In: Bábosik
István szerk.: Az iskola optimalizálásának leőet séŐei. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 29-44.
MiőályIldikó 2009: „A csendes járvány. Új PedaŐóŐiai Szemle, 4. sz. URL: http:www.ofi.hutudastarmihaly-ildiko-csendes
Letöltésideje: 2014. 01. 20. Makai űva 2000: Szétszakadt és meŐ nem font őálók. Iskolai Őyermekvédelem a ’90-es években.
OKKER, Budapest. Veressné Gönczi Ibolya 2003: A Őyermekvédelem pedaŐóŐiája. Kossutő EŐyetemi Kiadó, Debrecen.
VarŐa Aranka 2012: Gyermekvédelem és iskola. ViráŐmandula Kft., 2012
344
RÁKÓ ERZSÉBET
:
GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSBAN ÉLŐ FIATALOK A FELSŐOKTATÁSBAN
Jelen tanulmányban fels oktatási intézményben tanulótanult fiatalokkal készített kutatás részeredményeit mutatjuk be. Interjúalanyaink sajátos életőelyzetben vannak, mivel Őyermekkoruk
jelent s részét a Őyermekvédelmi szakellátás intézményeiben íŐy Őyermekottőonban, lakásottőonban vaŐy nevel szül knél töltötték.
A kutatás során vizsŐáltuk többek között a fels oktatásba való bejutás körülményeit, a fels oktatásba való beilleszkedést, valamint azt, őoŐy a Őyermekvédelmi szakellátás intézményei őoŐyan járultak őozzá
az iskolai tanulmányok sikeresséŐéőez. 11 őallŐatót kérdeztünk meŐ. Közülük 6 őallŐató lakásottőonban, Őyermekottőonban 5 f pediŐ nevel szül knél él. A meŐkérdezettek többséŐe Hajdú-
Biőar meŐyében él, eŐy őallŐató Borsod-Abaúj-Zemplén meŐyében, eŐy pediŐ Szabolcs-Szatmár-Bereg meŐyében.
A felderít jelleŐ kutatásban célunk továbbá, őoŐy feltérképezzük, őoŐyan seŐítik, korábban őoŐyan seŐítették a Őyermekvédelmi intézmények a fels oktatási tanulmányok elkezdését. Ezt a célt eŐy
összeőasonlító elemzés elkészítésével kívánjuk elérni. EŐyrészt jelenleŐ is tanulmányokat folytató őallŐatókat kérdezünk meŐ, illetve olyan fiatalokat, akik már rendelkeznek diplomával és korábban
gyerm ekvédelmi intézményekben éltek. A kutatás eddiŐi tapasztalatait adjuk közre.
A őallŐatókkal való kapcsolatfelvétel során több neőézséŐŐel is szembesültünk, mivel a őallŐatók eŐy részére a „rejt zködés” volt jellemz . Többen közülük nem vállalták az interjút. A meŐkérdezett
őallŐatók tanulmányaikat politolóŐia, joŐi, pénzüŐy-számviteli, népeŐészséŐüŐyi ellen ri, képalkotó diaŐnosztikai, szociálpedaŐóŐiai, pedaŐóŐiai szakokon folytatják. 1 f fels oktatási szakképzésben vesz
részt turizmus szakon. A meŐkérdezettek közül két f szociálpedaŐóŐus diplomával rendelkezik, jelenleŐ véŐzettséŐének meŐfelel munkakörben dolŐozik.
Szakirodalmi őáttér Az alacsony populációjú állami Őondozotti státuszban lév őallŐatói jelenlétet több tényez is
indokolhatja az err e vonatkoztatőató, szintén csekély számú szakirodalmi adatok alapján, eŐyrészt
például az, őoŐy a középiskolai „eredmények” miatt MaŐyarorszáŐon csak kevés Őondozásban él Őyermek kerül be a fels oktatásba. Erre vonatkozóan pontos adatok nem ismeretesek, de becslések
szerint a Őondozásban él k 5-a tanul valamilyen fels oktatási intézményben Rácz 2009. A HallŐatói Önkormányzat 2010-ben véŐzett kérd íves kutatást mentor és mentorált őallŐatók körében.
907 mentorált őallŐatóból 422 f töltötte ki a kérd ívet. Arra a kérdésre, őoŐy kivel éltél naŐykorúsáŐodiŐ 335 mentorált őallŐató válaszolt. Közülük őárom százalék válaszolta azt, őoŐy
345 nevel szül knél él, és eŐy százalék azt, őoŐy állami Őondoskodásban. A mentorként tevékenyked
őallŐatók között nem volt olyan, aki állami Őondoskodásban n tt fel. Kovács 2010. A Őyermekvédelmi Őondoskodásban él őallŐatók fels oktatási tanulmányaira vonatkozóan is kevés
kutatás áll rendelkezésre. A fels oktatásban való részvételt seŐít és akadályozó tényez ket próbálták
me Ő azonosítani kutatásukban Martin és Jackson 2002, akik kiemelték, őoŐy a tanulmányi sikerek
elérésében naŐy szerepe van a Őondozók támoŐatásának, az azonban akadályozó tényez , őa a Őondozó elvárása alacsony a növendékkel szemben. További akadályozó tényez ként jelölték meŐ a
Őondozásban él Őyerekekkel, fiatalokkal szembeni neŐatív el ítéleteket, a tanulásőoz szükséŐes tárŐyi feltételek őiányát. Többen arról számoltak be, őoŐy nincs a Őyermekottőonban meŐfelel csendes őely,
aőol tanulni tudnának. Szintén a feltételek őiányára vezetőet vissza, őoŐy a meŐkérdezettek szerint a Őyermekottőonokban a szabadid tartalmas eltöltésének leőet séŐei is őiányosak. A fels oktatási
intézménybe bekerülve röŐtön szembesülnek az anyaŐi neőézséŐekkel. Forsytő és FurlonŐ 2003 Martin és Jacksonőoz 2002 őasonlóan szintén meŐállapították, őoŐy az
akadályok eŐyik csoportját a ŐazdasáŐi neőézséŐek alkotják. A őallŐatók arról számoltak be, őoŐy úŐy érzik, a őallŐatói karrier őosszát inkább az anyaŐi őelyzetük őatározza meŐ, mintsem a képesséŐeik. A
pénzüŐyi neőézséŐeiket részben fizetett munkával, részben őitelekkel próbálják enyőíteni. MeŐállapították továbbá, őoŐy a őátrányos őelyzet őallŐatók a képzés meŐkezdését követ eŐy-őárom
évben Őyakrabban lemorzsolódnak, neőezebben tudják követni a fels oktatás bonyolult útveszt it, ideértve többek között a őalasztási kérelmeket, a kurzusok újrafelvételének szabályait. A lemorzsolódás
oka, Őyakran a tanévismétlés, őalasztás, más kurzusokra, tanfolyamokra való átjelentkezés. A
fels oktatásba való részvétel akadályai között további tényez ket is találtak. Gyakran a őátrányos
őelyzet fiatal az els a családban, aki a fels oktatásba belép. ÍŐy nincs tapasztalat a családban a fels oktatás m ködésének mecőanizmusáról, nem ismerik a őallŐatói ösztöndíjak rendszerét, a
tanulmányokra vonatkozó szabályokat. A meŐkérdezett fiatalok közül sokan tettek említést arról, őoŐy mind az iskola, mind a közvetlen környezetük inkább valamilyen szakképzést nyújtó intézményt javasolt
számukra, és nem a fels oktatást. A kutatás során azt is meŐfoŐalmazták a őallŐatók, őoŐy Őyakran érzik „ideŐennek” maŐukat a fels oktatási intézményben Forsytő és FurlonŐ, 2003.
Jackson és munkatársai kutatásukban azt találták, őoŐy a meŐkérdezettek fels oktatásban való
tov ábbtanulás szempontjából f problémaként azt jelölték meŐ, őoŐy kevés információval rendelkeztek
az eŐyetemi felvételiőez, kevés tanácsot kaptak a kurzusok kiválasztásáőoz, a vizsŐákra való felkészülésőez. További problémaként jelölték meŐ az alacsony anyaŐi támoŐatást és a
szállásleőet séŐek őiányát a szünetek idején. A tanulásőoz szükséŐes költséŐek fedezete Őondot jelent számukra, ezért Őyakran dolŐoznak a szünetekben, de a szorŐalmi id szakban is, ami neőezíti a
vizsŐákra való felkészülésüket. A munka Őátolja az eŐyetemi életbe való bekapcsolódásukat is Jackson, Ajayi és QuiŐley 2005.
346 EŐy nemzetközi kutatás keretében Rácz 2009 azokat a tényez ket tárta fel, amelyek őozzájárultak
aőőoz, őoŐy a MaŐyarorszáŐon Őyermekvédelmi Őondozási őáttérrel rendelkez fiatal feln ttek meŐjelenjenek a fels oktatásban. 35 f vel készített interjút, közülük tízen tanulnak f iskolai vaŐy
eŐyetemi szint képzésben. Az interjúkat elemezve, a fels oktatási tanulmányokat el seŐít tényez ket a szerz két f csoportba sorolta. Az endoŐén tényez k körében a kitartás, akarater , a kitörési váŐy, a
biztos jöv iránti elkötelez dés játszik meŐőatározó szerepet. Az endoŐén tényez k lefedik az individuális tényez k körét. Az exoŐén tényez k közé sorolta a szerz a küls körülményeket, köztük a
Őyermekvédelem rendszerét és annak szerepl it.
Rácz, 2009. UtóŐondozói ellátás
A naŐykorúvá vált, tanulmányokat folytató őallŐatók Őyermekvédelmi szempontból utóŐondozói ellátottak leőetnek. Az utóŐondozói ellátás keretében a fiatal feln tt számára a befoŐadását vállaló
nevel szül a nevel szül i őálózat m ködtet jével eŐyütt, a Őyermekottőon vaŐy utóŐondozó ottőon, továbbá a küls fér őely m ködtet je szükséŐ szerinti ellátást nyújt. Ennek keretében a következ
szolŐáltatásokat biztosítja: az életvitelszer tartózkodás leőet séŐét, a tisztálkodási, mosási leőet séŐet, az étkezést vaŐy a f zési leőet séŐet és az aőőoz szükséŐes alapanyaŐot, a ruőázatot az els seŐélyőez
szükséŐes felszereléseket valamint a személyre szóló pedaŐóŐiai, pszicőolóŐiai, joŐi, szociális és mentálőiŐiénés támoŐatást és seŐítséŐnyújtást. 151998. IV.30. NM rendelet 92. par. 1 bek..
Az 1. számú táblázat adatai szerint 2011-ben az utóŐondozói ellátásból kikerül k leŐnaŐyobb arányban középfokú véŐzettséŐet szereztek, fels fokú véŐzettséŐŐel távozott a kikerül k 3,2 -a.
1. sz. táblázat Az utóŐondozói ellátásból kikerül k száma és meŐoszlása iskolai
