Corporate parenting

1

Gyermek-

és ifjúsáŐvédelmi Tanulmányok

Studies in Child and Youth Protection

JÓ SZÜL

-

E AZ ÁLLAM?

A corporat

e parentinŐ terminus Őyakorlatban való

meŐjelenése

2014

2

JÓ SZÜL

-

E AZ ÁLLAM?

©Farkas ÁŐnes, Gyarmati Andrea, HeŐedűs Judit, Dr. Hazai Istvánné, Homoki Andrea, Papőázi Tibor, Rácz Andrea, Rákó Erzsébet, Szabolcsi Julianna,

Szombathelyi Szilvia, Szikulai István 2014

Sorozatszerkeszt : Rácz Andrea

Szerkeszt : Rácz Andrea

IdeŐen nyelvű anyaŐokat feldolgozta: Fazekas Katalin

Hoffer Dorottya Lektor: Czibere Ibolya

A szöveŐet Őondozta: FreisinŐer Balázs

Borítókép:

Mez Ervin (IŐazŐyönŐy Alapítvány) (forrás: www.rubeus.hu)

ISBN 978-963-08-8905-6

ISSN 2063-6970

Jelen kötet a Debreceni EŐyetem bels kutatási pályázatának (nyilvántartási szám: RH/885/2013) keretébenkészült.

Rubeus EŐyesület „Szedervessz ”

1122 Budapest, Krisztina krt. 2-4.

Felel s kiadó: Rubeus EŐyesület elnöke

Budapest, 2014

Gyermek-

és ifjúsáŐvédelmi Tanulmányok (Rubeus EŐyesület)

Studies in Child and Youth Protection (Rubeus Association)

3

T

ARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ... 5

A CORPORATE PARENTING ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA –NEMZETKÖZI KITEKINTÉS .... 6

ŐK A MI GYERMEKEINK ... 6

DI HART – ALISON WILLIAMS: A KORPORÁLT SZÜLŐI SZEREPVÁLLALÁS GYAKORLATBAN VALÓ MŰKÖDÉSE ... 52

KORPORÁLT SZÜLŐI SZEREPVÁLLALÁS STRATÉGIÁJA CLACKMANNANSHIREVÁROS SZÁMÁRA ... 78

JOHN D. FLUKE – FRED WULCZYN: KONCEPCIÓ A GYERMEKVÉDELMI RENDSZEREK MONITORING ELJÁRÁSAIRA ÉS ÉRTÉKELÉSÉRE ... 97

JOBB ELLÁTÁS, JOBB SZOLGÁLTATÁS ... 109

VÉGLEGES ELHELYEZÉSRE TÖREKVÉS IRÁNYELVEI ... 123

A SZÜLŐK ÉS GYERMEKEK GONDOZÁSI ELHELYEZÉSI RENDSZERE ... 134

MARITTA TÖRRÖNEN – TEEMU VAUHKONEN: SOS GYERMEKFALU - FINNORSZÁG ... 144

GYARMATI ANDREA: ANGOLSZÁSZ ESETMENEDZSMENT RENDSZEREK A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN ... 149

A CORPORATE PARENTING TERMINUS A HAZAI GYAKORLATBAN ... 160

SZOMBATHELYI SZILVIA: POSZTMODERN TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK ÉS ÉLETSTRATÉGIÁK ... 160

PAPHÁZI TIBOR: ÁLLAMÉS CSALÁD A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSBAN ... 167

RÁCZ ANDREA: JÓ SZÜLŐ-E AZ ÁLLAM? –FEJLESZTÉSI IGÉNYEK A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS PROFESSZIONALIZÁCIÓJÁÉRT ... 215

FARKAS ÁGNES: A NEVELÉS KÉRDÉSEI A GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSBAN ... 246

4 LÁNCZOS ESZTER: A SPECIÁLIS ELLÁTÁS DILEMMÁI AGYERMEKVÉDELMI

SZAKELLÁTÁSBAN ... 296

HOMOKI ANDREA: A GYERMEKVÉDELMI SZEMPONTÚ REZILIENCIAKUTATÁST

MEGALAPOZÓ NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ELMÉLETEK ... 312

HEGEDŰS JUDIT: GYERMEKVÉDELEM AZ ISKOLÁBAN ... 327

RÁKÓ ERZSÉBET: GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁSBAN ÉLŐ FIATALOK A

FELSŐOKTATÁSBAN ... 344

DR. HAZAI ISTVÁNNÉ: A FICE SZEREPE A FIATALOK JOGAINAK GYAKORLÁSÁRA ÉS

TÁRSADALMI AKTIVITÁSUK FOKOZÁSÁRA ... 357

5

ELŐSZÓ

Jelen könyv a Rubeus EŐyesület Gyermek- és ifjúsáŐvédelmi Tanulmányok 4. száma. A Gyermek- és ifjúsáŐvédelmi Tanulmányok cím , elektronikus formában meŐjelen könyvsorozat elindításával az a célunk, őoŐy els sorban EŐyesületünk kutatóm őelyében készült kvalitatív és kvantitatív kutatásaink eredményeit mutassuk be, amelyek a család nélkül felnöv Őyermekek és a Őyermekvédelem rendszeréb l kikerül k őelyzetét, családdal kapcsolatos tapasztalatait, oktatási részvételét, társadalmi inteŐrációs esélyeit tárják fel.

A Jó szül -e az Állam? cím szöveŐŐy jtemény a Debreceni Egyetem bels kutatói pályázatának keretében készült (nyilvántartási szám: RH/885/2013). A pályázat alapját képez kutatás – melyben a szakmai munkát a FICE MaŐyarorszáŐi EŐyesülete seŐítette –és jelen könyv azon felismerésen alapszik, hogy jelenleg nem rendelkezünk arra vonatkozó átfoŐó kutatási eredményekkel, őoŐy a Őyermekvédelmi szakellátás rendszere őoŐyan seŐíti el a Őyermeki szükséŐletek kieléŐítését, valamint az állami Őyermekvédelemben nevelkedettek miel bbi őazaŐondozását, vaŐy ennek őiányában társadalmi inteŐrációját. Könyvünk ezeket a kérdéseket járja körbe nemzetközi és őazai tanulmányok bemutatásával. FoŐlalkozunk a végs előelyezés fontossáŐával, a sztenderdizáció kérdésével, a tevékenyséŐadminisztrációval, őatékonysáŐvizsŐálatok relevanciájával, valamint általában a korporált szül séŐŐel és annak Őyakorlatban való alkalmazásával és a m ködési neőézséŐekkel. A nemzetközi tanulmányok közül olyanokat választottunk ki, amelyek az interneten fellelőet , inŐyenesen letöltőet startéŐiai dokumentumok, vaŐy a szerz k őozzájárulásával fordított publikációk. A fordítások nem teljes kör ek és nem az adott dokumentum vaŐy tanulmány őivatalos fordításaként közüljük ket. A őazai tanulmányok a posztmodern társadalmi kiőívások kérdéskörébe áŐyazottan foŐlalkoznak a Őyermekvédelmi rendszer struktúraváltásával és az abból fakadó neőézséŐekkel, a nevelés kiőívásaival, a vér szerinti családdal való eŐyüttm ködés fontossáŐával, a speciális szükséŐlet Őyermekek rendszerszint támoŐatásával, az oktatási részvétel kérdéskörével több aspektusból is. Kitérünk a Őyermekvédelemben él k joŐainak Őyakorlására is, valamint a Őyermekvédelem fejlesztési iŐényeire és a jöv beli kiőívásokra, amelyekkel a 21. századi Őyermekvédelemnek szembesülnie kell.

Bízunk abban, őoŐy tanulmányainkkal őozzájárulőatunk a Őyermekvédelemben folyó módszertani munka meŐalapozásáőoz, a Őyermekvédelmi tárŐyú képzések tudásanyaŐának b vítéséőez és a szakmafejlesztési tevékenyséŐ ŐazdaŐításáőoz a Őyermekvédelmi rendszerben dolŐozó szakemberek és a Őyermekvédelem iránt érdekl d , szociális képzésben tanuló őallŐatók szemléletformálása által.

Rácz Andrea szerkeszt

6

A

CORPORATE

PARENTING

ELMÉLETE

ÉS

GYAKORLATA

–

NE

MZETKÖZI

KITEKINTÉS

ŐK A MI GYERMEKEINK1

Útmutató a közösséŐ partnerséŐi tervéőez

a jó korporált szül i szerepvállalás

érdekében

1. Bevezetés

„Fokoztuk a kormányra gyakorolt nyomást annak érdekében, őoŐy minél korábbibeavatkozás irányába mozduljon el illetve, hogy prevenciós proŐramokat készítsen. Eőőez kézséŐŐel összeŐy jtjük azokat a leggyakoribb kiváltó okokat, amiért a fiatal feln ttek Őondozásba kerülnek, eŐyúttal számba vesszük a leőetséŐes meŐel zési eszközöket, illetve a Őondozott fiatal feln ttek vaŐy a Őondozásból kilép k körülményeinek javításáért meŐteőet lépéseket.

A kívánatos eredmény az lenne, őa a Őondozási rendszert meŐjárt Őyermekek eredményei nem különböznének a társaikétól, íŐy f leg – de nem kizárólaŐ – a tanulmányi eredmények tekintetében. Sajnos az eddiŐi tapasztalatunk az, őoŐy a fiatal feln ttek jelent s mértékben őátrányos őelyzetbe kerülnek a Őondozási rendszerbe való bekerülés következtében. Tudjuk például, őoŐy a tanulmányi eredményük, véŐzettséŐük tekintetében jelent s az alulteljesítés, ami nagyban rontja az életesélyeiket. Mindent meŐ kell tenni annak érdekében, őoŐy ez meŐváltozzon. Azt szeretnénk, őa a Őondozásban nevelkedett Őyermekek a Őondozás véŐére azt mondhatnák, nem sérültek az átéltek miatt. KiválósáŐokat akarunk látni az ellátási rendszerben és azt, őoŐy a fiatal feln ttek eredményei sokkal jobbak legyenek, mint az eddigiekben.

A korporált szül i szerepvállalók őozzáállásának a következ nek kellene lennie: ’felel sek vaŐyunk ezekért a Őyermekekért, a mi Őondozásunkban vannak, és a leŐjobbat kell nyújtanunk nekik”. - Adam InŐram MSP, KisŐyermekek és Gyermekek Minisztere (Minister for Cőildren and Early Years)

A korporált szül i szerepvállalás a őivatalos és őelyi szinten szükséŐes partnerséŐet jelenti, minden helyi hatósáŐ osztálya, szolŐáltatásai és a társult üŐynökséŐek között, amelyek felel sséŐet vállaltak, őoŐy

1Jelen tanulmány a _{These Are Our Bairns - a guide for community planning partnershipson being a good corporate parent}

(Scottish Government, September, 2008, Edinburgh) c. tanulmány alapján készült. utolsó elérés: 2013.06.15. http://www.scotland.gov.uk/Resource/Doc/236882/0064989.pdf (A forídtás nem őivatalos és nem teljeskör .)

7 eŐyüttm ködjenek annak érdekében, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k szükséŐletei kieléŐüljenek. (Gondozott Gyermekek és Fiatal Feln ttek: Leőet és kell is jobban csinálni (Looked After Cőildren and YounŐ People: We Can and Must Do Better) (Skót KöziŐazŐatás 2007).

Mit jelent a korporált szül i szerepvállalás?

A korporált szül i szerepvállalás stratéŐiai, operatív és eŐyéniszinten m ködik. A őárom kulcselem: 1. törvény kötelezi a őelyi őatósáŐ minden részét, őoŐy eŐyüttm ködjön az általuk Őondozott

Őyermekek és fiatal feln ttek jólétének biztosításáben, és más szerveknek is kötelesséŐe eŐyüttm ködni a tanáccsal a fentemlített kötelesséŐ teljesítése érdekében.

2. azoknak a szakembereknek és Őondozóknak a tevékenyséŐének koordinálása, akik részt vesznek a gyermekek vaŐy fiatal feln ttek életében; a szolŐáltatásnyújtás eŐy stratéŐiai és Őyermekközpontú meŐközelítése.

3. a őanŐsúly átőelyez dik a korporáltról a szül séŐre, aőoŐy Jackson (2003) definiálja: „minden szükséŐes intézkedés teljesítése azért van, őoŐy el seŐítse és támoŐassa a Őyermekek és fiatal feln ttek fizikai, érzelmi és koŐnitív fejl dését újszülött kortól eŐészen a feln ttkoriŐ. A őelyi őatósáŐ azokat bízza meŐ ezzel a funkcióval, akik nap, mint nap Őondoskodnak a Őyermekekr l vaŐy fiatal feln ttekr l.

A korporált szül i szerepvállalás nemcsak eŐy kötelesséŐ, őanem eŐy iŐazi leőet séŐ is, őoŐy a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek jöv je jobb leŐyen; felismerve azt, őoŐy a rendszer minden részének a sikerőez való őozzájárulása kritikus fontossáŐú. A korporált szül i szerepvállalás foŐalom eleve paradox; a jó szül séŐ meŐköveteli a folytonossáŐot és a szervezetek a természetüknél foŐva állandóan változnak. A dolŐozók és a meŐválasztott taŐok cserél dnek, a struktúrák és az eljárások változnak. A jó korporált szül i szerepvállalás eŐyik kiőívása az, őoŐy kezelje ezeket a változásokat, mialatt minden egyes gyermek vagy fiatal feln tt számára eŐyfajta stabilitást nyújt.

Jó korporált szül i szerepvállalónak lenni annyit jelent, őoŐy:

 felel sséŐet kellene vállalni a tanács által Őondozott Őyermekekre és fiatal feln ttekre;  a szükséŐleteiket els dleŐessé kellene tenni;

 törekedni kellene arra, őoŐy uŐyanolyan jó eredményeik leŐyenek, mint amilyet bármilyen más jó szül akarna a saját Őyermekének.

8 1. fontos, őoŐy azok a kiszolŐáltatott Őyermekek és fiatal feln ttek, akiket elválasztottak a családjuktól, tudják, őoŐy k méŐ mindiŐ uŐyanolyan fontosak a közösséŐük számára és ez az extra tervezés beépül az ellátásukba;

2. a Őyermekeknek és fiatal feln tteknek, csakúŐy, mint a szakembereknek, azt kell érezniük, őoŐy a szolŐáltatások „összekapcsolódnak” és a szakemberek, akik a szolŐáltatásaikat biztosítják, őatékonyan eŐyüttm ködnek azért, őoŐy meŐvédjék, támoŐassák és ösztönözzék ket; és ez 3. törvény által támoŐatottan történik – Az 1995-ös Gyermekvédelmi törvény (Skócia) kimondja,

őoŐy az eŐészséŐüŐynek, lakőatásnak és az oktatásnak eŐyütt kell m ködnie a szociális ellátással, őoŐy eŐyütt Őondoskodjanak a Őyermekekr l és fiatal feln ttekr l. GyakorlatilaŐ mindeŐyikük taŐja a korporált családnak.

A jó szül k meŐŐy z dnek arról, őoŐy a Őyermekeikr l jól Őondoskodnak. Jól őaladnak az iskolában, eŐészséŐesek, viláŐos őatárokat őúznak a saját és mások biztonsáŐa és jóléte érdekében, élvezik a tevékenyséŐeket, amikben részt vesznek és érdekl d ek. AőoŐy n nek, ösztönzik ket arra, őoŐy önállóak leŐyenek és támoŐatják ket, őa szükséŐes, őoŐy a őelyi közösséŐ részei leŐyenek és őozzáférést biztosítanak számukra a továbbtanulásőoz, képzésekőez vaŐy munkáőoz.

A korporált szül i szerepvállalóknak uŐyanezt kell tenniük, őabár el fordulőat, őoŐy sokkal több taŐja lesz a korporált családnak, mint eŐy átlaŐos családnak. Minden család különböz és az életstílusok eŐyre inkább különböznek Skóciaszerte. A korporált szül i szerepvállalásnak is különböz nek kell lennie közösséŐenként, mialatt eljuttatják azokat az alapvet komponenseket, amelyekre a Őyermekeknek szükséŐük van Őyermekkortól eŐészen feln ttkoriŐ.

Kik az általunk Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek?

A Őondozott kifejezés maŐába foŐlalja az ottőon Őondozottakat, akik ottőon lakőatnak a vér szerinti szül jükkel/szüleikkel vaŐy más családtaŐokkal, feltéve, őa a ŐyámőatósáŐ elrendeli a felüŐyeletet; és szintén maŐába foŐlalja az ottőontól távol Őondozottakat, akik nevel szül i ellátásban élnek vaŐy rokonsáŐ által Őondozottak, vaŐy Őyermekottőonokban, bentlakásos iskolákban vaŐy javítóintézetben élnek.

Miért kerülnek a Őyermekek Őondozásba?

Az utóbbi két évtizedben a Őondozásba került Őyermekek és fiatal feln ttek száma évr l évre n tt. Az okok, amiért a Őyermekek Őondozásba kerülnek komplexek, de a joŐsért maŐatartás miatti előelyezések száma naŐyjából staŐnál. A túlnyomó többséŐük ellátási és védelmi okok miatt kerül előelyezésre és a

9 számuk évr l évre n . A Őyermekek és fiatal feln ttek Őondozásba kerülőetnek rövid vaŐy őosszú távra; néőányuk őazatérőet; másokat pediŐ adoptálnak; vannak olyanok is, akik Őondozásban maradnak, amíŐ el nem érik a feln ttkort.

Több oka van annak, amiért eŐy Őyermek Őondozottá válik. Néőányukat előanyaŐoltak,mások mentális, fizikai bántalmazásoknak voltak kitéve. Néőány szül képtelen Őondoskodni a saját Őyermekeir l anyaŐi okok miatt vaŐy ŐyenŐe szül i készséŐei miatt. Néőány fiatalnak a családjuktól távol töltött id re van szükséŐe, míŐ a támoŐatási csomaŐ el nem éri azon célját, őoŐy újraépüljenek a családi kapcsolatok vagy, hoŐy m köd képessé váljanak azok. Vannak olyanok, akik komplex foŐyatékossáŐŐal élnek és ezért speciális bentlakásos iskolában kell ket előelyezni. Néőányuk pediŐ bekerült a fiatalkori iŐazsáŐszolŐáltatási rendszerbe.

Amikor a Őyermekek és fiatal feln ttek Őondozottá válnak, elenŐedőetetlen, őoŐy a jöv jük tervezése a kezdetekt l foŐva er s és ruŐalmas leŐyen. A stabilitás elenŐedőetetlen a Őyermekek fejl dése és boldoŐsáŐa érdekében, és a rendszernek biztosítania kell a stabilitást az által, őoŐy minimalizálják az előelyezések számát és állandó meŐoldásokra törekednek, amikor az leőetséŐes. A leŐtöbb Őondozást előaŐyó nem válik „Őondozásból kilép vé” – ami azt jelenti, őoŐy visszatérnek a vér szerinti családjaikőoz vaŐy más állandó meŐoldást találnak, miel tt elérik a törvényben meŐőatározott tanköteles kort. Az ellátás meŐtervezésének és a döntésőozásnak alapja kellene leŐyen a véŐs előelyezésre való törekvés.

Amikor eŐy Őyermek vaŐy fiatal feln tt Őondozásba kerül

Fontos meŐjeŐyezni, őoŐy abban az esetben, őa a szül i joŐok és kötelesséŐek nem szünetelnek, a korporált szül i szerepvállalónak törekednie kell a partnerséŐi eŐyüttm ködésre a vér szerinti szül kkel. Például a Őondozott Őyermek vaŐy fiatal feln tt státuszának nem kellene őatással lennie a szül bevonására a Őyermekeik oktatásába. A Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek szüleit aktívan biztatni és támoŐatni kell abban, őoŐy partnerséŐben eŐyüttm ködjenek a őelyi őatósáŐokkal annak érdekében, őoŐy ösztönözzék és támoŐassák a Őondozott Őyermekeket vaŐy fiatal feln tteket. A szül ket teljes kör en tájékoztatni kellene a Őyermekeik fejl désér l és konzultálni kellene velük, amikor csak leőetséŐes. Az eŐyüttm ködés a szül kkel kiőívást jelentőet, de fontos, őoŐy demonstrálni tudjuk, őoŐy a leőet leŐtöbbet meŐtettük a családok támoŐatása érdekében.

Azt is fontos meŐjeŐyezni, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eŐy kis része maŐas kockázatot jelent önmaŐukra és másokra nézve. Az ellátásukat különösen neőéz meŐoldani és jelent s problémák merülőetnek fel például meŐfelel szállás keresése közben. A kockázatelemzés- és kezelés alapvet fontossáŐú.

10 Mi történik, amikor eŐy Őyermek vaŐy fiatal feln tt kikerül a Őondozásból?

Néőány Őyermek vaŐy fiatal feln tt kikerül a Őondozásból, mert visszatérőetnek a családjaikőoz, és néőányuk többször Őondozásba kerül a Őyermekkora során, mivel a családjaik nem képesek meŐbirkózni bizonyos őelyzetekkel. Ha eŐy fiatal feln tt a tankötelezettséŐi kor betöltésével méŐ mindiŐ Őondozásban van, akkor a tanács további Őondozásban és utóŐondozásban részesíti t, őoŐy támoŐassa az önálló életet számára. Ez a füŐŐetlenséŐ felé vezet átmenet fiatalabb korban történik, mint más fiatal feln ttnél, akik előaŐyják a családi ottőont, és jelent s támoŐatásra szorulnak, őoŐy meŐfelel szállást találjanak, továbbá, őoŐy fels oktatásban vaŐy képzésben veőessenek részt vaŐy dolŐozőassanak, s t méŐ aőőoz is, őoŐy meŐ tudjanak birkózni az önálló élet mindennapi aspektusaival. A tanácsok kötelesséŐe, őoŐy tanácsadást és támoŐatást nyújtson a fiatal feln ttek számára 19 éves korukiŐ, illetve joŐukban áll ezt meŐőosszabbítani 21 éves koriŐ. Arra vannak ösztönözve, őoŐy meŐbizonyosodjanak arról, őoŐy a fiatal feln ttek Őondozásban maradnak, amíŐ leőetséŐes, leőet leŐ 18 éves koriŐ, őa ez a fiatal feln tt leŐjobb saját érdeke. MeŐ kell bizonyosodniuk arról, őoŐy amikor a fiatal feln ttek kilépnek a Őondozásból, fel vannak vértezve a szükséŐes életvezetési ismeretekkel és meŐfelel pénzüŐyi és más eŐyéb támoŐatást kapnak, őa neőézséŐbe ütköznek. Ennek a támoŐatáscsomaŐnak a meŐszerzése elenŐedőetetlen a Őondozásból kilép fiatal feln ttek eredményeinek javítása érdekében, őoŐy meŐbizonyosodőassanak arról, őoŐy meŐkapják a számukra szükséŐes stabilitást és támoŐatást a leőetséŐes tanulmányaikőoz; és fejlesszék az életvezetési ismereteiket, amely leőet vé teszi a sikeres átmenetet az önálló életőez. Például, őa eŐy Őondozásból kilép f iskolára jár, a őelyi őatósáŐnakmeŐ kellene bizonyosodnia arról, őoŐy van-e meŐfelel szállása a szorgalmi- és vizsŐaid szakban és arról, őoŐy meŐ tudja-e vásárolni a szükséŐes könyveket és felszereléseket vaŐy, őoŐy tud-e oda-vissza utazni a f iskolára.

Az 1995-ös Skót Gyermekvédelmi Törvény 29. és 30. §-a kimondja, őoŐy a Őondozásból kilép k a tanács felel sséŐkörébe tartoznak.

A korporált családok abban a különleŐes őelyzetben vannak, őoŐy támoŐatni tudják az ottőonukat előaŐyó fiatal feln tteket, őoŐy leŐyen saját őáztartásuk, ŐazdasáŐilaŐ fejl djenek, a közösséŐ életében részt tudjanak venni, továbbá támoŐatást kapjanak jóléti joŐaikban, eŐészséŐüŐyi és karrierszolŐáltatásokban és minden olyan őasznos doloŐban, ami seŐít nekik meŐbizonyosodni arról, hogy nincsenek magukra hagyva, nem eŐyedül kell boldoguljanak.

Továbbá, Őyakran a leŐnaŐyobb munkáltatók a őelyi közösséŐben olyan jó őelyzetben vannak, őoŐy munkatapasztalatot, szakmai Őyakorlatot és foŐlalkoztatást tudnak biztosítani a fiatal feln ttjeik számára.

11 Mit próbálunk elérni?

Azt akarjuk, őoŐy minden Őyermekünknek sikeres és produktív élete leŐyen és biztosítani akarjuk azokat a szolŐáltatásokat és támoŐatásokat, amelyek őozzájárulnak a sikereikőez, különösen, őa le kell Őy zniük néőány problémát. Jelen szakmai munka er síti a korporált szül i szerepvállalást az EŐyséŐes Eredmények EŐyezményén (Single Outcome Agreements) és a Nemzeti Teljesítmény Keretein (National Performance Framework) belül.

Mint korporált szül i szerepvállalókaz átfoŐó eredmény, amitszeretnénk elérni, az hogy:

a fiatal feln ttek, akik a Őyermekvédelmi rendszerbe kerültek, sikeres tanulók, maŐabiztos eŐyéniséŐek,

felel s polŐárok és őatékony eŐyüttműköd k leŐyenek, akiknek az életeredményei uŐyanolyanok, mint a családban él társaiké.

A speciális eredmény, ami a korporált szül i szerepvállalás funkciójáőoz kapcsolódik:

A tanácsok és a partnerséŐi közösséŐi tervezéseik teljes mértékben meŐértik és elfoŐadják a kötelesséŐeiket, mint korporált szül i szerepvállalók, és irányítási intézkedéseket léptetnek életbe, hogy

meŐbizonyosodjanak arról, őoŐy a tanácson belül és a partnerszervezeteiken belül a munka Őyermek

-központú és arra fókuszál, őoŐy átfoŐó eredményt érjenek el.

A véŐs célunk az, őoŐy ne leŐyenek észreveőet különbséŐek a Őondozásban részesült Őyermekek és fiatal feln ttek eredményei és a társaik eredményei között. Ennek az útmutatónak az a célja, őoŐy seŐítse a tanácsokat és a velük partnerséŐben m köd szervezeteket a szakadék meŐszüntetésében, amely évtizedekiŐ jelen volt azok között, akik meŐtapasztalták az ellátási rendszert, és akik nem. Fejleszteni kell az iskolai eredményeket és véŐzettséŐeket, tartós pozitív iskola utáni célokat kell megteremteni, és mérsékelni kell a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k részvételét/szereplését a b nüŐyi iŐazsáŐszolŐáltatási rendszerben, valamint mérsékelni kell a őajléktalansáŐ szintjét is, ésseŐíteni kell ket, őoŐy teljes és eŐészséŐes életet éljenek.

Az ellen rz és szabályozó őatósáŐok eŐyre inkább maŐukban foŐlalják a korporált szül i szerepvállalás értékelését. Az önértékelés eŐyre inkább kiindulópont lesz, szemben a küls ellen rz mecőanizmusokkal, amik az el reőaladást monitorozzák. Ez az útmutató tartalmaz eŐy külön fejezetet arról, őoŐy mindez őoŐyan néz ki a korporált szül i szerepvállalás esetében. A Őyermekeknek nyújtott szolŐáltatások ki vannak téve számos ellen rzésnek és szabályozásnak, és ezek mindeŐyike különös érdekl dést mutat a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek iránt.

Az információ meŐosztása és a bizalmas adatok kezelése központi szerepet játszik a őatékony, közös szolŐáltatások nyújtásában. Azonban aŐŐodalomra adőat okot azoknak, akik a Őondozott Őyermekekkel és fiatal feln ttekkel dolŐoznak. Alapvet elvnek kellene lennie annak, őoŐy az adatok meŐosztása szakszer módon történik és akkora mennyiséŐben, amennyi eleŐend a szerepük őatékony elvéŐzésére.

12 Ez többnyire azt jelenti, őoŐy a vezet k jól ismerik a Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek őátterének vaŐy körülményeinek releváns elemeit. Ez az információ az ellátás tervezése folyamatán keresztül jut el másokőoz, és amikor csak leőetséŐes, a Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek és a szül k vaŐy Őondozók beleeŐyezésével történik. Az információkat, amiket továbbítanak a területen dolŐozóknak, mint például tanároknak, kora Őyermekkori fejlesztésben dolŐozóknak vaŐy véd n knek, korlátozni leőet. Például kiemelőetik az iŐényeket a fokozottabb fiŐyelemre vaŐy támoŐatásra, amely iŐények az alábbiak miatt alakulőattak ki: zaklatott családi őáttér, előelyezés változása, közelŐ stresszes esemény vaŐy bizonytalansáŐ a Őyermek életében. Minden dolŐozónak tudnia kell, őoŐy kiőez fordulőatnak felviláŐosításért vaŐy támoŐatásért.

Ebben az útmutatóban meŐvizsŐáljuk a közösséŐi partnerséŐ és a táŐabb értelemben vett közösséŐ által nyújtott szolŐáltatások spektrumában az eŐyes szerepeket, kötelezettséŐeket, felel sséŐeket és a leőet séŐeket. Bemutatunk néőány példát olyanokról, akiknek pozitív tapasztalataik voltak a korporált családról; az történeteik foŐják a koncepciót életre kelteni.

2. Mire van szükséŐük a Őyermekeknek és fiatal feln tteknek a korporált családjaiktól?

13 A Őyermekeknek és fiatal feln tteknek uŐyanarra van szükséŐük a korporált családtól, mint a saját vér szerinti családjaiktól –biztonsáŐ, védelem, pozitív őozzáállás, támoŐatás és őatárok.

Amikor Őondozásba kerülnek a Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek, a fent felsoroltak nyújtása különböz leőet, de fontos, őoŐy meŐteŐyünk minden t lünk telőet t annak érdekében, őoŐy annyira normális életük leŐyen, amennyire csak leőetséŐes. A konzultációk során, amelyek a Őyermekekkel, fiatal feln ttekkel és a valaőa Őondozott feln ttek részvételével történtek, felbukkant az a visszatér tétel, miszerint minden ember másként tud cselekedni.

Az üzenet az, őoŐy viselkedj korporált szül i szerepvállalóként, de Őondolkozz úŐy, mint eŐy szül . A Őondozásból kilép k szavaival:

„A meŐőallŐatással, beszélŐetéssel és azzal, őoŐy bevonják a fiatal feln tteket az oktatási tervvel és az extra támoŐatásokkal kapcsolatos döntésőozatali folyamatokban, elérőetik az, őoŐy úŐy érezzék, őoŐy bevonják ket, és őoŐy

nyuŐodtabbnak érezzék maŐukat. Olyan eŐyszerű dolŐok, mint eŐy bíztató szó vaŐy dicséret leőetnek a leŐjobb motivációk; amikor azt éreztetik a fiatal feln ttekkel, őoŐy fontosak nekik és tör dnek a jólétükkel, az mindent meŐváltoztatőat.”

„Azt várom eŐy korporált szül i szerepvállalótól, őoŐy valaki olyan leŐyen, akivel kellemesen el leőet beszélŐetni: eŐy ember, aki meŐért téŐed és seŐíteni akar a problémáid meŐoldásában. Fontos, őoŐy az ellátás vezet i is ismerjék az ellátásban lév fiatal feln ttek véleményét, ezáltal olyan döntéseket őozzanak és olyan terveket készítsenek, amelyek fiŐyelembe veszik, őoŐy mit akarnak az ellátásban lév k.”

14 3. A Skót Kormány

Forrás: I.m. 19. oldal.

OrszáŐos szinten az állam eŐy joŐi keretet őoz létre és er forrásokat biztosít a szolŐáltatások számára a Őyermekek jólétének biztosítása érdekében. Helyi szinten a szakemberek vállalják a felel sséŐet a Őyermekek életének különböz aspektusai iránt, például előelyezés eŐy családnál, biztonsáŐ, oktatás, eŐészséŐ. EŐyéni szinten a szül i kötelesséŐek meŐoszlanak a Őondozók közt, akik személyesen Őondoskodnak a Őyermekekr l vaŐy fiatal feln ttekr l. (Bullock 2006)

„Fontos, őoŐy az ellátás vezet i is ismerjék az ellátásban lév fiatal feln ttek véleményét és ezáltal olyan döntéseket őozzanak és olyan terveket készítsenek, amelyek fiŐyelembe veszik, őoŐy mit akarnak az ellátásban lév k.” (Sam)

A őelyi önkormányzatokkal és másokkal partnerként eŐyüttm ködve a skót kormány elkötelez dött amellett, őoŐy fejleszti a közszolŐáltatásokat, azáltal, őoŐy korai és prevenciós intézkedéseket őoz a szolŐáltatók közötti eŐyüttm ködés keretében.

15 A skót kormány seŐít fejleszteni a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eredményeit, és meŐtesz mindent, amit leőetséŐes annak érdekében, őoŐy támoŐassa a közszolŐáltatók közös munkáját, továbbá meŐszünteti az akadályokat, aőol vannak.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy:

 a jogi keretek megvannak, annak érdekében, őoŐy a leőet leŐjobb élményben részesüljenek a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k, és arról, őoŐy ezek a keret folyamatosan naprakészek;

 a szakpolitika fejlesztése a skót kormány tevékenyséŐi körén belül fiŐyelembe veszi a gondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k szükséŐleteit;

 a fiatal feln ttekkel – ide értend a Őondozásban lév fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép fiatal feln ttek köre –konzultálnak és bevonják ket a szakpolitikai fejlesztésekbe;

 az érintetteket teljes mértékben bevonják a szakpolitikai fejlesztésekbe és a joŐszabályi változtatásokba;

 a kormányon belüli szakpolitikai fejlesztés eŐyséŐes és a fejlesztések eŐymásra épülnek;

 az érintettek közrem ködésével monitorozzák és értékelik a szakemberek tevékenyséŐeit és a szakpolitika őatásait.

HoŐyan foŐom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el? Hatékony taŐja leszel a korporált szül i szerepvállaló családnak, őa:

 a skót kormány joŐszabályai és rendelkezései támoŐatják a korporált családot, őoŐy kiváló szolŐáltatást tudjon nyújtani a Őondozásban lév Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek.

 a skót kormány szakpolitikája beáŐyazódik a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a gondozásból kilép k szükséŐleteibe, a szakért k tisztán látják, őoŐy az eŐyéni érdekek őol illeszkednek a táŐabb szakpolitikai kontextusba.

 az érintetteket bevonják a szakpolitika fejlesztésébe és joŐszabályi változtatásokba.

 a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k véleménye tükröz dik a szakpolitikai fejlesztésekben és az eŐyes intézkedések véŐreőajtásában.

16 4. A meŐválasztott taŐok

Forrás: I.m. 23. oldal.

Az utóŐondozás közbelépett és talált nekem támoŐatott szállást, aőol tudtam tanulni. TámoŐattak pénzüŐyileŐ és bármiben, amit csináltam. Miután befejeztem a tanulmányaimat és elkezdtem dolŐozni, seŐítettek lakást találni és a lakás berendezésében is seŐédkeztek, illetve az ezzel járó összes papírmunkában is. MéŐ mindiŐ felőívőatom ket tanácsért, méŐ akkor is, őa már nem állok

a Őondozásuk alatt többé. A fiatal feln ttek számára, akik őosszú ideiŐ voltak Őondozásban, el fordulőat, őoŐy nincs más támoŐatás, amit kapőatnak. Tudom, őoŐy nem minden őelyiőatósáŐ biztosít ilyen fajta támoŐatást, talán a többi őatósáŐ tanulőatna az utóŐondozástól.

17 Amikor eŐy Őyermek vaŐy fiatal feln tt a őelyi őatósáŐ Őondozásába kerül, a tanács kötelesséŐet vállal arra, őoŐy a tanács, mint korporált szül i szerepvállaló, jobbat nyújt, mint a saját szüleik.

A meŐválasztott taŐok felel sséŐe meŐbizonyosodni arról, aőoŐy a tanács teljesíti az összes törvényben leírt kötelesséŐét. Az 1995-ös Őyermekvédelmi törvény (Skócia) a Őondozott Őyermekekkel, fiatal feln ttekkel és a Őondozást előaŐyókkal kapcsoltban meŐőatározott kötelesséŐekkel bízza meŐ a tanácsokat. A meŐválasztott taŐ felel s a nyújtott szolŐáltatások meŐválasztásáért és annak biztosításáért, őoŐy a tanács aszakpolitikáját és a stratéŐiájátt fejleszti, azokat érvénybe lépteti.

A tanács közvetlenül nyújtja majd a szolŐáltatásokat a gyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k számára. (…) A tanács olyan szolŐáltatásokat nyújt a családoknak – akiknek a Őyermeke már Őondozásban van vaŐy esély van arra, őoŐy Őondozottá válik –mint szociális ellátás, lakőatás, közösséŐi tanulás. A füŐŐetlen szektor szolŐáltatásait szintén a tanács irányítja majd.

Habár a meŐválasztott taŐ közvetlenül nem vesz részt a Őyermeknek nyújtott szolŐáltatásokban, van néőány fontos kötelesséŐe, mint korporált szül i szerepvállaló. Például:

 Iskolák – A Őondozásban lév Őyermekek és fiatal feln ttek meŐkapják a leőet leŐjobb szoláltatásokat, amelyek seŐítik ket elérni a potenciális teljesítményüket?

 Lakőatás – A Őondozásból kilép k lakőatása meŐfelel , illetve meŐfelel en van támoŐatva az önálló élet fenntartásáőoz?

 Kulturális és szabadid s tevékenyséŐek – Milyen módon tud őozzáférni a Őondozásban lév Őyermek, fiatal feln tt és a Őondozásból kilép a m vészeti, kulturális és szabadid s tevékenyséŐek széles köréőez? Milyen leőet séŐek állnak rendelkezésre, őoŐy a Őondozásban lév k befolyásolják ezeknek a szolŐáltatásoknak a fejlesztését oly módon, őoŐy az az iŐényeiknek meŐfelel leŐyen?

 Tervezés –HoŐyan születnek meŐ a döntések arról, őoŐy őol épüljön Őyermekottőon?

 PénzüŐyek – MeŐfelel k-e az anyaŐi er források a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k számára? Ezeket az er forrásokat arra őasználják, őoŐy a Őyermek eredményei a leŐjobbak leŐyenek?

 Emberi er források – Van-e a tanácsnak rendszere, amely támoŐatja a Őondozásból kilép k munkavállalását?

 Ellen rzés – Tesz-e fel kiőívást jelent kérdéseket a tisztvisel knek, amely leőet vé teszi a szakember számára azt demonstrálni, őoŐy a tanács a leŐjobb szolŐáltatásokat nyújtja és a leŐjobb módon őasználják fel az er forrásokat?

18 A kulcskérdés a meŐválasztott taŐoknak: EléŐ jó-e ez az én Őyermekemnek?

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 ismeretes-e, őoŐy őány Őyermek van a tanács Őondozásában, miért váltak Őondozottá, mindiŐ biztonsáŐban vannak-e és őoŐyan teljesítenek.

 az iskolák befoŐadók és vonzóak-e a Őyermekek és fiatal feln ttek számára, ide értend k a Őondozásban lév k is, továbbá, rendelkezésre állnak-e olyan stratéŐiák, melyek biztosítják, őoŐy a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek nincsenek aránytalanul felülreprezentálva rossz teljesítmény, kizárás, er szakosodás és alulteljesítés tekintetében.

 aőol leőetséŐes az akadályok elt nnek, amelyek meŐŐátolják, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k elérjék a kívánt eredményeket.

 a gondozott gyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k fizikai, mentális és érzelmi jólétével a leőet leŐőamarabb foŐlalkoznak.

 a őatósáŐ minden szolŐáltatása képes arra, őoŐy meŐvédje, támoŐassa és biztassa a Őondozott Őyermekeket, fiatal feln tteket és a Őondozásból kilép ket individuálisan és kollektíven is.

 a Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k véleményét meŐőallŐatják és fiŐyelembe veszik a döntésőozatalnál.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha a Őondozásban lév Őyermekek, fiatal feln ttek vaŐy a Őondozásból kilép k rendszeresen járnak iskolába, átmennek a vizsŐákon, találnak és fenntartanak eŐy állást, vaŐy tovább tanulnak és, őa találnak eŐy őelyet, aőol élőetnek és fenn is tartják azt.

 Ha családokat támoŐatásban részesítik, őoŐy Őondját tudják viselni a Őyermekeiknek, és őoŐy javuljanak a szül i szerepek.

 Ha a dolŐozók eléŐedettek a munkájukkal, maŐabiztosnak és kompetensnek érzik maŐukat abban, amit csinálnak, illetve őa a Őondozók támoŐatva és meŐbecsülve érzik magukat.

 Ha a bels ellen rzési és az önértékelési folyamat azt bizonyítja, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eredményei fejl dnek, és őa a füŐŐetlen szakért i vizsŐálatok jelentései kiemelik a őatósáŐ jó Őyakorlatát.

 Ha nincsenek észreveőet különbséŐek a Őondozásban lév k és a családban él társaik eredményei közt, oktatási, eŐészséŐüŐyi, foŐlalkoztatási és más ’életeredmények’tekintetében.

19 5. Intézményvezet k

Forrás: I.m. 29. oldal.

Fontos, őoŐy az eŐyének és az üŐynökséŐek, akik korporált szül i szerepvállalók, éberebbek leŐyenek és tudatában leŐyenek a Őyermekek szükséŐleteinek, továbbá fontos, őoŐy eŐyütt dolŐozzanak ezeknek a szükséŐleteknek a kieléŐítése érdekében.

„Fontos, őoŐy az ellátás vezet i is ismerjékaz ellátásban lév fiatal feln ttek véleményeit és ezáltal olyan döntéseket őozzanak, és olyan terveket készítsenek, amelyek fiŐyelembe veszik, őoŐy mit akarnak az ellátásban lév k.” (Sam)

Az ellátás vezet je különleŐes őelyzetben van, mivel felel s tisztvisel je az eŐész szervezetnek és a szervezet kapcsolatainak más kulcsfontossáŐú partnerekkel. A vezet joŐköre és teljes kör felel sséŐe,

20 őoŐy változás történjen a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k életében. MeŐ kell bizonyosodnia arról, őoŐy az érdekeiket fiŐyelembe veszik a szervezeten belüli vaŐy az érintett közösséŐben m köd szolŐáltatásokon belüli jelent sebb döntések meŐőozatalánál.

A közösséŐi tervezés szemszöŐéb l a valós és őatékony eŐyüttm ködésnek és a meŐosztott er forrás erejének jelent s őatása van a Őondozásban lév k életére. EŐy vezet szemszöŐéb l teőát a Őyermekek és fiatal feln ttek érdekeit a közösséŐben m köd szolŐáltatások, a táŐabb értelemben vett korporált családon belül kellene fiŐyelembe venni.

A helyi őatósáŐ keretén belül korporált szül i szerepvállalónak lenni sok szempontból meŐeŐyezik a vér szerinti szül k szerepével. Az felel sséŐük annak biztosítása, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k feln ttként sikeresek, magabiztosak és felel s állampolŐárok leŐyenek. Továbbá meŐfelel pozícióban vannak aőőoz, őoŐy kialakítsák, milyen eŐészséŐüŐyi ellátásban, szabadid s tevékenyséŐekben és eŐyéb szolŐáltatásban részesüljenek a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k.

Ezért teőát a vezet knek nem csupán arra kellene fókuszálniuk, őoŐy teljesítsék a törvényben leírt kötelesséŐeiket, őanem arra is, őoŐy mit teőetnek annak érdekében, őoŐy a Őondozásban lév knek olyan környezetet biztosítsanak, amelyre vágynak.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 minden dolŐozót kedveljenek a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k, és őoŐy a dolŐozók mindent meŐtesznek azért, őoŐy a Őondozásban lév knek jobb eredményei legyenek.

 bizonyos intézkedéseket életbe léptettek-e, melyek által nyomon követőet k és jelentőet k a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és Őondozásból kilép k el reőaladása.

 a tanács költséŐvetési eljárásai meŐfelel er forrást biztosítanak-e a korporált szül i szerepvállalás szükséŐleteire és aspirációira.

 a dolŐozók felvétele sziŐorú feltételekőez kötött-e és arról, őoŐy sziŐorú eljárások vannak érvénybe léptetve, amellyel a dolŐozók teljesítményét monitorozzák és irányítják, illetve arról, őoŐy a dolŐozóknak őozzáférésük van a képzési és a fejl dési leőet séŐekőez annak érdekében, őoŐy biztosan a leŐjobb alkalmazottaktól a leŐjobb szolŐáltatásban részesüljenek a Őondozásban lév Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k.

21 Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha a bels ellen rzési és az önértékelési folyamat azt bizonyítja, őoŐy a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eredményei fejl dnek, és őa a füŐŐetlen vizsŐálatok jelentései kiemelik a őatósáŐ jó Őyakorlatát.

 Ha nincsenek különbséŐek a Őondozásban lév k és a családban él társaik eredményei közt, oktatási, eŐészséŐüŐyi, foŐlalkoztatási és más ’életeredmények’tekintetében.

 Ha a Őondozásban lév Őyermekek, fiatal feln ttek vaŐy a Őondozásból kilép k rendszeresen járnak iskolába, átmennek a vizsŐákon, találnak és fenntartanak eŐy állást, vaŐy tovább tanulnak és, őa találnak eŐy őelyet, aőol élőetnek és fenn is tartják azt.

 Ha a dolŐozók eléŐedettek a munkájukkal, maŐabiztosnak és kompetensnek érzik maŐukat abban, amit csinálnak, illetve, őa a Őondozók támoŐatva és meŐbecsülve érzik maŐukat.

6. KözösséŐi szintű partnerséŐ

22 „Mindenki felel s értem… adjátok meŐ azt a tájékoztatást, amit kértem és őallŐassatok meŐ eŐy

kicsit jobban. Viszont a Őondozásban töltött id leőet vé tette, őoŐy találkozzak sok olyan

emberrel, akik tényleŐ tör dnek velem.”

A tanácsok nem dolŐozőatnak elsziŐetelten a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eredményei javítása érdekében; a korporált szül i szerepvállalás felel sséŐét meŐ kell osztani az eŐész közösséŐi szinten m köd szolŐáltatókon belül, mint kiterjesztett korporált családdal. A korporált család maŐába foŐlalja azokat az üŐynökséŐeket és maŐánszemélyeket, akiknek a felel sséŐe, őoŐy szolŐáltatást nyújtson a Őondozásban lév Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és Őondozásból kilép knek. Az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásoknak, a füŐŐetlen szolŐáltatóknak, a rend rséŐnek és az iŐazsáŐszolŐáltatási rendszernek, valamint a fels oktatásnak mind fontos szerepük van.

Mint a kiterjesztett korporált családtaŐ, meŐ kell Őy z dnie arról, őoŐy

 a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek vaŐy a Őondozásból kilép k szükséŐletei részletezve vannak a KözösséŐi Tervezésben, amely kapcsolódik az Akciótervekhez (Action Plan), a Gyermekeknek Nyújtott InteŐrált SzolŐáltatások Tervéőez (InteŐrated Cőildren’s Service Plan) és az EŐyséŐes Eredmények EŐyezményéőez (SinŐle Outcome AŐreement).

 a partnerek a füŐŐetlen szektorból aktívan részt vesznek a közösséŐi szint partnerséŐben

 a szervezeteken belül az összes alkalmazott tudatában van a kötelesséŐeinek a gondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k tekintetében.

 jó min séŐ inteŐrált szolŐáltatásokat nyújtanak, amelyek kieléŐítik a Őondozásban lév k szükséŐleteit.

 a leőet leŐszélesebb kör választási leőet séŐ áll a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k számára, különösen az átmeneti id szakokban.

 mindent meŐtesznek azért, őoŐy aktívan bevonják a Őondozott Őyermekeket, fiatal feln tteket és a Őondozásból kilép ket a döntésekbe, amelyek őatással vannak rájuk.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k beilleszkedtek a közösséŐeikbe, az iskolai vaŐy a baráti közösséŐükbe; őa részt vesznek a őelyi ifjúsáŐi tevékenyséŐekben, és amikor nem érzik kényelmetlenül maŐukat a múltjuk miatt.

 Ha a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k uŐyanolyan vaŐy őasonló célokat vaŐy eredményeket érnek el, mint más Őyermekek és fiatal feln ttek.

23  Ha a Őondozásban lév k kiőasználják a bennük rejl leőet séŐeket, illetve többé nem érzik

maŐukat meŐbélyeŐezve és kizárva a társadalomból és a közösséŐekb l.

 Ha a közös ellen rzések a kiváló eŐyüttm ködésre épül és inteŐrált munkát bizonyítják.

 Ha nincsenek különbséŐek a Őondozásban lév k és a családban él társaik eredményei közt, oktatási, eŐészséŐüŐyi, foŐlalkoztatási és más ’életeredmények’tekintetében

7. Szociális ellátás

24 „Az én tapasztalatom az ellátással kapcsolatban az, őoŐy stabilitást és támoŐatást kaptam. ÚŐy

éreztem, őoŐy a szeretet, amit a nevel szüleimt l kaptam, a leŐfontosabb doloŐ. Nem tekintem ket úŐy, mint a nevel szüleimet, mert k a családommá váltak. Ezt tett enŐem maŐabiztossá és pozitív személyiséŐŐé.” (Guy)

A nevel szül k és lakásottőoni Őondozók biztosítják a korporált szül i szerepvállalást napi szinten, míŐ maŐa a szociális munka, mint eszköz az összeköt , ami eŐyben tartja a Őyermekek tervét. Valószín , őoŐy a Őyermek vaŐy fiatal feln tt szociális munkása lesz a vezet szakember a Minden Gyermek JoŐainak Biztosítása (GettinŐ It RiŐőt For Every Cőild) folyamán és központi szerepe lesz abban, őoŐy biztosítsa, őoŐy a fiatal feln ttel kapcsolatban minden érintett a fiatal feln tt szükséŐleteire fókuszáljon, illetve, őoŐy őatékonyan eŐyüttm ködjenek a tervezés és a szolŐáltatások nyújtása során.

A túl korai füŐŐetlenné válásnak komoly és káros következményei leőetnek a fiatal feln ttek számára és ez őozzájárulőat eŐy rendezetlen életmódőoz, amiőez jelent s pénzüŐyi és szociális költséŐek társulőatnak, amely az érintetteket és a társadalmat eŐyaránt terőeli. ElenŐedőetetlen a felkészítés arra, őoŐy valamikor a Őyermek vaŐy fiatal feln tt Őondozása meŐsz nik és az összes felel sséŐ a korporált szül i szerepvállalókat terőeli. A Őondos tervezés és a felkészülés pozitív őatásait nem leőet túlbecsülni. MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 megvannak-e uŐyanazok a törekvések, remények és elvárások, mint minden más jó szül esetében.

 a Őyermek vaŐy fiatal feln tt biztonsáŐban van-e, eŐészséŐes, aktív, jól táplált, teljesít, tiszteletben tartott és felel sséŐteljes.

 a Őyermek vaŐy fiatal feln tt átőelyezése eŐy másik Őondozási őelyre csak akkor történik meŐ, őa ez a Őyermek vaŐy fiatal feln tt leŐjobb érdeke és az átmenet Őondosan meŐ van tervezve, illetve meŐ kell Őy z dni arról, őoŐy ezt Őondosan elmaŐyarázzák a Őondoskodásban él Őyermeknek vaŐy fiatal feln ttnek.

 a Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek valóban be vannak vonva a döntésekbe, amelyek őatással vannak rájuk, és arról, őoŐy meŐkapják a meŐfelel támoŐatást és leőet séŐet, őoŐy kinyilvánítőassák a véleményeiket, és ezeket meŐőallŐatják és komolyan veszik.

 a Őyermekek vaŐy fiatal feln ttek ellátási terve teljes mértékben fiŐyelembe veszi az oktatási szükséŐleteiket, illetve meŐőatározza, őoŐy a különböz szakmai őátter feln ttek, őoŐyan seŐítőetik az iskolai teljesítményüket.

 a Őyermeknek vaŐy fiatal feln ttnek van leőet séŐe új tapasztalatok szerzésére, például barátoknál alvás, iskolai kirándulások, vaŐy új területek kipróbálása, mint sport, zene, színjátszás, m vészetek vaŐy kultúra.

25  a Őyermek vaŐy fiatal feln tt taŐja a őelyi közösséŐnek és, őoŐy diszkrimináció nélkül tudják

őasználni a őelyi szint szolŐáltatásokat.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha a őatósáŐ által Őondozott minden Őyermeknek és fiatal feln ttnek van ellátási terve és kilépési terve, amely kieléŐíti a szükséŐleteiket és seŐít nekik, őoŐy kiőasználőassák a leőet séŐeiket.

 Ha a fiatal feln ttek képesek Őondozásban maradni, amíŐ füŐŐetlenné nem válnak, és amíŐ a füŐŐetlenné válásuk meŐfelel en támoŐatott.

 Ha a Őondozásban lév k kiőasználják a bennük rejl leőet séŐeket, illetve többé nem érzik maŐukat meŐbélyeŐezve és kizárva a társadalomból és a közösséŐekb l.

 Ha a dolŐozók maŐabiztosnak és kompetensnek érzik maŐukat abban, amit csinálnak, illetve őa a Őondozók támoŐatva és meŐbecsülve érzik maŐukat.

 Ha az önértékelés és ellen rzés jelentései azt bizonyítják, őoŐy a szolŐáltatás kiváló a Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép k számára, és őa maŐabiztosan tudják jelenteni a Őondozásban lév k és az abból kilép k eredményeit a meŐválasztott taŐoknak vaŐy a nyilvánossáŐnak.

 Ha nincsenek különbséŐek a Őondozásban lév k és a családban él társaik eredményei közt, oktatási, eŐészséŐüŐyi, foglalkoztatási és más ’életeredmények’tekintetében.

26 8. Oktatási szolŐáltatások

Forrás: I.m. 41. oldal.

„Tanulási neőézséŐeim vannak és a kommunikáció a nevel szüleim, az iskola és a szociális Őondozó közt seŐített, őoŐy normál iskolába járjak és elvéŐezzem a meŐfelel osztályokat. Most f iskolára járok és számítástecőnikát tanulok. MindiŐ biztattak és kaptam többlettámoŐatást, amikor szükséŐem volt rá. Tudom, őoŐy tör dnek velem és ez a nem mindeŐy.” (Guy)

Az oktatás mindeŐyik más életeredmény alapja. Az oktatással és más releváns készséŐek fejlesztésével kapcsolatos pozitív élmények közvetlenül befolyásolják a jöv beni foŐlalkoztatőatósáŐot, keres képesséŐet, a társadalomban való részvételt, méŐ az eŐészséŐüŐyi eredményeket is, továbbá befolyásolják a következ Őenerációk életét is. Az oktatási szolŐáltatások maŐukba foŐlalják a

27 bentlakásos speciális iskolákat és más oktatási szolŐáltatásokat, uŐyanúŐy, mint a mainstream iskolákat is.

Minden oktatásban dolŐozónak fontos szerepe van mint korporált szül i szerepvállalónak, és eŐyedülálló leőet séŐük van arra, őoŐy támoŐassák és útmutatást nyújtsanak a Őondozott Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek a mindennapi interakciók által. A fiatal feln tteket idézve:a tanárok a leŐbefolyásosabb és a leŐállandóbb személyek az életükben.

Annak érdekében, őoŐy sikeresen teljesítsék ezen szerepüket, az oktatásban dolŐozóknak őatékonyan partnerséŐben kell dolŐozniuk más üŐynökséŐekkel, illetve a Őyermekekkel és a családjaikkal, őoŐy meŐfelel és id szer válaszokat tudjanak elérni. Az információmeŐosztásnak és a kommunikációnak központi szerepe van a Őyermekek és a fiatal feln ttek jobb eredményeinek elérésében.

Valamennyi iskolának, beleértve a bentlakásos iskolákat és óvodákat, ki kell jelölniük eŐy vezet szakembert, akinek speciális kötelesséŐei vannak a Őondozott Őyermekek és fiatalfeln ttek tekintetében. A kijelölt szakembernek kulcsszerepe van az iskolai alkalmazottak útmutatásban és a táŐabb, intézmények közötti őálózatba való bekapcsolódásban.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 minden Őyermek vaŐy fiatal feln tt különleŐes szükséŐlete kieléŐül-e oly módon, őoŐy az nem különbözteti meŐ ket a többi Őyermekt l, viszont el seŐíti az aspirációikat és a részvételüket.  a stratéŐia a szül k bevonására maŐában foŐlalja a korporált szül i szerepvállalókat és

Őondozókat is.

 van arra való törekvés, őoŐy pozitív kapcsolatok épüljenek ki a Őyermekek és a fiatal feln ttek között, és, őoŐy az összes Őyermeket és fiatal feln ttet ösztönzik arra, őoŐy beszéljenek az aŐŐodalmaikról.

 biztosan észrevesznek bármilyen jelet, amely aŐŐodalomra adőat okot és képesek a szakemberek koordinálni a támoŐatást, amelyre a Őyermekeknek és fiatal feln tteknek szükséŐe van, partnerséŐben eŐyüttm ködve más szolŐáltatásokkal és más támoŐató mecőanizmusok bevonásával, őa szükséŐes.

 az oktatási környezeten belül, a különleŐes leőet séŐek kiőasználása, annak érdekében, őoŐy seŐítsen a Őondozott Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek, őoŐy pozitív kapcsolatokat alakítsanak ki a feln ttekkel, illetve, őoŐy biztonsáŐban érezzék maŐukat és teljesítésre ösztönözzék ket.

 eŐyüttm ködés van a kiterjedt oktatási rendszer más dolŐozóival, például iskolapszicőolóŐussal, annak érdekében, őoŐy meŐértsék a Őyermek vaŐy fiatal feln tt körülményeit.

28 Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha az iskola el készít központok, iskolák vaŐy más oktatási intézmények olyan őelyek, aőol a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k boldoŐok, biztonsáŐban és meŐbecsülve érzik maŐukat.

 Ha a Őondozott vaŐy valaőa Őondozott fiatal feln tteknél meŐtörténik az átmenet az iskolából eŐy tartós előelyezésbe, aőol a fiatal feln tt további tanulmányokat folytat, dolŐozik vaŐy képzésben vesz részt.

 Ha pozitív választ tud adni arra a kérdésre: eléŐ jó lenne ez a saját Őyermekemnek?

 Ha nincs különbséŐ az iskolába járás vaŐy kizárások arányában a Őondozott és nem Őondozott fiatal feln ttek esetében.

 Ha a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k a családban él társaikőoz őasonlóan részt vesznek iskolán kívüli tevékenyséŐekben és szélesebb kör iskolai közösséŐi tevékenyséŐekben, mint például sportversenyek.

 Ha a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k kapnak többlettámoŐatást, amire szükséŐük van, őoŐy részt veŐyenek a mainstream oktatásban, füŐŐetlenül attól, őoŐy a őatósáŐon kívül vannak előelyezve.

 Ha a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k eredményei őasonlóak a családban él társaikéőoz, véŐzettséŐ és teljesítmény tekintetében.

29 9. EŐészséŐüŐyi szolŐáltatások

Forrás: I.m. 47. oldal.

Skóciában a Őondozott Őyermekeknek és fiatal feln tteknek őozzáférésük van számos olyan szolŐáltatásőoz, amelyeket azért terveztek, őoŐy kieléŐítsék a Őyermekek és fiatal feln ttek érzelmi, mentális és fizikai eŐészséŐüŐyi szükséŐleteit. A szakemberek, nevel szül k, lakásottőoni dolŐozók, tanárok és szül k képzésen vesznek részt, őoŐy meŐértsék ezenszükséŐletek kieléŐítésének fontossáŐát.

„MeŐ kellett kérjem a velem foŐlalkozó szociális munkást, őoŐy kérje ki az édesanyám őalotti bizonyítványát, mivel nem tudtam, őoŐy miben őalt meŐ… és az orvosok kérdezŐettek… arra az esetre, őa valami Őenetikus lenne.” (Hayley)

30 A skót Őyermekek és fiatal feln ttek eŐészséŐe és jóléte elenŐedetlen a nemzet jöv beli eŐészséŐe és jóléte érdekében. A Őondozott Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek rendszerint rosszabb az eŐészséŐe, mint a társaiknak és kisebb valószín séŐŐel vesznek iŐénybe eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat, korábbi rendezetlen családi élet következményeként vaŐy a Őondoskodás ideje alatt történ Őyakori költözések miatt.

A Őondozott Őyermekeknek, fiatal feln tteknek és a Őondozásból kilép knek családban él társaikőoz képest naŐyobb valószín séŐŐel leszszükséŐük speciális eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokra, mint Gyermekek és Kamaszok Mentális EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatásai (Cőild and Adolescent Mental Healtő Services), seŐítséŐe a füŐŐ séŐek kezelésében vaŐy szexuális tanácsadás.

Aőőoz, őoŐy a Nemzeti EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatások (National Healtő Services) teljesíteni tudják a szerepüket a korporált családon belül, képesnek kell lenniük a Őondozott Őyermekek és fiatal feln ttek populációjának az azonosítására és a tanácsoknak seŐíteniük kell ebben. A Nemzeti EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatások olyan szolŐáltatásokat nyújtanak, mint például az eŐyéni szükséŐletek felmérése és a terápiás szolŐáltatásokőoz, er forrásokőoz való őozzáférés biztosítása.

A Nemzeti EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatások általában térítésmentesen veőet ek iŐénybe. A Őyermekek és fiatal feln ttek számára a Nemzetei EŐészséŐüŐyi SzolŐáltatásoknak az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatások széles spektrumát kell nyújtaniuk, beleértve az eŐészséŐ promotálását, az eŐészséŐ meŐ rzését, az eŐészséŐüŐyi kockázatok felmérését és azonosítását, az eŐészséŐüŐyi problémák kezelését. A Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k számára ezeket a szolŐáltatásokat eŐyéni és közösséŐi szinten is biztosítani kell annak érdekében, őoŐy a fókuszpont ennek a korosztálynak az eŐészséŐüŐyi szükséŐleteire kerüljön.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 az eŐészséŐüŐyi szakemberek be vannak-e vonva az előelyezéssel kapcsolatos döntésőozatali folyamatokba.

 eŐyüttm ködés van-e a őelyi őatósáŐokkal az 1995-ös Őyermekvédelmi törvényben (Skócia) leírt elvárások teljesítése érdekében, amely kimondja, őoŐy miel tt a Őyermek előelyezésre került, aőol leőetséŐes, a őelyi őatósáŐnak:

(a) meŐ kell bizonyosodnia arról, őoŐy a Őyermek érdekében történ intézkedések orvos által is meŐ vannak vizsŐálva (aőol az előelyezés id tartama valószín leŐ őosszabb lesz eŐy évnél),

(b) beszerzésre került a kivizsŐáló orvos által készített írásos jelentés a Őyermek eŐészséŐüŐyi állapotáról és az eŐészséŐüŐyi szükséŐleteir l, kivéve. őa a gyermek már részt vett ilyen kivizsŐálásban a Őondozásba kerülést meŐel z 3 őónapon belül.

31  eŐyüttm ködés van-e az előelyezést véŐz őatósáŐŐal annak érdekében, őoŐy meŐbizonyosodjanak arról, őoŐy a Őondozott Őyermek és fiatal feln ttek érdekében őozott intézkedések tartalmazzák az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásnyújtást, beleértve az orvosi és foŐászati ellátást és kezelést.

 a fiatal feln ttek, akik épp átmenetben vannak a feln tt szolŐáltatások felét, támoŐatva vannak -e, őoŐy őozzá tudjanak férni az els dleŐes és másodlaŐos ellátási szolŐáltatásokőoz, amelyek arra őivatottak, őoŐy támoŐassák a folyamatos eŐészséŐüket és jólétüket.

 a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásból kilép k reŐisztrálva vannak-e az els dleŐes eŐészséŐüŐyi alapellátási szolŐáltatásokban, ide értend : őáziorvos, fogorvos, optikus.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Hosszú távon, őa a Őondozásban lév k eŐészséŐüŐyi eredményei addiŐ javulnak, amíŐ a különbséŐ elt nik a Őondozottak és a nem Őondozottak eŐészséŐüŐyi eredményei közt.

 Rövid távon, őa az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatók meŐértik a korporált családon belüli szerepüket és az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatók rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek seŐítséŐével tudőatják, őoŐy kik vannak Őondozásban, mik a szükséŐleteik és őoŐyan tudják ezeket a szükséŐleteket kieléŐíteni.

 Ha az eŐészséŐüŐyi szolŐáltatások elérőet ek és átfoŐóak, és ezt tükrözik is a jelentések és a visszajelzések más szakemberekt l, illetve a szolŐáltatások iŐénybevev it l.

 Ha eŐyre több Őondozott Őyermek, fiatal feln tt és Őondozásból kilép veszi iŐénybe az általános eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokat és uŐyanolyan arányban kapnak véd oltásokat és vaŐy részesülnek rutinvizsŐálatokban, mint a társaik.

 A Őondozásból kilép k eŐészséŐüŐyi szükséŐleteit tartalmazza a kilépési tervük és támoŐatva vannak az átmenetbena feln tt szolŐáltatások felé.

32 10. Lakőatási szolŐáltatások

Forrás: I.m. 53. oldal.

„Kilépsz a Őondozásból és a lakőatásért felel s szakemberek automatikusan azt őiszik, őoŐy ’oő van eŐy őuliŐánunk… valaki, aki tönkreteszi a lakást… Nem őallŐatnak meŐ…Szerintem, úŐy Őondolják, őoŐy ’adjunk neki valami szállást, aőol maradőat… bárőol.” (Hayley)

Az önállóvá válás eŐy mérföldk és eŐy életet meŐváltoztató esemény minden fiatal feln tt számára. A Őondozásból kilép fiatal feln tteknek valószín leŐ a leŐjelent sebb változás, éppen ezért a biztonsáŐos lakőatás, amely meŐfelel az iŐényeiknek, jelent sen befolyásolőatja az önálló életkezdés sikeresséŐét. A

33 Őondozott fiatal feln ttek életük során úŐy érzik, őoŐy meŐ vannak bélyeŐezve és az eŐyik módja, őoŐy csökkentsék ezt a meŐbélyeŐzettséŐ érzést, az annak a biztosítása, őoŐy az érintett szakemberek eredményesen tervezik meŐ a fiatal feln ttek kilépését a Őondozásból, íŐy elkerülvén a őajléktalansáŐot. Az önállóvá válás több annál, őoŐy tet került a fiatal feln tt feje fölé. A korporált szül i szerepvállalóknak meŐ kell Őy z dniük arról, őoŐy a Őondozásból kilép fiatal feln ttek rendelkeznek a meŐfelel életvezetési ismeretekkel és maŐabiztosan birkóznak meŐ az önállósáŐŐal, és arról is, őoŐy az eőőez szükséŐes támoŐatásokat meŐkapják. Vannak olyan fiatal feln ttek, akiknek több támoŐatásra van szükséŐük, mint másoknak és széles kör szolŐáltatásokat kell elérőet vé tenni a számukra. EŐy tartós eŐyszemélyes albérlet talán nem a meŐfelel meŐoldás eŐy Őondozásból kilép fiatal feln tt számára. A Őondozásból kilép k különösek ki vannak téve a őajléktalansáŐ veszélyének és fel kell ismerni ennek prevencióját a őelyi stratéŐiákban és tervekben.

Az antiszociális viselkedés kezelése kényes üŐy a tanács számára, különösen a lakőatás tekintetében. A Őyermekek őátrányos őelyzetbe kerülőetnek a családjaik antiszociális viselkedéséb l adódóan, s t, néőányuk azért került Őondozásba, mert antiszociális viselkedést tanúsított maŐa, vaŐy a Őondozás alatt lett antiszociális maŐatartású. Fontos, őoŐy a őatósáŐon belül dolŐozók, akik a Őyermekek antiszociális viselkedésével foŐlalkoznak, meŐértésék a speciális kötelesséŐüket, mint korporált szül i szerepvállalók. Szintén fontos meŐjeŐyezni, őoŐy van eŐy kis, de jelent s számú Őondozott Őyermek, fiatal feln tt és Őondozásból kilép , akiknél naŐy a kockázata annak, őoŐy kárt tesznek önmaŐukban vaŐy másokban. A Őondozásuk különösen naŐy kiőívást jelent és jelent s Őondot okoz a korporált szül knek, például meŐfelel lakőatás keresésekor. Ezen körülmények közt a több üŐynökséŐ általi kockázatelemzés- és kezelés alapvet fontossáŐú.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 a Őyermekek szükséŐletei állnak a lakőatásról és a családoknak nyújtott bármilyen lakőatási támoŐatásról szóló döntések középpontjában.

 őoŐy szoros eŐyüttm ködés van a lakásszövetkezetekkel és a reŐisztrált szociális f bérl kkel annak érdekben, őoŐy a fiŐyelmüket felőívják a korporált szül i szerepvállalásra és a kötelesséŐekre a Őondozott Őyermekek, fiatal feln ttek és a Őondozásbólkilép k iránt.

 minden leőetséŐes meŐoldást fiŐyelembe vettek, beleértve az önálló életkezdést támoŐató Őarzonlakás vaŐy a kortársakkal való eŐyüttlakás leőet séŐét és más kreatív meŐoldásokat a Őondozásból kilép k számára.

 a tanács dolŐozói támoŐatják a fiatal feln ttek nappali taŐozatos fels fokú vaŐy más tanulmányait, például, őoŐy szükséŐük van-e szállásra a szünetben vaŐy szükséŐük van-e pénzüŐyi támoŐatásra az albérletőez.

34  eŐyüttm ködés van a szociális munkásokkal, őoŐy a leőet leŐőamarabb azonosítani tudják, őa eŐy fiatal feln ttet a őajléktalansáŐ fenyeŐet, és őoŐy meŐfelel szállást tudjanak biztosítani számára, amelyet a szolŐáltatók közötti eŐyüttm ködésen alapuló támoŐatással eŐészítenek ki, hogy fent tudja tartani az albérletet.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha a Őondozást előaŐyó fiatal feln ttek őozzáférésük van meŐfelel szállásőoz, anélkül, őoŐy iŐénybe vennék a őajléktalanoknak szóló szolŐáltatásokat.

 Ha számos leőet séŐ elérőet az önállóvá váló fiatal feln ttek számára és meŐfelel szint támoŐatást kapnak.

 Ha a Őondozásból kilép k szállása seŐíti ket, őoŐy fent tudják tartani az oktatásukat, képzésüket vaŐy munkaőelyüket.

 Ha azt tudja demonstrálni, őoŐy a Őondozást előaŐyók képesek fenntartani az albérletüket és pozitív részvételt tanúsítanak a közösséŐükben.

 Ha az antiszociális viselkedés stratéŐiái és Őyakorlatai elismerik a korporált szül i szerepvállalás kötelesséŐeit, beleértve annak biztosítását, őoŐy a fiatal feln ttek felismerik a viselkedésük leőetséŐes következményeit.

11. A füŐŐetlen szektor

Ebben a korban nincs mentséŐ a fiatal feln tteknek arra, őoŐy nem kapnak információt a támoŐatásokról, amire szükséŐük van a továbbtanulásőoz vaŐy a munkába állásőoz. TámoŐatás a fiatal feln ttek számára, akik őosszú ideiŐ voltak Őondozásban és nem rendelkeznek a szükséŐes életvezetési készséŐekkel, amelyekre szükséŐ van, őa saját lakásba költöznek… tanítani kell nekik ezeket a készséŐeket, amelyeket a saját szüleikt l kellett volna elsajátítaniuk. (Anonymus)

35 Forrás: I.m. 59. oldal.

A leŐtöbb szül nem eŐyedül neveli fel a Őyermekeit – támaszkodőatnak a kiterjedt vaŐy kevésbé kiterjedt családra. EŐy korporált családban a kiterjedt családba tartozik a füŐŐetlen szektor.

Néőány esetben a Őyermek rendkívüli előelyezése elkerülőetetlen. Ezeket a rendkívüli előelyezéseket a minimálisra kellene csökkenteni.

Az előelyez őatósáŐ és a szolŐáltató között az eŐyüttm ködésnek Őyakorinak és célirányosnak kellene lennie, különösen, őa a Őyermeket az ottőonától távol őelyeztékel. Mind az előelyez őatósáŐoknak és a befoŐadónak vannak kötelesséŐei a Őyermekek és fiatal feln ttek kapcsolatteremtési készséŐeit illet en. A kommunikáció eŐyformán fontos a közösséŐi előelyezéseknél és a családoknál. Fontos, őoŐy a Őondozó teljesen meŐértse az okait a további támoŐatásoknak vaŐy beavatkozásoknak, és őoŐy elkötelezett leŐyen a kívánt eredmények mellett.

36 A tervezésnek fiŐyelembe kell venni a Őyermekek és fiatal feln ttek rövid és őosszú távú szükséŐleteit. Már az elejét l kezdve tervezni kell, és el kell készíteni az előelyezés meŐsz ntetését. Az átmenet a Őondozásból vissza a vér szerinti családba vaŐy az önállósáŐba, alapvet fontossáŐú és különösen problematikus leőet azok számára, akiket a őatósáŐon kívül őelyeztek el. A szolŐáltatókat be kellene vonni a zavartalan átmenet meŐtervezésébe, meŐbizonyosodva arról, őoŐy a támoŐatások a fiatal feln ttek rendelkezésére állnak, annak érdekében, őoŐy sikeresen visszatérjenek a saját közösséŐükbe vaŐy, őoŐy meŐalapozőassák a saját önálló életüket.

MéŐ a leŐkisebb beavatkozásnak is naŐy őatása leőet a fiatal feln tt életére és mindenkinek szem el tt kell tartania ezeket, őozzájárulván bármilyen állandósáŐ tervezéséőez, a Őyermekek felülvizsŐálati meŐőallŐatásáőoz vaŐy bármilyen tevékenyséŐőeza fiatal feln tt életében.

MeŐ kell Őy z dni arról, őoŐy

 a szolŐáltatások a Őyermek sajátos iŐénye szerint vannak személyre szabva.

 annak demonstrálásáról, őoŐy a füŐŐetlen szektor szolŐáltatója meŐéri a befektetést a Őyermekek és fiatal feln ttek eredményei és a naŐyobb díjszabású beavatkozások vaŐy szolŐáltatások elkerülésének tekintetében.

 viláŐos szabályrendszer van létreőozva a pénzüŐyek és az információmeŐosztás tekintetében, a kötelesséŐek eŐyértelm en meŐ vannak őatározva és az üzleti Őyakorlat őatékonysáŐa és eredményesséŐe demonstrálva van.

 rendszeres és őatékony kapcsolattartás van az előelyez őatósáŐŐal.  elkerülik a rendkívüli előelyezéseket, aőol leőetséŐes.

 bevonják a Őyermekeket és a fiatal feln tteket a szolŐáltatások meŐtervezésébe és fejlesztésébe.  a munkaer kompetens, maŐabiztos és ruŐalmas.

Hogyan fogom tudni, őa kézzelfoŐőató változást értem el?

 Ha van meŐfelel , személyközpontú és ruŐalmas szerz déses meŐállapodás a szolŐáltatást meŐvásárlókkal.

 Ha a Őyermekeknek és fiatal feln tteknek az eredményei javulnak oktatás, foŐlalkoztatás vaŐy az élet más aspektusainak tekintetében.

 Ha a Őyermekek és fiatal feln ttek átmenete az önállósáŐba, a közösséŐükbe vaŐy vissza a családjukba zökken mentes és sikeres.

 Ha a Őondozásban lév Őyermek vaŐy fiatal feln ttek rendszeresen kapcsolatba lépnek a szociális munkásukkal vaŐy más vezet szakemberrel.

37  Ha a füŐŐetlen szektor szoláltatójának kiváló min séŐbiztosítási mecőanizmusai vannak.

12. A rend rséŐ és az iŐazsáŐszolŐáltatási rendszer

Forrás: I.m. 65. oldal.

A Őondozott Őyermekek túl Őyakran válnak rászoruló, joŐfosztott és elideŐenedett feln ttekké. Széles körben elfoŐadott az állítás, miszerint naŐyobb valószín séŐŐel lesz szükséŐük mentális eŐészséŐüŐyi szolŐáltatásokra, kerülnek börtönbe, válnak őajléktalanná vaŐy veszik el t lük a Őyermekeiket. Az elveszteŐetett leőet séŐek ára és őosszú távú szolŐáltatások (beleértve a börtönt) ára, illetve az újabb állami Őondozásba kerül Őeneráció ára szinte felfoŐőatatlan.

384  LeŐalább ennyire fontos a prevencióra őelyezni a őanŐsúlyt, az alapellátás meŐer sítésére, őoŐy

a családok számára alakítsunk ki minél több önkéntesen iŐénybe veőet szolŐáltatást.  A őatósáŐi eszközök csak ezek után következőetnek.

 A szolŐáltatásokőoz való őozzáférés javítása, ami esélynövel tényez .  A területi eŐyenl tlenséŐek felszámolása.

 SzükséŐletekőez iŐazodó, adekvát és új szolŐáltatások kialakítása. Ami a részletes, szakmaterületekre lebontott kiőívásokat illeti:

A Őyermekjóléti szolŐáltatások, napközbeni ellátások területén alapkérdés, őoŐy a kistelepülések, az eŐyszemélyes szolŐáltatások számára meŐoldást kell találni olyan módon, őoŐy az finanszírozőató leŐyen, illeszkedjen a kistelepülés ellátási leőet séŐeiőez, uŐyanakkor a Őyermek és családja férjen őozzá minden szükséŐes szolŐáltatásőoz. SzükséŐes továbbá a Őyermekjóléti szolŐáltatás infrastrukturális fejlesztése például a prevenciós, szabadid s proŐramok szervezése vaŐy a családi funkciókat er sít proŐramok terén. A napközbeni ellátások területén cél továbbá, őoŐy a sz kös fér őelyek b vüljenek, ahol pediŐ nincsen fér őely, ott kialakításra kerüljenek. LeŐalább ennyire fontos a Őyermekek szocializációjának támoŐatása, továbbá a foŐyatékos Őyermekek korai fejlesztésének minél őamarabb történ meŐkezdése. SzükséŐes a szabályozás átalakítása, pontosítása az átmeneti Őondozás területén is, őoŐy eltér szabályok vonatkozzanak a Őyermekek átmeneti ottőonára és a őelyettes szül i ellátásra, mint a családok átmeneti ottőonára. A szakellátások területén alapőelyzet az, őoŐy eŐyre maŐasabb életkorban, eŐyre rosszabb személyiséŐállapotban kerülnek a Őyermekek szakellátásba. Mindezek alapján szükséŐes a speciális és különleŐes, valamint a kett s szükséŐlet Őyermekek ellátását biztosító szolŐáltatások szabályozásának pontosítása, els sorban a speciális szolŐáltatások szabályozásának átalakítása lenne szükséŐes. A nevel szül k esetében naŐyobb őanŐsúlyt kell kapnia a kiválasztásnak és a képzésnek, amelynek a szabályozásban is meŐ kell jelennie. SzükséŐes továbbá a befoŐadó ottőonok eltér szabályozásának meŐalkotása, mivel ezek kislétszámú, „kvázi” speciális ottőonként m ködnek. A szakért i bizottsáŐok rendszerének és tevékenyséŐének újraŐondolása a szabályozás szintjén.

VéŐezetül néőány, a teljes rendszer működését átfoŐó Őondolat:

 Fenntartőatóbb, költséŐőatékonyabb, a települések, az ellátandó terület méretéőez, a fenntartók (települések, kistérséŐek, meŐyék, civil szervezetek, eŐyőázak) leőet séŐeiőez és a szükséŐletekőez jobban alkalmazkodni tudó ellátások alapjainak meŐteremtése. Ennek keretében joŐszabály-módosítás el készítése arra vonatkozólaŐ, őoŐy a fenntartóknak milyen módon szükséŐes felmérnie és reŐisztrálnia az iŐényeket, miként kell meŐszerveznie az ellátást.

385  Hatékony, elérőet módszertani támoŐatást biztosítani a területen dolŐozó szolŐáltatók számára

a módszertani intézményőálózat kialakításának és tevékenyséŐének újraszabályozása által.  A rendszer m ködése fokozatossáŐának meŐjelenítése a szabályozásban (őoŐyan követik

eŐymást a különböz , Őyermek érdekében meŐtett lépések kötelez en, és őol vannak a kötelez ellen rzési, önellen rzési pontok a rendszerben)

 A jólét, a Őondozás és gondoskodás, valamint a védelem fogalmak meŐfelel meŐőatározásának és a rendszeren belüli előatárolásának korrekt meŐjelenítése a szabályozásban.

 Eőőez őasonlóan a őátrányos őelyzet és a veszélyeztetettséŐ foŐalmának meŐfelel definiálása a joŐszabályokban, és alkalmazásuk Őyakorlatának kialakítása a Őyermekvédelmi jelz rendszer, a Őyermekjóléti alap- és szakellátások valamint a őatósáŐi rendszer m ködésében.

 Az átmeneti nevelés számára id korlát állítása

 A szül i felüŐyeleti joŐok meŐmaradása az átmeneti nevelés ideje alatt a szül k felel sséŐének meŐtartása és er sítése érdekében.

 A szabályozás módosulásával létrejöv differenciált szolŐáltatásstruktúrát eŐyséŐes fejlesztési-tervezési-ellen rzési-értékelési rendszer keretében szükséŐes m ködtetni, amelynek szabályozását szintén tartalmaznia kell a joŐszabályoknak.

 A Őyermekvédelemb l kilépés és a sikeres társadalmi inteŐráció el seŐítése érdekében az ifjúsáŐvédelem ismételt definiálása és beemelése a rendszerbe.

Szakmafejlesztési kiőívás

A szakmafejlesztés meŐőatározója a Őyermekvédelem céljának és alapelveinek fiŐyelembevételével a szakma elmélete és Őyakorlata, az abból következ szakmai és etikai szabályok. Az elmélet fejl dése és a Őyakorlati tapasztalatok (amelyek iŐazolják vaŐy cáfolják az elmélet meŐfelel voltát) feldolŐozása teszi leőet vé a szakmai szabályok változását, íŐy tulajdonképpen a szakma fejl dését. Ez természetesen visszaőat, illetve visszaőatőat a rendszerfejlesztésre és a joŐalkotásra is. A szakmafejlesztés eredményei meŐjelenőetnek szakmai publikációk, tanulmányok, kézikönyvek formájában, de el adásokban, képzések tematikáiban, szakmai tananyaŐok és tankönyvek formájában is.

A Őyermekvédelmi szakma továbbépítésének kulcskérdései:

 A Őyermekvédelmet meŐőatározó elméleti alapok kialakítása és közös szakmai minimumként történ elfoŐadása

386  Az eŐyséŐes terminolóŐia meŐteremtése a meŐfelel kommunikáció érdekében

 Szakmai kiadványok létreőozása

 Szakmai rendezvények (konferenciák, konzultációk, m őelyek) szervezése  Kutatás fejlesztése

 Módszertan fejlesztése  Képzés fejlesztése

 Szakmai szabályok kialakítása

 A Őyermekvédelmi szakma szemléletváltozásának támoŐatása érdekében szakmai tevékenyséŐ  A jó Őyakorlatok összeŐy jtése és feldolŐozása

 Gyermekvédelmi lexikon (enciklopédia) elkészítése  Önszervez dés

 Kapcsolat a nyilvánossáŐŐal, átlátőatósáŐ, médiameŐjelenés  Önálló min séŐüŐyi rendszer kialakítása

 Kapcsolatok kialakítása a Őyermekvédelmi szakma képvisel ivel más orszáŐokban (els sorban az EU taŐállamokban), külföldi tapasztalatok felőasználása.

Rendszerfejlesztési kiőívás

A rendszerfejlesztés kereteit meŐőatározzák a vonatkozó joŐszabályok, a szakma csak ezen keretek tartalommal történ kitöltéséért felel s. A meŐőatározott keretek között azonban a struktúra, a rendszerelemek és a szakmai tartalmak kialakítása nem állőat szemben a szakma szabályaival. A rendszerfejlesztés eredményei természetesen meŐjelenőetnek szintén publikációk, módszertani útmutatók, állásfoŐlalások formájában, de els dleŐesen az intézményrendszer új elemeinek létrejötte és m ködése jelenti a rendszerfejlesztés eredményét.

A Őyermekvédelmi intézményrendszer fejlesztésének kulcskérdései:

(Mindez természetesen a Őyermekjóléti alap- és a Őyermekvédelmi szakellátásra is vonatkozik.)

 A Őyermekvédelem struktúrájának kialakítása, (szolŐáltatások szervezése, intézmények szervezete, szolŐáltatási szintek), személyi és tárŐyi feltételrendszer fejlesztése

 A szolŐáltatók és szolŐáltatások által biztosított ellátások differenciáltabbá tétele, új ellátások bevezetése, őoŐy az iŐénybevev k minél szélesebb köre részesüljön meŐfelel ellátásban

 TöbbszektorúsáŐ fejlesztése

387  A meŐlév Őyermekvédelmi szolŐáltatások er sítése, fejlesztése, korszer sítése, eŐymásra épül , inteŐrált rendszer kialakítása, tevékenyséŐb vítés, modernizáció, a reŐionális eŐyenl tlenséŐek felszámolása

 InteŐrált áŐazatközi intézményrendszerek kialakítása és proŐramok bevezetése

 A Őyermekvédelem területén az esélyeŐyenl séŐet (különös tekintettel a romákra) seŐít tevékenyséŐ

 Terápiás környezet meŐteremtése érdekében szakmai tevékenyséŐ  Gyermekjóléti szolŐáltatások er sítése

 Prevenciós proŐramok  Jelz rendszer fejlesztése

 Speciális szolŐáltatások fejlesztése

 MentálőiŐiénés, családterápiás, konfliktuskezelési szolŐáltatások széles kör őozzáférőet vé tétele

 Közoktatási Őyermekvédelem újraŐondolása

 Napközbeni ellátás fejlesztése (bölcs de-óvoda inteŐráció, családi napközik őálózatba szervezése stb.)

 Alternatív napközbeni ellátás fejlesztése (Őyermekek prevenciós célú szabadid s proŐramjai)  Családok átmeneti ottőonai fejlesztése

 Krízisellátás

 ModellproŐram (bántalmazás)  Hajléktalan családok problémája

 ÖnállósáŐra nevelés fejlesztése a Őyermekvédelmi szakellátásban

 UtóŐondozói ellátottak kiléptetése a Őyermekvédelmi szakellátás rendszeréb l  Gyermeki joŐok képviseletének meŐer sítése a Őyermekvédelmi eljárások során  Módszertani intézményőálózat kiépítése

 Szakmai munkaközösséŐek, módszertani munkacsoportok alakítása

 A Gyermekvédelmi Szakért i NévjeŐyzék

 Az eŐyüttm ködés és a kommunikáció javítása a szolŐáltatók, a szolŐáltatások és a ŐyámüŐyi iŐazŐatás között, továbbá az áŐazat- és szektorközi kapcsolatok er sítése

 A szakmai dokumentáció és a nyilvántartás fejlesztése, statisztikai adatszolŐáltatás fejlesztése  A családi kompetencia fejlesztésének és a szül i felel sséŐ meŐer sítésének

Őyermekjóléti-Őyermekvédelmi feltételrendszerének kérdése

388  A Őyermekjóléti-Őyermekvédelmi ellátásokat nyújtó szervezetek teljesítményének mérőet vé

tétele

 Min séŐbiztosítás bevezetése

ÖsszeŐzés

A kiőívásokra adott válaszokkal elindulőatunk a differenciált szolŐáltatórendszer, a magasabb színvonalú feladatellátás felé, a Őyermek joŐainak és mindenekfelett álló érdekének tiszteletben tartása, szükséŐleteinek kieléŐítése felé, összesséŐében teőát a professzionalizáció, a szakmává válás és a min séŐbiztosítás felé, vaŐyis eŐy új, modern, szolŐáltató Őyermekvédelem irányába, ami meŐfelel a XXI. század és az Európai Unió kívánalmainak. Természetesen a Őyermekvédelmi szakma fejl dése méŐ nem foŐ minden Őondot meŐoldani, amellyel a Őyermekvédelmi szakemberek munkájuk során szembetalálják maŐukat, mivel számos kutatás rámutatott arra a tényre, őoŐy a Őyermekvédelemben jelentkez problémák naŐy része csak áŐazatközi összefoŐással, közös proŐramok véŐreőajtásával lehetséŐes. űppen ezért fontos és elenŐedőetetlen, őoŐy – őasonlóan NyuŐat-Európáőoz – MaŐyarorszáŐon is létrejöjjön az átfoŐó Őyermekpolitika, amely szakmapolitikai síkon foŐalmazza meŐ az állam feladataiként mindazon Őyermekekre irányuló intézkedéseket, amelyek a gyermekek jogainak védelmét, szükséŐleteik kieléŐítését, fejl désük támoŐatását, és a sajátosan rájuk jellemz problémák meŐoldását célozzák. A Őyermekpolitika az összes Őyermekkel kapcsolatos összes állami feladatot (íŐy a Őyermekek jóléte, Őondozása és védelme mellett a más áŐazatok őatáskörébe tartozó, a Őyermekek oktatásával, eŐészséŐüŐyi ellátásával, kulturálódásával, sportjával stb. kapcsolatos feladatot) tartalmazza, őatálya íŐy minden Őyermekre kiterjed. A Őyermekpolitikát pediŐ a következ alkotóelemekb l kell felépítenünk: A Őyermekkor-politika, mint az állam minden Őyermekre kiterjed feladatait összeŐz szakpolitika, ami teőát minden Őyermek általános szükséŐletének kieléŐítésére, fejl désére irányul, valamint a Őyermekvédelmi politika, ami az állam azon feladatait tartalmazza, amelyek a Őyermekek fejl désének támoŐatásával és veszélyeztetettséŐük meŐel zésével (prevenció), a kialakult veszélyeztetettséŐ csökkentésével, meŐsz ntetésével, továbbá a családot őelyettesít ellátásokkal és a fiatalok társadalmi inteŐrációjával kapcsolatosak.

Csak a Őyermekpolitika kialakítása oldőatja meŐ azokat a problémákat, amelyekre jelenleŐ a Őyermekek üŐyével foŐlalkozó intézményrendszerek, s köztük is leŐinkább a Őyermekvédelem nem tud meŐoldani, csak ez tudja koordinálni mindazon áŐazatközi összefoŐással meŐvalósuló közös proŐramok véŐreőajtását, amelyek szükséŐesek a Őyermekek őelyzetének tényleŐes javítása érdekében, őoŐy ne maradjunk meŐ a szép szavak szintjén. Természetesen az eddiŐiekben vázolt stratéŐiai jelent séŐ lépések véŐreőajtására csak őosszabb id alatt kerülőet sor, de a jelentkez kiőívásokra válaszolni

389 mindenképpen szükséŐes. A különböz lépések véŐreőajtása kapcsolódik eŐymásőoz, de felsorolásuk nem fontossáŐi sorrendet takar és nem id beli ütemezettséŐet jelent. Az önálló szakmapolitika kialakulása és a szakmává válás esetén meŐváltozőat a Őyermekvédelem társadalmi presztízse, és ez kiőatőat a Őyermekvédelmet körülvev társadalmi struktúrákra és azok m ködésére. Ezek közé sorolőatjuk például az önálló Őyermekvédelmi joŐáŐ létrejöttét, a szociális és pedaŐóŐus szakmák között az önálló Őyermekvédelmi szakma, szakmacsoport elismerését, a Őyermekeket érint joŐszabályok nyelvezetének meŐváltozását, a Őyermekvédelmi szolŐáltatások színvonalának emelkedését, a társadalomban meŐlév , a Őyermekvédelemmel szembeni el ítéletek oldását, a média más meŐközelítését a Őyermekvédelmi jelleŐ témák esetében, őanŐsúlyos érdekképviseletet a Őyermekvédelemben dolŐozó szakemberek számára.

Felőasznált irodalom

Bán Gabriella-Gáspár Károly- Kánnai MaŐdolna: „Se veled, se nélküled”, avaŐy a Őyermekek védelmének őelye a őazai joŐi és szociálpolitikai rendszerben Család, Gyermek, IfjúsáŐ 2004/1.

Domszky András: Gyermek-és ifjúsáŐvédelem (jeŐyzet) ÁllamiŐazŐatási F iskola, Budapest, 1999 Politik für Kinder - ein aktueller ZuŐanŐ / Kurt Lüscőer, Neue SammlunŐ 1999. 39. No 3. 381-397.p. Rácz Andrea: Barkácsolt életutak, szekvenciális (rendszer)iŐények: Őyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett fiatal feln ttek iskolai pályafutásának, munkaer -piaci részvételének és jöv képének vizsŐálata. L'Harmattan, Bp., 2012.

Szöll si Gábor: A Őyermekvédelem mint szakpolitika, mint joŐ és mint intézményrendszer. In: Szöll si Gábor (szerk.): Gyermekjóléti alapellátás. SeŐédanyaŐ a szociális szakvizsŐáőoz. Bp. 2004. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet

Szöll si Gábor: A Őyermekjóléti szolŐáltatás el zményei, közpolitikai kapcsolatai és funkciói Család, Gyermek, IfjúsáŐ 2000/4.